Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 6. szám

állítására és szuszpenziós műtrágyák komponenseként. — A víztelenítéssel nyert szilárd ter­mék fő tömegében kezelt fekáliából áll, és emellett tartalmazza azokat a takar­mányhulladékokat, amelyek az istálló kimosásakor kerülnek a lefolyó Hígtrá­gyába. Tartalmazza — amint már emlí­tettük is — a kémiai flokkuláció során keletkezett fémhidroxidokat a kezelés során kicsapatott különböző szerves só­kat és a csapadékba került foszfátve­­gyületeket is. Az elmondottak értelmében ez a vég­termék lényegében állati fekáliából álló szerves trágya, azorban trágyaértéke nagyobb, mint a közönséges fekália­­tiágyáé. — A modern tápanyag-utánpótlási alapelvek ismeretében nem szabad a fent említett szilárd terméket a hígtrá­gya-feldolgozás végtermékének tekinte­ni. mivel tulajdonságai alapján kiváló alapanyagul szolgálhat a közönséges fekáliatrágya értékénél lényegesen na­gyobb trágyaértékű szerves alapkompo­zíciók előállításához. Különféle eljárá­sokkal trágyakompozíciók egész családja állítható elő, s ezek egyes tagjai spe­ciális agronómiái igények kielégítésére alkalmasak. Ezek gyártása lényegében alkalmasan megválasztott komponensek egymással való homogén összekeveré­séből áll. — A vegyszerek megfelelő adagolá­sával a talaj kémhatása is befolyásol­ható az igényeknek megfelelően. — A szilárd fázis legelőnyösebben szuszpenziós műtrágyák előállítására alkalmas. A szuszpenziós műtrágyák al­kalmazásának közismert előnyeivel itt nem kívánunk foglalkozni, csak meg­említjük, hogy velük szemben a legfon­tosabb kivánalom, hogy az elkészített szuszpenziók meghatározott időn át sta­bilak maradjanak, s minden növényi kul­túra se több, se kevesebb tápanyagot ne kaphasson, mint amennyire az adott területen szüksége van, így növelve a műtrágyázás hatékonyságát. Cél, hogy a szuszpenziós műtrágyák, a folyékony műtrágyákhoz hasonlóan, a kérdéses területre egyenletesen elosztva legyenek kijuttathatok. A Vegyiműveket Tervező Vállalat a szuszpenziós műtrágyák felhasználása terén igen jelentős fejlesztést hajtott végre. Kifejlesztett egy kisméretű, egye­di gazdaságok által kiválóan alkal­mazható, szuszpenziós műtrágyák elő­állítására szolgáló berendezést. Alkalmazásának előnye, hogy nincs szükség nagy körzeteket ellátó igen költ­séges keverőtelepek létesítésére, és min­den gazdaság, de elsősorban az, amely hígtrágyát is termel, rendkívül rugalma­san, a mindenkori igényeknek megfe­lelő mennyiségű és minőségű szuszpen­ziós műtrágyákat állíthat elő vele, me­lyet környezetkímélő eljárással haszno­síthat saját területén. — A szilárd termék hasznosítható biogáz termelésére is. A hígtrágya ké­miai kezelési eljárása során keletkezett szilárd fázis — akár közbenső állapot­ban, akár végtermékként — felhasznál­ható biogáz előállítására. A végtermék­ből történő biogázelőállítás előnye az is, hogy a termék „konzervált", s amíg ilyen állapotban tartjuk, gyakorlatilag szagtalan, nem bomlik, de pl. a téli idő­szakban, beoltás után, anaerob erjesz­téssel biogáz termelésre beindítható. Miután szilárd szervesanyag-tartalma magas, alkalmazható a biogázra feldol­gozandó egyéb hígtrágyák béltartal­mának növelésére is. Felhasználásával ott és akkor állíthatunk elő kívánt meny­­nyiségű biogázt, amikor és ahol arra szükség van. Ügy gondoljuk, hogy az előbb el­mondottakkal egyértelműen bizonyítható a hígtrágya kémiai kezelésének elő­nye. A technológia egyszerű, kezelése nem igényel különösebb szakképzettsé­get munkaerőigénye 1 fő. Az üzemet célszerű folyamatosan, napi három mű­szakban üzemeltetni. A technológiaeljárás tulajdonosa, a vértesszőlősi „Jó szerencsét” Mgtsz, amely