Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 6. szám
A távolabbi jövőben tervezik a Jenyiszej és a Lena alsó folyása vízerőkészleteinek a hasznosítását. Valószínűleg itt épül majd a Turuhani, az Igarkai és az Alsó-Lenai Vízerőmű, és az Oszinovkai vízerőmű-központ. A tervek szerint összteljesítményük 45 millió kilowatt lesz. A Távol-Keleten most épül a Durejai Vízerőmű-Központ (2 millió kilowatt), amely lehetővé teszi a terület energiaellátásának javítását, s megelőzi az áradásokat, amelyek itt jelentős károkat okoznak a népgazdaságnak. Bonyolult természeti-éghajlati körülmények között folyik a Kolimai Vízerőmű építése az ország észak-keleti részén. A szélsőségesen zord éghajlat, az örök fagy, a földrengések gyakorisága, a nagy távolságok az ipari központoktól, a teherszállítás nehézségei — mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik az építkezést. Mindazonáltal a munkálatok sikeresen haladnak előre: üzembe helyezték az első két aggregátot. Az erőmű kőből és földből épített gátja a legnagyobb lesz a világon az örök fagy viszonyai között épült gátak közül. Az ország közép-ázsiai köztársaságaiban 1986-ig befejeződik, a Kurpszajai Vízerőmű (800 ezer kilowatt) építése a Narin-folyón, és a Bajpazinszki Vízerőmű (600 ezer kilowatt) építése a Vahs folyón. Ugyanezen a folyón épül a terület legnagyobb vízerőműve, a Roguni Vízerőmű (3,6 millió kilowatt), és a világ legmagasabb gátja (330 méter) folyami kavicsból és hordalékkőből. Az erőmű víztárolója nagy területek öntözését teszi lehetővé. Ezeken a földterületeken majd gyapotot termesztenek. A Kaukázuson túli terület perspektivikus vízerőtartalékai két köztársaság — Azerbajdzsán és Grúzia — területén találhatók. Azerbajdzsánban a Samhori Vízerőműnek 1986-ig el kell érnie a tervezett kapacitást (380 ezer kilowatt). Grúziában az Inguri folyón megkezdődött a Hudonszkajai Vízerőmű építése (740 ezer kilowatt). Betonból készült boltíves gátja 200 méter magas lesz. A Szovjetunió európai részén két nagy hidroakkumulációs erőmű épül, a zagorszki (1,2 millió kilowatt) Moszkva mellett, és a kaisiadori (1,6 millió kilowatt) a Litván SZSZK-ban (Baltikum). Az ilyen típusú, nagy sorozatú egységesített erőművek fő objektumaivá kell válniok, ahol a víz esése mintegy 100 méter. Tervezik a leningrádi a dnyeszteri, a közép-volgai és más hidroakkumulációs erőművek építését. Legtöbbjüket úgy tervezték, hogy a víz esése a felső tárolóból az alsó tárolóba 100 méter legyen, s a teljesítménye — 1—1,6 millió kilowatt. A szakemberek feltárták azokat a területeket, amelyeken 35 millió kilowatt összteljesítményű hidroakkumulációs erőműveket el lehet helyezni. A továbbiakban azt tervezik, hogy az ilyen erőművek helyi körülmények közötti építésére térnek át, a víz 200—400 méteres esésével, vagy föld alatti medencék felhasználásával építenek akkumulációs erőműveket, a víz 1000 méteres, vagy annál nagyobb esésével. Leren Mihajlov (APN) UIZKUTATAS „HIDROSZKÓPPAL” A geológusok ma már viszonylag nagy pontossággal tudják meghatározni a víz jelenlétét (vagy hiányát) egy-egy adott körzeten belül. A felszínre hozatalhoz azonban gyakorta több tíz fúrást is kell végezni. Mindez hosszabb időt, nagy eszköz- és munkaráfordítást igényel. A szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának tudósai által kifejlesztett vízkutató berendezés segítségével a világon első ízben sikerült a föld alatti vizet gyorsabban és olcsóbban felszínre hozni. A „Hidroszkóp" által meghatározott ponton elégséges egyetlen fúrás elvégzése. ... A kisméretű terepjáró lassan halad