Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 5. szám

A 3. szekció tagjai romániai vizerös objektumokon rekedve a racionális elrendezés és szer­kezeti kialakítás biztosítására az ilyen típusú erőművek fajlagos költségének és anyagigényességének csökkentése és építésük gépesítése érdekében. A 3. szekció munkája elősegítette a vizerőmű-építés műszaki szintjének növe­lését. A műszaki-tudományos együttmű­ködés keretében kidolgozott legtöbb anyagot hasznosították az országok víz­­erő-hasznosítási létesítmények tervezése és építése során, de már a nemzeti programjaik öszeállítása során is. Példaként megemlíthető, hogy a nagy hőerőművek vízkivételeivel kapcsolatos kutatások és vizsgálatok eredményeit alkalmazták, a BNK várnai, Marica— Vosztok hőerőmű és a Kozloduj atom­erőműnél, a Szovjetunióban a Pecsora, Sztavropol, Kurahov hőerő és a Novo— Voronyzsi atomerőműnél és sok más ob­jektumon a KGST országokban. A vízerőművek és szivattyús tározós erőművek hatásfokának meghatározá­sára szolgáló korszerű módszereket, azok megválasztására vonatkozó kuta­tások eredményeit a BNK-ban a Pes­­csere vízerőműnél és a LNK-ban a Zsi­­dovo szivattyús tározós erőműnél hasz­nosították. A szeizmikus állékonysággal kapcso­latos kutatások eredményeit, az állé­konyság és deformációs-feszültségi ál­lapot szsámításának új módszereit a BNK, Szovjetunió, Románia objektumain alkalmazták. Ezeknek a vizsgálatoknak az alapján tervezési normákat dolgoztak ki a Szov­jetunióban, amiket eredményesen hasz­nosítottak a nagy Szajano-Susenszki, Toktoguli, Uszty-llimi vízlépcsők tervei­hez. Hatékonynak mutatkozozott az a szimpózium is, amelyet a Szovjeunióban 1973-ban ,,Vízerőmű-számítógép” téma­körrel rendeztek. Ezen a szimpóziumon a KGST országokból és Jugoszláviából mintegy 100 szakember vett részt. A szimpózium kiadott anyagában 43 előadás van, valamint 143 program és algoritmus, melyek teljes körűen vázol­ják az országokban folyó munkát a szá­mítógépeknek a vízi erőművek és szi­vattyús tározós erőművek építéséhez való alkalmazásában. A szekció által a vízerőművek és szi­vattyús tározók üzemeltetésének tökéle­tesítése kérdésében végzett munka ered­ményeit hatékonyan alkalmazták a BNK- ban a Batak és Szesztrimo vízlépcsők üzemének optimalizálásához, valamint a Csaira szivattyús tározós erőmű berende­zéseinek elrendezéséhez, a MNK-ban a Nagymarosi vízlépcső gépegységeinek vezérlésére vonatkozó koncepció kidol­gozásához, az NDK-beli Markersbach szivattyús tározós erőmű működési üze­mének optimalizálásához, Romániában a Bisztrica, Ardzses, Olt folyók vízlép­csői központi vezérlésének tökéletesíté­séhez, a Szovjetunióban a Krasznojarsz­­ki, Votkinszki vízlépcső, a Közép-Dnye­­per vízlépcsőrendszer, Csehszlovákiában a Cserni—Vah szivattyús tározós erőmű, Gabcsikovo vízerőmű, Dlouga—Sztrane szivattyús tározós erőmű vezérlési rend­szereiben való alkalmazásához. Ugyanezen létesítményeknél haszno­sulnak az új anyagok alkalmazására vo­natkozó javaslatok, amelyeket a szek­ció kidolgozott. A vízerő-hasznosítás terén rendelkezé­sünkre álló szerény lehetőségek ellené­re úgy érezzük, hogy a szekció munká­jához mi is jelentősen hozzájárultunk. Különösen az új anyagok alkalmazásá­val kapcsolatos vizsgálataink, vagy koordinálásunkkal kidolgozott szivárgási vizsgálatok, a szivattyús tározó