Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 8. szám
AGIR a Vízügyi Ágazat információrendszere Sokaknak ismerősen cseng a cím négy betűje: AGIR. Ismerik és pár hónapon belül igénybe is veszik a vízügyi ágazat egységes Anyaggazdálkodási Információrendszerének szolgáltatásait. Az AGIR az anyaggazdálkodásnak a vízügyi ágazatra kidolgozott olyan információredszere, amely egységes ágazati cikklistán alapul, korszerű, az ágazatban széleskörűen használható módszereket kínál, az anyaggazdálkodás egymásra épülő részfolyamatait számítógéppel támogatja, s azokat komplex rendszerbe integrálja a raktári könyveléstől az ágazati információszolgáltatásig. Ehhez felhasználja — ésszerű munkamegosztást kialakítva — az ágazati számítóközpont szolgáltatásai mellett a gazdálkodó szerveknél már üzemelő, vagy majdan üzembe álló TPA kisszámítógépeket, valamint az ezek mellett működő személyi számítógépek nyújtotta lehetőségeket is. Az OVH irányítása mellett 52 vízügyi szervezet (igazgatóság, vállalat) 1982- ben kötött szerződést a Vízgazdálkodási Intézettel az egységes ágazati anyaggazdálkodási rendszer létrehozására. A hároméves munka jelenlegi befejező szakaszában tájékoztatást kívánunk adni a teljes rendszerről, alkalmazásba vételének körülményeiről, továbbá a legújabb technikai eszközök (személyi számítógépek) AGIR-on belüli alkalmazásának lehetőségeiről. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, az ágazatban mindnyájunk közös érdeke, hogy minél többen alkalmazzák azt a rendszert, mely megbízható, pontos vállalati adatszolgáltatása mellett szinte automatikusan biztosítja az ágazat irányításához szükséges információkat. Mi tette lehetővé, hogy e nagy munkát viszonylag rövid időn belül elvégezzük? Volt mire építenünk, hiszen több vízügyi szerv részére már 1975 óta rendszeresen végzünk szentendrei számítóközpontunkban anyagügyviteli feldolgozást (korábban IBM 360, jelenleg R—40 típusú számítógépen). E rendszer üzemeltetési és feldolgozási tapasztalatai nagyban hozzájárultak a jelenlegi egységes, ágazati anyagcikklistán alapuló információrendszer kidolgozásához. Az AGIR két fontos építőelemből áll, mely egyrészt az Egységes Vízügyi Cikklista és Anyagárjegyzék (EVC), másrészt az erre alapozott számítógépes információrendszer. Az Egységes Vízügyi Cikklista és Anyagárjegyzék Az OVH 1982-ben a munka megkezdésekor úgy döntött, hogy a gazdálkodó szervezetenkénti egyedi cikklistákat megfelelő időpontban egy ágazati egységes cikklistával váltja fel. A Közgazdasági Főosztály tájékoztatása szerint 1986. január elsejétől a 6-os népgazdasági ágba tartozó vállalatok, intézmények adatfeldolgozásukban kötelező érvénynyel fogják alkalmazni az egységes vízügyi cikklistát, de már 1985 januárjától is 30—35 vállalat tér át önkéntesen annak használatára. A vízügyi cikklista kialakításakor az ágazatban használt alkatrészek és anyagok nagyfokú hasonlatossága miatt célszerűnek látszott átvenni az Építőipari Cikklista és Anyagárjegyzéket (ÉCÁ-t), mivel ezen lista segítségével az anyagok 80—85%-a azonosítható. Az ÉCA-ban nem szereplő olyan anyagokat és alkatrészeket, melyeket a vízügyi vállalatok nagy hányada használ — az ÉCA osztályozási rendjének megfelelően —, egy Vízgazdálkodási Cikklista és Anyagárjegyzékbe (VICA) soroltuk. Az ÉCA és a VICA képezi együttesen az Egységes Vízügyi Cikklista és Anyagárjegyzéket (EVC). A gazdálkodó egységeknél felhasználásra kerülő egyedi gyártású vagy speciális anyagok, melyek a központi cikklistákkal nem azonosíthatók — az ÉCA cikkcsoportonkénti szabad cikkszám tartományainak felhasználásával — a Vállalati Cikklista és Anyagárjegyzékbe sorolhatók. 1984. január 1-vel létrehoztuk Intézetünknél a Vízügyi cikklista karbantartó csoportot. A csoport feladatát képezte a Vízügyi Cikklista létrehozása, nyomdai úton történő sokszorosítása. Ez év októberében megrendelőinknek eljuttattuk a „VICA” köteteket, melyek alapján, illetve a korábban már megvásárolt „ÉCA" kötetek segítségével megindult az anyagok átszámozása a vízügyi igazgatóságoknál és vállalatoknál. Cikklistakarbantartó-csoportunk karbantartó szerződések alapján — vállalja az elszómolóárak rendszeres és folyamatos karbantartását, az új cikklistában (EVC) nem szereplő termékek besorolását és árazását, tanácsadást a cikkek minősítése és anyagszámozása tekintetében, továbbá évente felülvizsgálja a megrendelők számtartományába besorolt anyagokat. A felülvizsgálat során amennyiben lehetséges, az anyagokat az ÉCA-ba vagy a VICA-ba sorolja be. Úgy érezzük, hogy az egységes ágazati cikklista jelentőségét nem szükséges hosszasan taglalni, azért csak annak alkalmazásából származó legfontosabb előnyöket soroljuk fel: — biztosítja a vízügyi szervezetek közötti együttműködéshez a közös nyelvet az anyag- és készletgazdálkodásban : — lehetővé teszi az ágazati szintű számítógépes adatfeldolgozások és elemzések végzését; — megteremti a lehetőséget az ágazati irányítás részére a gazdálkodó egységek\ anyag- és készletállományának összehasonlítására, havária helyzetekben az anyagok átcsoportosítására ; — karbantartási feladatok idő-, munkaerő- és költségigénye kisebb terheket ró a szervezetekre (kevesebben foglalkoznak cikklista karbantartással mint előtte). 1. ábra. Az AGIR-rendszer INPUT-OUTPUT összefüggései 20