előre az eddig járatlan terepen. Rövid leállás. A talajra egy vezetékhurkot dobnak ki. Rövid idő elteltével a gép újra elindul. így néz ki külsőre a föld alatti vizek feltárására készült berendezés működése. A „vizet látó” Hidroszkópot a Vegyi, Kinetikai és Égéstechnikai Intézet szakemberei fejlesztették ki. A komplexum a jel generálásához és vételéhez szükséges berendezésből, antennából (ez az a bizonyos vezetékhurok) azaz olyan „szemből” amely száz méteres mélységig meglátja a vizet — valamint a berendezés működését vezérlő és a kapott mérési adatokat értékelő mini-számítógépből áll. A mérések elvégzését követően néhány percen belül a kezelő asztalára kerülnek a pontos adatok: van-e víz, és ha van, akkor milyen menyiségben és milyen mélységben. Az utóbbi időben egyre szélesebb körű alkalmazást nyert az introszkóptechnika, amelynek segítségével megfigyelhetők az optikailag nem átlátszó testeken belül elhelyezkedő tárgyak vagy folyamatok. A most kifejlesztett műszer — az introszkóp geológai változata — a nukleáris mágneses rezonancia hatásán alapul. A leghatékonyabb alkalmazásra ez idáig az északi körzetek olvadt talajvizeinek felkutatása során került sor, ahol a fagyott talajrétegek alacsony villamosvezető képessége miatt a hagyományos geofizikai módszerek igen kis hatékonyságúnak bizonyultak, a fúrások elvégzése pedig igen költséges lenne. A Hidroszkóp egyetlen mérése megközelítőleg húszszorta olcsóbb mint egyetlen kutatófurat kialakítása. Ezen túlmenően a furat kialakítása, majd a kút ellenőrzése minimálisan két hetet vesz igénybe. Ezzel szemben a Hidroszkóp mindössze két óra alatt és tökéletes pontossággal állapítja meg a „diagnózist". Tavaly nyáron két berendezéssel mindösze két hónap alatt sikerült az urengoji földgázlelőhely kiterjedt körzetének vizsgálatait befejezni. Ennek gazdasági haszna megközelítőleg négymillió rubelt jelentett. — Az eddig elvégzett munkák — vélik a fejlesztők, Anatolij Szemjonov és Anatolij Burstein, a tudományok doktorai — csak a Hidroszkóp pillanatnyi teljesítőképességét jelentik. Tovább kívánjuk növelni a mérési mélységet és pontosságot. A jövőben ez a komplexum alkalmas lesz a helyi árveszély előre jelzésére, sőt meghatározott ásványfajták kutatására is. Alekszandr Fatyjanov (APN) Geotermális erőmű vulkán segítségével A Kamcsatka-félszigeti Mutnovszkij vulkán gőz-, gáz- és forróvíz-kibocsátása minimálisan egy 400 ezer kilowattos geotermális erőmű működtetéséhez elegendő. A vulkán hőrendszerét vizsgáló tudósok tették ezt a megállapítást. Az energiaforrás alapvetően egy megközelítőleg,kétkilométer átmérőjű — két egymásba omlott kráterben összpontosul. Egyes repedések falai vörösizzásig hevültek. A távhőmérés segítségével eddig mért maximális hőmérséklet meghaladja a 750 °C-ot. A vulkán hőleadása a kutatások szerint az elmúlt 20 esztendő alatt szinte semmit sem változott. Ez a hőstabilitás a szakemberek szerint jó lehetőséget biztosit a gazdasági hasznosításra. A tudósok javaslatai alapján ez a munka a gőzt és termálvizet kibocsátó lejtőkön indult meg. A 800 méter mgasságú platón a geológusok megkezdték a kutató vizsgálatokat. Az első próbafúrások — 1500 méteres mélységben — a gőz igen nagyfokú energetikai lehetőségeit bizonyítja. Nagy nyomás mellett a hőmérséklet a furatban eléri a 250 “C-ot. A hidrogeológusok 1986-ban tervezik a geotermális erőmű első üteméhez szükséges feltárások befejezését. A vulkán energiáját hasznosító erőmű — Petropavlovszktól 80 kilométerre — a körzet fejlődő iparát és a mezőgazdaságát egyaránt szolgálja majd. (APN) 23
