Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 6. szám

A távolabbi jövőben tervezik a Jenyi­szej és a Lena alsó folyása vízerőkészle­­teinek a hasznosítását. Valószínűleg itt épül majd a Turuhani, az Igarkai és az Alsó-Lenai Vízerőmű, és az Oszinov­­kai vízerőmű-központ. A tervek szerint összteljesítményük 45 millió kilowatt lesz. A Távol-Keleten most épül a Durejai Vízerőmű-Központ (2 millió kilowatt), amely lehetővé teszi a terület energia­­ellátásának javítását, s megelőzi az ára­dásokat, amelyek itt jelentős károkat okoznak a népgazdaságnak. Bonyolult természeti-éghajlati körül­mények között folyik a Kolimai Vízerő­mű építése az ország észak-keleti ré­szén. A szélsőségesen zord éghajlat, az örök fagy, a földrengések gyakorisága, a nagy távolságok az ipari központok­tól, a teherszállítás nehézségei — mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik az építkezést. Mindazonáltal a munká­latok sikeresen haladnak előre: üzem­be helyezték az első két aggregátot. Az erőmű kőből és földből épített gátja a legnagyobb lesz a világon az örök fagy viszonyai között épült gátak közül. Az ország közép-ázsiai köztársaságai­ban 1986-ig befejeződik, a Kurpszajai Vízerőmű (800 ezer kilowatt) építése a Narin-folyón, és a Bajpazinszki Vízerő­mű (600 ezer kilowatt) építése a Vahs folyón. Ugyanezen a folyón épül a te­rület legnagyobb vízerőműve, a Roguni Vízerőmű (3,6 millió kilowatt), és a vi­lág legmagasabb gátja (330 méter) folyami kavicsból és hordalékkőből. Az erőmű víztárolója nagy területek öntö­zését teszi lehetővé. Ezeken a földterü­leteken majd gyapotot termesztenek. A Kaukázuson túli terület perspek­tivikus vízerőtartalékai két köztársaság — Azerbajdzsán és Grúzia — területén találhatók. Azerbajdzsánban a Samhori Vízerőműnek 1986-ig el kell érnie a ter­vezett kapacitást (380 ezer kilowatt). Grúziában az Inguri folyón megkezdő­dött a Hudonszkajai Vízerőmű építése (740 ezer kilowatt). Betonból készült boltíves gátja 200 méter magas lesz. A Szovjetunió európai részén két nagy hidroakkumulációs erőmű épül, a za­­gorszki (1,2 millió kilowatt) Moszkva mellett, és a kaisiadori (1,6 millió kilo­watt) a Litván SZSZK-ban (Baltikum). Az ilyen típusú, nagy sorozatú egységesített erőművek fő objektumaivá kell válniok, ahol a víz esése mintegy 100 méter. Tervezik a leningrádi a dnyeszteri, a közép-volgai és más hidroakkumulációs erőművek építését. Legtöbbjüket úgy tervezték, hogy a víz esése a felső tá­rolóból az alsó tárolóba 100 méter le­gyen, s a teljesítménye — 1—1,6 millió ki­lowatt. A szakemberek feltárták azokat a területeket, amelyeken 35 millió kilowatt összteljesítményű hidroakkumulációs erő­műveket el lehet helyezni. A továbbiak­ban azt tervezik, hogy az ilyen erőművek helyi körülmények közötti építésére tér­nek át, a víz 200—400 méteres esésével, vagy föld alatti medencék felhaszná­lásával építenek akkumulációs erőműve­ket, a víz 1000 méteres, vagy annál nagyobb esésével. Leren Mihajlov (APN) UIZKUTATAS „HIDROSZKÓPPAL” A geológusok ma már viszonylag nagy pontossággal tudják meghatározni a víz jelenlétét (vagy hiányát) egy-egy adott körzeten belül. A felszínre hozatalhoz azonban gyakorta több tíz fúrást is kell végezni. Mindez hosszabb időt, nagy eszköz- és munkaráfordítást igényel. A szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának tudósai által kifejlesz­tett vízkutató berendezés segítségével a világon első ízben sikerült a föld alatti vizet gyorsabban és olcsóbban felszínre hozni. A „Hidroszkóp" által meghatározott ponton elégséges egyetlen fúrás elvégzése. ... A kisméretű terepjáró lassan halad