Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 6. szám

Magyar—finn vízügyi tárgyalások Budapest volt a színhelye a ma­gyar—finn vízügyi tárgyalásoknak. A szeptember 3—6. között sorra került ta­nácskozások jegyzőkönyvét Kovács An­tal államtitkár az OVH elnöke és Simo Jaatinen a Finn Országos Vízügyi Fő­­igazgatóság elnökigazgatója írta alá. A két vízügyi vezető a tárgyalások során áttekintette a két ország vízügyi kap­csolatainak alakulását, majd aláírta az 1985—86. évre szóló vízgazdálkodási együttműködési munkatervet. A két or­szág vízügyi szakemberei együttműköd­nek egyebek között a felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelmére szolgáló kutatásokban és korszerű tech­nológiák kifejlesztésében. A vízgazdál-Budapest vendége volt szeptember 10—13. között Neellie Smit Kroes hol­land közlekedési és vízügyi miniszter, aki Kovács Antal államtitkárnak az OVH elnökének meghívására érkezett ha­zánkba. A két vízügyi vezető áttekin­tette a magyar—holland vízügyi kapcso­latok alakulását, majd aláírta a mű­szaki-tudományos együttműködés jegy­zőkönyvét. A tárgyalásokon az 1985— 86. évre szóló vízgazdálkodási együtt­működési munkatervet is aláírták. Eszerint a két ország között rend­szeressé teszik a szakemberek cseréjét, közös szemináriumokat rendeznek, egye­bek között a sekélyvízi tavak vízgaz­dálkodásáról, a sik viléki vízrendezés­ről és öntözésről, a kölcsönösen hasz­nosnak tartott témákban pedig a műsza­ki információkat is kicserélik. Megálla­podtak abban is, hogy a Vízgazdálko-A Budapesti Műszaki Egyetemen ren­dezett tanévnyitó ünnepségen Polinszky Károly rektor köszöntötte az egyetem professzori karát, oktatóit, az új hallga­tókat. Beszédében elmondta, hogy ha­zánk legnagyobb tanintézményében a 202. tanév kezdődik, s az egyetemen csaknem tízezer hallgató tanul — a nappali tagozaton 6150-en. A Buda­pesti Műszaki Egyetemen 58 ország fia­taljai tanulnak, s az idén 125 külföldről érkezett fiatal kezdi meg tanulmányait. Az ünnepélyes tanévnyitó után 119 egykori műegyetemistának — köztük 6 kiváló vízügyi szakembernek — arany, gyémánt, vas, illetve rubindiplomát nyújtottak át. Az egyetem tanácsa gyémántdiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét Ihrig Dénesnek (született 1899-ben, diplomáját 1924- ben szerezte meg), Rysavy Jánosnak (sz.: kodásban bővíteni kívánják a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. Ennek érdekében erősítik a magyar és finn vízügyi vállalatok és intézmények közvetlen együttműködését és kölcsönö­sen szorgalmazták szakértők és kutatók cseréjét. A finn vendégek magyarországi tar­tózkodásuk során Heves megyében el­látogattak a Csórréti tározóhoz, ahol tájékoztatást kaptak a regionális víz­ellátó rendszereknél alkalmazott tech­nológiáról és üzemirányitásról. Buda­pesten megismerkedtek a Középduna­­völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Vízgaz­dálkodási Intézet munkájával. dási Tudományos Kutató Központ és a Delfti Hidraulikai Laboratórium között erősítik a kapcsolatokat, támogatják a két ország vízügyi vállalatainak közvet­lenül a külgazdasági kapcsolatok meg­teremtésére irányuló törekvéseit és szor­galmazzák a harmadik piacon végzett együttműködést. A holland vízügyi küldöttség magyar­­országi tartózkodása során Siófokon megismerkedett a Balatonnal kapcso­latos vízminőség-védelmi, vízellátási és csatornázási kérdésekkel, megtekintette a Duna-szabályozás műveit, a VITUKI- ban pedig tájékoztatást kapott az inté­zetben folyó legfontosabb kutatási fel­adatokról. A holland miniszteraszony tárgyalt Urbán Lajos közlekedési miniszterrel is és fogadta őt Sarlós István miniszter­elnökhelyettes. 