Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 5. szám
VÍZÜGYI MÚLT Rétöntözés Nádasdladányban Még ma is beszélnek a környéken élő idős gazdák a nádasdladányi öntözött műrétről. Nádasdladányon kívül Sárszentmihályon, Csórón, Sárszentmiklóson, Jutáson és Adonyban is öntözték a réteket. Az Alföldhöz hasonló éghajlat megkívánta ennek a Bakonytól keletre eső területnek az öntözését. Az öntözés bevezetésére az első komoly lépést 1863-ban tették, amikor megalakult az „Öntöző Zsilip Társulat", amely lehetővé tette, hogy a Sárvíz csatornán nyolc öntözési célt szolgáló zsilipet építsenek. Ezek segítségével a felduzzasztott vizet a tőzeges rétekre terelték. A Nádasdy Ferenc birtokán folytatandó rétöntözés engedélyokiratát 1904. június 17-én adták ki. A nádasdladányi öntözött rét területe 138 kataszteri hold és 156 négyszögöl volt. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a Székesfehérvári Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól kapott eredeti tervrajz és műleírás alapján elkészítette az öntözött műrét makettjét, amely később Szarvasra került. A nádasdladányi rétöntözés egész öntözési folyamatát a már korábban elkészített makettről figyelhetjük meg. A kép szerint a rétöntözés öntözővize a Sárvíz csatorna (A) felduzzasztott vizéből került a tápláló csatornába. A duzzasztást az 1860-as években épült zsilippel (B) valósították meg. A csatorna duzzasztott vizét két darab egyenként 1,15 méter nyílású táblás vízkivételi zsilipen (C) keresztül vezették a tápláló csatornába. (D) A tápláló csatornából a víz gravitáció segítségével jutott el a csatorna alsó végén elhelyezkedő egyenként 50 méter hosszú 3 méter fenékszélességű egymással átfolyócsővel összekötött földmedrű medencébe. (E) A lecsapoló árkok (F) vizét ugyancsak a tápláló csatornába vezették. Az egyik 50 méteres medencére épült a 400 l/sec. teljesítményű gőzüzemű szivattyútelep (G), amely a vizet egy 5000 m3 befogadóképességű tározóba (H) emelte fel. A tározóból a víz egy osztóműtárgyon keresztül gravitációsan jutott a terület átlagosan kb. 2 kh — nagyságú részekre osztó vegyes szelvényű öntözőcsatorna hálózatába. A hálózaton belül osztó és duzzasztó zsilipek segítségével jutott a víz az alacsony töltésekkel körülvett parcellákra. Az öntözővíz pótlását folyamatosan biztosították, mert a Sárvíz-csatornából közepes vízállás mellett 0,4 m3/sec vízhozamot nyerhettek. Ezt a mennyiséget a fakadóvizek csak tovább növelték. A csurgalékvizek biztos elvezetése rendkívül fontos volt, mert a savanyúságra hajló tőzeges rétterületet máskülönben az elmocsarasodás veszélye fenyegette. Minden parcella mellett levezetőárok húzódott. Jelenleg az a helyzet, hogy a volt öntözött területen a tőzegkitermelés eltüntette a korábbi öntözés nyomait, s így csak néhány fénykép és okirat őrizte meg ennek az öntözésnek az emlékét. Várhidy Imre 25 Az öntözött műrét makettje
