Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 5. szám
Újabb eredmények a hidrogeolőgiában Beszélgetés dr. Mike Károly tudományos főmunkatárssal — Tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt jelentős munkái közül az elmúlt tíz évben „A magyarországi folyók és nagy tavak kialakulása és fejlődése” tárgyú monográfia művei emelkednek ki. A Körösök völgyében levonult legutóbbi árvizek tapasztalataitól indíttatva fontos gyakorlati eredményeket ért el az „Árvízvédelmi gátak fejlesztése céljából készült ősvízrajzi rétegtani és morfogenetikai kutatásai" keretében. Legújabban az alföldi hévizeket, résvizeket és rétegvizeket tároló geológiai képződmények jobb megismerése érdekében végzett kutatásainak eredményeivel ismerkedik a szakmai közvélemény. Szerkesztőségünk nevében felkerestük a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Vízrajzi Intézetében dolgozó kutatót és tájékoztatást kértünk olvasóink számára. — Kérem, foglalja össze röviden az alföldi hévíz- és ivóvízadó rétegek hidrogeológiai jellemzőivel és térbeli helygetével kapcsolatos korábbi tudományos eredmények lényegét. — Tömören azt mondhatjuk, hogy azok az enyémtől eltérő jellegűek, és inkább általános áttekintést adtak az ország területének vízföldtani viszonyairól. — Milyen szempontból sikerült a tudományos és a gyakorlat számára többet mondania? — Térképsorozatom első olyan hazai kísérlet, amely a hidrogeológiai viszonyokat és jellemzőket nemcsak pontszerűen, vagy szelvények mentén, hanem térbeli kiterjedésükben ábrázolja. Ez, sok vonatkozásban több mint előzményei. Új mélységbeli térrészeket vontam a vizsgálatba és ezek lehetővé teszik a különböző geológiai korokban kialakult vízadó és vízzáró rétegek közötti függőleges és vízszintes kapcsolatok feltárását. — Mi a kutatás alapelve, módszere, és milyen adatokra épült? — Közvetlen célunk az üledékrétegek jobb megismerése és összefüggéseinek feltárása volt. Ennek érdekében a fúrások rétegsorait fácies-változások alapján tagoltuk. A felsőpannóniai és annál fiatalabb üledékösszletet hét kisebb egységre osztottuk. A pleisztocénben két, a felsőpliocénben is két részt, a felsőpannónban három részt találtunk elkülöníthetőnek a fácies változások alapján. Egymást harántoló földtani szelvények alapján is meggyőződtünk a tagolás helyes voltáról. Mindegyik egységről fekü-szintvonalas és a közepes szemcséjű homokoknál durvább üledékek százalékos részesedését ábrázoló térképsorozatot készítettünk. Feldolgoztuk az általunk elérhető, különböző célra készült, különböző mélységű fúrások rétegsorait vagyis a vízkutak, a meddő szénhidrogén fúrások és a kutatófúrások adatait. Kilométer-hálózatok szerinti feldolgozással biztosítottuk az adatok egyenletes eloszlását is, egy-egy négyzeten belüli fúrások összehasonlítása alapján. Az üresen maradt négyzeten belüli fúrások összehasonlítása alapján. Az üresen maradt négyzetek értékét pedig nem mechanikus graduálással, hanem a tényleges adatok által szerkesztett térképekről egészítettük ki. — A vizsgált rétegek milyen geológiai korban alakultak ki, ezek milyen vastagok és milyen mélységben helyezkednek el? — A hévízfeltárás és ivóvízellátás céljára hasznosítható rétegek az Alfáidon helyenként (pl. Szentes és Hódmezővásárhely között) még a 2600 m-t is elérik. Ezek a felsőpannóniai üledékekhez tartoznak. Idősebb képződményekből is fakasztottak már hévizeket, de azok (pl. az alsó-pannóniai rétegek esetén) vagy a sótartalmuk miatt, vagy a képződmények kisebb horizontális kiterjedése miatt szőkébb körű