Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 7. szám

egyre növekvő szennyvízmennyiség mel­lett. A korlátozott vízkészletek, az ipar növekvő szennyvízkibocsátása stb. miatt a vízminőség védelme egyre nagyobb jelentőségre emelkedik. A vízgyűjtők víz­minőségének védelme érdekében fo­kozzák az üzemi vízgazdálkodás és technológia javítását, bevezették a szennyvízbírságot, egyre nagyobb mér­tékben alkalmaznak automatikus vízmi­nőség-elemző berendezéseket szigorúan betartatják a megengedhető szennyezés korlátáit, igyekeznek kinyerni a szenny­vizekből az értékes anyagokat, haszno­sítják a szennyvíziszapot stb. A KGST Vízügyi Vezetők Értekezletében is jelen­tős szerepet vállalt a lengyel küldöttség e téren. Míg korábban főleg hidroöko­­nómiai és hidrológiai kérdések koordi­nátori feladatkörét látta el, az utóbbi időben figyelme egyre inkább a víz­minőség kérdéseire terelődik. A VVÉ lengyel küldöttsége volt a koordinátora a „vízminőségi kritériumok és normák, valamint a vizek minőség szerinti osztá­lyozásának elvei" című témának. Jelen­leg az ivóvízkezelés korszerű módszerei kimunkálásán fáradozik koordinátori szinten. Emellett hatékonyan közremű­ködik a VVÉ — elöljáróban említett — sok fontos témájában. A vízminőség­védelem érdekében több dokumentum kidolgozásán fáradozik. Jelentős adalék­kal járult a KGST országok vízgazdál­kodási prognózisával foglalkozó témá­hoz. Ez a téma 2000-ig adja meg a tag­országok legfontosabb vízgazdálkodási prognózis adatait. Ebben az anyagban a lengyel vízigények 20 milliárd m3-t tesznek ki. (A folyók lefolyása átlagos évben 54 milliárd m3 amely száraz év­ben 35 milliárd m3-ig csökken, nedves években viszont 90 milliárd m3 fölé emel­kedik). Nem vitás, hogy ilyen adatok birtokában a vízgazdálkodás jelene és jövője a lengyel szakemberek számára izgalmas és sok gondot jelentő feladat. A Vízügyi Vezetők Értekezlete javas­latára létrehozott „Intervodoocsisztka” Nemzetközi Gazdasági Társulásnak is hatékony közreműködője a lengyel Fél (jelenleg a Társulásnak éppen lengyel el­nöke van). Poznan a székhelye a Po­­vogaz cégnek, amely a vízgazdálkodás céljaira berendezéseket és ellenőrző­mérőműszereket gyárt. Ez a gyár gyártja a fotón látható Bioblokk szennyvíztisz­tító telepet is, éspedig sorozatban külön­böző célokra és különböző teljesítmény­nyel. A MU—25 típusú, 25 m3/nap tel­jesítményű berendezés pl. egy kórház szükségleteit biztosítja. A háztartási szennyvizek teljes biológiai tisztítását biztosító berendezés 25—1200 m3/nap teljesítménnyel létesül. Alkalmasak ezek a berendezések iskolák, kórházak, szál­lodák motelek, üdülők, turistaközpon­tok szennyvizeinek tisztítására. Az acélszerkezetű kialakítás lehetővé teszi a gyors és pontos helyszíni szere­lést s az igényektől függően vagy a föld felszínén, de süllyesztve is kivite­lezhető. A acélfelület megfelelő rozsdá­­sodásgátlóval van bevonva. Sok típu­sánál epoxi festéket vagy elektrokémiai védelmet alkalmaznak. A Biobiokk fotóit a poznani Povogaz cég képviselője bocsátotta rendelkezé­semre, amit ezúttal is köszönök. A VVÉ más tagországához hasonlóan sok gonddal és feladattal küszködnek lengyel kollégáink is a vízgazdálkodás sokrétű, bonyolult és beruházásigényes intézkedéseinek megvalósítása érdeké­ben. Bízunk abban hogy a szocialista országok közössége segítséget tud adni a legfontosabb célkitűzések megvalósí­tásához s így meg tudja teremteni víz­­gazdálkodása fejlesztéséhez a „műsza­ki-gazdasági” lehetőségeket. Borza Dezsőné ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezlete 1984. szep­tember 25-én a következő előterjeszté­seket tárgyalta meg: 1. A távérzékelés vízgazdálkodási alkal­mazása A távérzékelés mint az információszer­zés új módszere a Föld felszíne feletti érzékelők segítségével összetett adato­kat szolgáltat a Föld felszínéről a rajta levő tárgyakról és a légréteg jellemzői­ről, azért alkalmazásuk — többek kö­zött a — vízgazdálkodás térségi fo­lyamatainak és hatásainak megismerése területén is nagy lehetőségeket nyújt. A Minisztertanács 1979-ben határozta meg a kozmikus eszközökkel készített felvételek népgazdasági hasznosításának teendőit. Az ágazatközi munkát 1980-tól az OMFB koordinálja és ezt segíti az MTA keretében működő Interkozmosz Tanács. A vízgazdálkodás a légifényképezési módszereket már korábban alkalmazás­ba vette míg, a űrfelvételek és a táv­­érzékelés újabb módszereinek haszno­sítása csak ebben a tervidőszakban kez­dődött meg. A VII. ötéves terv során a vízgazdál­kodási ágban is ki kell dolgozni a táv­­érzékelési technika rutinszerű szolgálta­tási feltételeit és az így nyert informá­cióknak be kell épülniök az ágazat kü­lönböző szakágazataiba. Ennek érdeké­ben — a kialakult kutató-fejlesztő bázi­sokra alapozva — ki kell alakítani az Interpretációs szolgáltató bázist fejlesz­teni szükséges a műszerezettséget, kor­szerűsíteni kell a légifényképezést, és gondoskodni kell a folyamatos szakem­berképzésről. A célkitűzések megvalósítása érdeké­ben a VII. ötéves tervre vonatkozóan el kell készíteni a vízügyi ágazat átfogó, fejlesztési- és hasznosítási programját. 2. Az 1984. évi közüzemi ivóvízszolgál­tatás tapasztalatai Az 1984. évi nyári vízellátás az előre­­jelzettnél kedvezőbben alakult, a vízhiá­nyok ritkábban és kisebb mértékben fordultak elő. Ebben elsősorban a ked­vező időjárásnak volt döntő szerepe, de közrehatott a tervszerű, fegyelmezett és szakszerű üzemeltetés is. A nyári üzemeltetés tapasztalatai né­hány intézkedés megtételére is ráirányí­totta a figyelmet, így: a rendkívüli hely­zetekre való figyelemmel növelni szük­séges a tartálykocsiparkot; a Balaton térségében pedig az ivóvízminőségű készletek ipari célú felhasználásának csökkentésére (kiváltására) és időszakos (heti) tárolására kell törekedni. Az üdü­lőterületek vízfogyasztásának jobb biz­tosítása céljából új (víztakarékosságra ösztönző) közgazdasági szabályozást kell kidolgozni. 3. A Kis-Balaton védőrendszer II. üteme beruházásával érintett mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivo­násával kapcsolatos térítési dij fizetése alóli mentesítés helyzete. A beruházás teljes bekerülési költsé­gének mintegy 34,5°/o-át teszi ki a föld­igénybevétellel kapcsolatos kártalanítási — és a föld mezőgazdasági művelésből történő kivonásáért fizetendő térítési díj összege. A vízügyi szolgálat a felhaszná­landó földterületért csereterületet fel­ajánlani nem tud, ezért e költségek megfizetése más fontos ágazati célok megvalósításának forrásait csökkenti. Ezért a kisajátítási költségek megálla­pítását reális értékviszonyok alapján kell elvégezni, míg a művelési ágból való kivonáshoz gazdaságossági számí­tás készítendő. Az előkészítő munkába a MÉM képviselőit is célszerű bevonni, helyszíni és egyeztető tárgyaláson mind­két felet érintő megnyugtató rendezést kell készíteni. 4. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa által 1984. november 7-én ado­mányozásra kerülő Munka Érdemrend kitüntetések javaslatai. Az Elnöki Értekezlet a vízügyi szervek­től — az illetékes párt- és társadalmi szervek egyetértésével — a felterjesz­tett előterjesztések alapján 2 arany, 16 ezüst és 13 bronz fokozatú Munka Érdemrend adományozására tett javas­latot. Dr. Csevár Antal Vízvédelmi konferencia Balatonfüred volt a színhelye annak a négynapos nemzetközi vízvédelmi ta­nácskozásnak, amelyen tíz ország kuta­tói mutatták meg a nehézfémeknek a vízi élőlényekre gyakorolt hatását. A konferencián nyolc előadás foglalkozott a Balatonnal. Beszámoltak a többi kö­zött arról a kutatómunkáról, amelyet a tó nehézfémtartalmának feltérképezésé­re folytatnak. A felmérés jövőre fejező­dik be, de már az eddigi vizsgálatok alapján összességében megállapítható, hogy a Balaton nehézfémtartalma igen alacsony. 3

Next

/
Thumbnails
Contents