azt nagyüzemi méretben már megvalósította, és a kitűzött célok tel­jesítését igazolta. Véleményünk szerint ez az eljárás az egyetlen olyan eljárás, mely minden szempontból, viszonylag kis beruházási költséggel, kielégíti a környezetvédelmi és vízügyi előírásokat. Az eljárás — nem utolsó sorban — igen gazdaságos, hiszen a kinyerhető termékek műtrágya-ellenértéke közel a kétszerese a felhasznált vegyszerek értékének. Ez a gazdaságosság annál nagyobb, minél töményebb a feldolgo­zásra kerülő hígtrágya. Ha ehhez hoz­zászámítjuk, hogy a termékek szerves­anyag-tartalma is hasznosul, s a helyes alkalmazáskor sem környezetvédelmi, sem vízszennyezési bírság nem fenyeget, minden az eljárás mielőbbi, széles körű elterjesztése mellett szól. A gyors meg­valósítás érdekében a Magyar Nemzeti Bank hitelt is felajánl az eljárás be­vezetőinek. Czermann János—László György— dr. Vadász József—dr. Vadászné Varga Ilona Vegyiműveket Tervező Vállalat ..Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj" Az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság pályázatot hirdet az 1985. évi „Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj” elnyerésére. A pályázaton a Magyar Hidrológiai Társaság tagjai vehetnek részt az 1982—1984. években magyar vagy idegen nyelven, hazai vagy külföldi folyóiratokban, illetve kiadvá­nyokban megjelent a szakcikkeikkel. A pályázat során két szakcikk kerül díja­zásra. A nívódij összege: 5000—5000,— Ft. A nívódíj adományozásának elsődleges szempontjai a következők: — Az anyag újszerűsége. (Gyakorlati munka eredményeinek ismertetése ese­tén a bemutatott eljárás, módszer hazai újdonsága.) — A szakcikk tárgyának világos megfogalmazása. — A szakirodalmi áttekintés és értékelés kellő mélysége. — A szakcikk szerkezete, a logikus gondolatmenet. — Magyar nyelvű szakcikkeknél a fogalmazás magyarossága, idegen nyelvű szakcikkeknél a szakmailag hű, magyar fordítás. — Kutatási munka eredményeinek ismertetése esetén az alkalmazott kutatási módszerek objektivitása. — Az eredmények értékelése, javaslat az alkalmazásra. A pályázat részletes feltételei a Magyar Hidrológiai Társaság Titkárságán (Bp. V., Kossuth Lajos tér 6—8. IV. em. 423.) szerezhetők be. A pályázat benyújtásának határideje: 1984. december 31. A nívódíjak 1985. szeptember 30-ig kerülnek kiosztásra. Hatalmas energetikai tartalékok A Harkovi Nehéz Gépgyártó üzemben megkezdték a Litvániában épülő hidro­­akkumulációs (tárolás) erőmű részére az első, sorozatban gyártott, 220 ezer kilo­watt teljesítményű generátor összeszerelését. Ezek a gépek két üzemmódban dolgoznak. Éjszaka, amikor a villamosenergia­fogyasztás erősen csökken, a turbina szivattyúüzemben dolgozik, s a vizet az alsó víztárolóból a felsőbe szivattyúzza. Nappal és este, amikor az energiaszük­séglet nagy, a felső tárolóból lezúduló víz áramot termel. Harkovi tudósok tervezték a világ legnagyobb, 3 millió 600 ezer kilowatt telje­sítményű Kanyevi Hidroakkumulációs Erőművet, amelyet Ukrajna központi ipari övezetében, a Dnyeper folyón szándékoznak felépíteni. Hatalmas hidroakkumulációs erőművek építését tervezik a Dnyeszter és a Déli-Bug folyókon. A program négy, nagy teljesítményű hidroakkumulációs erőmű építését irá­nyozza elő az Oroszországi Föderációban, valamint más szovjet köztársaságokban. Ezek üzembehelyezése lehetővé teszi, hogy jobban manőverezhessenek a KGST- országokat felölelő Béke egyesített energiarendszer energiatartalékaival. Az itt épített mesterséges tavak segítenek komplex módon megoldani a földek öntözé­sének, a lakosság és az ipar vízellátásának problémáit, s elejét veszik a folyók áradásának. (APN) 11

Next

/
Thumbnails
Contents