1901-ben, diplomáját 1924-ben szerez­te) és Ziegler Károlynak (sz.: 1898., dip­lomáját 1924-ben szerezte). Aranydiplo­mát kapott Kontur György (sz.: 1910- ben, diplomáját 1934-ben szerezte), Simonfai László (sz.: 1910-ben, diplo­máját 1934-ben szerezte) és Tiszai Erik Pál (sz.: 1911-ben, diplomáját 1934- ben szerezte). A hat kiváló vízügyi szakember ered­ményes, gazdag életutat mondhat ma­gáénak. Lelkiismeretes és fáradhatatlan munkálkodás és áldozatkész tevékeny­ség jellemzi valmennyiük pályafutását. Az Országos Vízügyi Hivatal vezetői a gyémánt- és aranydiplomás vízügyi mérnököket ünnepélyesen fogadták az OVH székházában, ahol Kovács Antal államtitkár valamennyiüknek átadta a „Kiváló munkáért” kitüntetést. Az ün­nepség baráti beszélgetéssel ért véget. Árvízi évforduló Harminc évvel ezelőtt, 1954. július 8-án kezdődtek meg az árvízvédelmi munkák Szigetközben. Ezen a napon rendelték el a legmagasabb fokú ké­szültséget, a harmadfokút. Az erőfeszí­tések ellenére is egy héttel később, jú­lius 15-én bekövetkezett a katasztrófa. Ezen a napon és másnap, 16-án, Szi­getköznél négy helyen szakadtak át a Duna gátjai és az ezt követő hóna­pokban 550 millió köbméter víz zúdult ki a folyóból. Szigetköznek kétharmada került víz alá. Az ár betört Győr rév­falui kerületébe is, s elárasztotta a kertes városnegyedet. Az 1954-es szigetközi árvízkatasztrófa a védekezési költségekkel együtt több mint félmilliárd forintjába került az or­szágnak. Ez abban az időben hatalmas összeg volt. A szigetközi dunai védvonalakat 1954, majd ezt követően 1965 után is megerősítették. A mai gátrendszer az 1954-esnél jóval nagyobb árvizeket is biztonságosan le tud vezetni. A 30 éves évforduló kapcsán különböző megem­lékezéseket tartottak a szigetközi fal­vakban. a vízszabályozás úttörői A Kvassay Jenő nyugdíjasklub tag­jai névadójuk halálának hatvanötödik és Sajó Elemér halálának ötvenedik év­fordulójáról emlékeztek meg az őrboty­­tyáni temetőben. Jelen voltak a község vezetői, az Országos Vízügyi Múzeum képviselői, a Kvassay iskola tanárai, az Országos Vízügyi Hivatal munkatársai, Fehér László, a Vízügyi Múzeum igaz­gatója és Gyürei Zoltán, a HNF őr­­bottyáni titkára méltatták Kvassay Jenő és Sajó Elemér munkásságát, amelyet a magyarországi vízszabályozás úttörői­ként végeztek.------ - - ■ __ Szabolcsból kaptuk... Befejeződött a vajai vízmű építése, amely nemcsak Vaja, hanem Ör és Rohod lakosságát is ellátja friss, veze­tékes ivóvízzel. A vízműtelepet és a hozzá tartozó vajai hálózatot a KEMÉV, a rohodi és az őri vezetékrendszert pe­dig a Kraszna-balparti Vízgazdálkodási Társulat építette. A vízmű 60 millió fo­rintba került. Még az elmúlt év végén megkezdték a közintézmények rácsatla­koztatását a hálózatra, ez év első ne­gyedében pedig a lakásokat is rákö­tötték. * Vezetékes ivóvizet kap Tiszabercel és társközsége, Paszab. A 21 millió forintos beruházás kivitelezője, a SZAVICSAV, a közelmúltban kezdte el a munkát, s a tervek szerint ősszel végez vele. A siker érdekében számottevő terhet vállalt a két község lakossága is, hiszen csalá­donként 16 ezer forintot fizetnek a víz reményében a közös kasszába. Vízügyi együttműködés Hollandiával Gyémánt- és aranydiplomák Vízügyi mérnökök elismerése, kitüntetése 27

Next

/
Thumbnails
Contents