előre az eddig járatlan terepen. Rövid leállás. A talajra egy vezetékhurkot dobnak ki. Rövid idő elteltével a gép újra el­indul. így néz ki külsőre a föld alatti vizek feltárására készült berendezés működése. A „vizet látó” Hidroszkópot a Vegyi, Kinetikai és Égéstechnikai Intézet szakemberei fejlesztették ki. A komplexum a jel generálásához és vételéhez szük­séges berendezésből, antennából (ez az a bizonyos vezetékhurok) azaz olyan „szemből” amely száz méteres mélységig meglátja a vizet — valamint a berendezés működését vezérlő és a kapott mérési adatokat értékelő mini-számítógépből áll. A mérések elvégzését követően néhány percen belül a kezelő asztalára kerülnek a pontos adatok: van-e víz, és ha van, akkor milyen menyiségben és milyen mélységben. Az utóbbi időben egyre szélesebb körű alkalmazást nyert az introszkóptech­­nika, amelynek segítségével megfigyelhetők az optikailag nem átlátszó testeken belül elhelyezkedő tárgyak vagy folyamatok. A most kifejlesztett műszer — az introszkóp geológai változata — a nukleáris mágneses rezonancia hatásán alapul. A leghatékonyabb alkalmazásra ez idáig az északi körzetek olvadt talajvizeinek felkutatása során került sor, ahol a fagyott talajrétegek alacsony villamosvezető képessége miatt a hagyományos geofizikai módszerek igen kis hatékonyságúnak bizonyultak, a fúrások elvégzése pedig igen költséges lenne. A Hidroszkóp egyetlen mérése megközelítőleg húszszorta olcsóbb mint egyetlen kutatófurat kialakítása. Ezen túlmenően a furat kialakítása, majd a kút ellenőrzése minimálisan két hetet vesz igénybe. Ezzel szemben a Hidroszkóp mindössze két óra alatt és tökéletes pontossággal állapítja meg a „diagnózist". Tavaly nyáron két berendezéssel mindösze két hónap alatt sikerült az uren­­goji földgázlelőhely kiterjedt körzetének vizsgálatait befejezni. Ennek gazdasági haszna megközelítőleg négymillió rubelt jelentett. — Az eddig elvégzett munkák — vélik a fejlesztők, Anatolij Szemjonov és Anatolij Burstein, a tudományok doktorai — csak a Hidroszkóp pillanatnyi teljesí­tőképességét jelentik. Tovább kívánjuk növelni a mérési mélységet és pontosságot. A jövőben ez a komplexum alkalmas lesz a helyi árveszély előre jelzésére, sőt meghatározott ásványfajták kutatására is. Alekszandr Fatyjanov (APN) Geotermális erőmű vulkán segítségével A Kamcsatka-félszigeti Mutnovszkij vulkán gőz-, gáz- és forróvíz-kibocsátása minimálisan egy 400 ezer kilowattos geotermális erőmű működtetéséhez elegendő. A vulkán hőrendszerét vizsgáló tudósok tették ezt a megállapítást. Az energiaforrás alapvetően egy megközelítőleg,kétkilométer átmérőjű — két egymásba omlott kráterben összpontosul. Egyes repedések falai vörösizzásig hevül­­tek. A távhőmérés segítségével eddig mért maximális hőmérséklet meghaladja a 750 °C-ot. A vulkán hőleadása a kutatások szerint az elmúlt 20 esztendő alatt szinte semmit sem változott. Ez a hőstabilitás a szakemberek szerint jó lehetőséget biztosit a gazdasági hasznosításra. A tudósok javaslatai alapján ez a munka a gőzt és termálvizet kibocsátó lejtőkön indult meg. A 800 méter mgasságú platón a geológusok megkezdték a kutató vizsgálatokat. Az első próbafúrások — 1500 méteres mélységben — a gőz igen nagyfokú energetikai lehetőségeit bizonyítja. Nagy nyomás mellett a hőmér­séklet a furatban eléri a 250 “C-ot. A hidrogeológusok 1986-ban tervezik a geotermális erőmű első üteméhez szükséges feltárások befejezését. A vulkán energiáját hasznosító erőmű — Petro­­pavlovszktól 80 kilométerre — a körzet fejlődő iparát és a mezőgazdaságát egy­aránt szolgálja majd. (APN) 23

Next

/
Thumbnails
Contents