lehetőségeket biztosítanak, kivéve természetesen a karsztos kőzeteket. Vastagságuk és mélységük tehát a néhány métertől a sokszáz méterig, koruk pedig 10—15 ezer évtől kb. 4 millió évig terjed. — A ma tudománya számára ősvízrajzi szempontból mit mondanak az eiedmények? — A kérdés ilyen értelmű feltevése is indokolt, hiszen a felsőpannóniai üledékekről mind e mai napig úgy tudjuk, hogy az egész Kárpát-medencét elborító beltenger Káspi-tó jellegű táj képződménye volt. Az Alföldről elkészült térképsorozataink azonban azt tanúsítják, hogy e terület folyókkal átjárt mocsárvilág volt. Az ősfolyók tehát nem a levanteiben alakultak ki, mint ahogy azt eddig tudtuk, hanem jóval előbb. — Eredményeire támaszkodva, a vízbeszerzés és vízellátás szempontjából milyen új lehetőségek és vizsgálatok végezhetők a közeljövőben? — Liebe Pál osztályvezető irányításával és részvételével máris felmértük azt, hogy az Alföldön a meglevő kutak mely vízadó-összletre települtek. Könnyen számba vehető ezek után az, hogy hol, milyen mélységből, milyen mennyiségű és minőségű víz termelhető ki a meglevő környező kutak és a készletek károsodása nélkül. Térképeink segítségével jól körvonalazhatók a vízutánpótlódás pályái is, tehát előre becsülhető a kút-telepítések hatékonysága is. Feltárulnak azonban a kellően ki nem aknázott lehetőségek is, amelyek serkentően kell, hogy hassanak az új gazdasági kezdeményezésekre. — Környezet- és vízbázisvédelem szempontjából milyen új lehetőségekre számíthatunk? — A környezet védelme és fejlesztése vonatkozásában — az előbbiekre hivatkozva — nagy jelentőségű a mélységbeli vizek feltárási lehetőségeinek meghatározása. A vízbázis védelme vonatkozásában pedig a vízutánpótlás és az áramlás irányának feltárása, vagyis a vízadórétegek horizontális elterjedésének ismerete nagyon fontos eredmény. — Eredményeit várhatóan nemcsak a vízgazdálkodás fogja hasznosítani, hanem a Magyar Nemzeti Atlaszban történő közreadásával más tudományos szakterületeken is felhasználhatják. Milyen területekről lehet szó? — A Magyar Nemzeti Atlaszban kevés lehetőség van részlet-térképek közreadására, de megkísérelünk olyan új hidrogeológiai térképeket közölni, amelyek a mezőgazdaság fejlesztése, az ipari létesítmények telepítése, településfejlesztés, ivóvízellátás vonatkozásában széles körű tájékoztatást ill. segítséget tudnak adni. Területfejlesztéssel és a távlati tervezéssel foglalkozók egyaránt felhasználhatják eredményeinket. — Mit jelentenek eredményei a VITUKI, pontosabban Felszín alatti vizek hidrológiai osztálya számára? — Talán nem vagyok elfogult, ha úgy látom, hogy nem közömbös ez a kutatás a Vízrajzi Intézet, közelebbről az osztályunk munkája szempontjából sem, mert ez a beszámoló jelentéseink és szakvéleményeink alapja lehet a jövőben. Különösen akkor lesz ez jelentős, ha elkészül az adatok korszerűbb tárolása is. A levantei (felsőpliocén) rétegek tényleges vízadó képességéről és hasznosításáról alkotott képünket például térképeink alapján nagyon át kell értékelni, mert vannak kiterjedt területek, ahol azok is produktív rétegeket tartalmaznak. — További tervei? — Egy éve van kialakulóban egy (az UNESCO keretén belül működő) ősvízrajzi projekt munkája, amely az ország jelenkori ősvízrajzát, annak fejlődését és a fejlődésben mutatkozó törvényszerűségeket, valamint az emberi beavatkozások szerepét hivatott feltárni. Az előző kutatások gyakorlati értékesítése mellett ezt tekintem egyik fő távlati, új feladatomnak, mely többéves munkát jelent. — Köszönöm a válaszokat! Déri József 27