erőmű­vekkel kapcsolatos összesítéseink hoz­tak jelentős eredményeket. A 3. szekció munkájában a BNK, MNK, NDK, Kuba, LNK, RSZK, Szov­jetunió, Csehszlovákia szakértői vesznek részt. A KGST és a Jugoszláv Kormány közötti egyezménynek megfelelően a 3. szekció munkájában Jugoszlávia szak­értői küldöttsége is tevékenyen közre­működött. Az évenkénti 2 szekcióülésen kívül vannak még speciális kérdéseket vizsgáló ülések. A gyakorlati útra való terelést és az eredményeknek a közvet­len bevezetését célozzák a közös ku­tatások, a létesítményeken végzett kö­zös mérések, továbbá a kölcsönös kon­zultációk. Ez utóbbiak az országokban kifejlesz­tett mérőkészülékek és egyéb, főleg kö­zös erőfeszítéssel kidolgozott berende­zések alkalmazási tapasztalatának köl­csönös megismerésére irányulnak. A műszaki jellegű kérdések egyeztetése szekció szinten történik. Gazdaságpoli­tikát érintő kérdések, tendenciák, fej­lesztési irányelvek jóváhagyása a Vil­lamosenergia Állandó Bizottság szint­jére tartozik. A jövőben a szekció tevékenységét a felettes szervének 57. ülésén elfoga­dott ,,A KGST VÁB állandó munkaszer­veinek tevékenységi alapirányai” című (1980) és a 60 ülésen elfogadott „Intéz­kedések a műszaki tudományos együtt­működés hatékonyságának növelésére az energetika terén" c. anyagok alap­ján az alábbiakra összpontosítja: — folytatja a munkát a vízerő-haszno­sítás távlati fejlesztési tendenciáinak meghatározására; — biztosítja a kidolgozandó anya­gok, jelentések, összeállítások stb. jó minőségét, az értekezletek, szakértői ülések pontos megszervezését; — bevezeti a 3. szekció gyakorlatá­ba a műszaki-tudományos együttműkö­dés olyan vitelét, amely a tudományos kutatások szakaszától a gyakorlati meg­valósításig vezet; — kibővíti az együttműködést a közös mérésekre és közös kutatásokra, ame­lyeket az érdekelt országok szakértői brigádja, vagy kollekívái végeznének közvetlenül az épülő műveken vagy a már üzemelő vízerő-hasznosítási létesít­ményen ; — biztosítja a korszerű tapasztala­tokkal és élen járó eredményekkel való megismerkedést a szimpóziumokon és szemináriumokon. A 3. szekció eredményeinek felsoro­lása nem teljes. Az 50. ülés előtt pár szót kellett azonban szólni ennek a szekciónak a működéséről, ha elsősor­ban nem is magyar vonatkozásban hozta a legtöbb eredményt. A KGST országokban folyó jelentős vízerő-hasznosítási munkákhoz nagy se­gítséget nyújtottak a keretében végzett munkák, amelyekhez mi magyarok is szolgáltattunk anyagokat, s lehetősé­geinkhez mérten hozzájárultunk egyes összeállítások sikeréhez. A Duna komplex hasznosítási séma megalkotásában, a Duna mellékfolyói vízerő-hasznosítási sémája kidolgozásá­ban, a Duna mellékfolyói vízmérlegének összeállításában a 60-as évek közepén jelentős szerepet játszott a mi szakértői küldöttségünk is. A szekció munkájában részt vevő kül­döttségünk között sok vízerős-vízgazdál­­kodó neve említhető: id. Ziegler Károly, dr. Mosonyi Emil, dr. Kertai Ede, Bé­kési János szekcióelnökök, Dobó István jelenlegi szekcióelnök, Teleki László, dr. Kovács György akadémikus, Szilágyi József, dr. Ivicsics Lajos, dr. Ivicsics Fe­renc, dr. Ziegler Károly és sokan mások szakértők, Karkus Pál, Szvetnik Antal szekciótitkárok, s e sorok írója dr. Sze­­redi István jelenlegi szekciótitkár. A Bulgáriában 1984. szeptemberében megrendezésre kerülő 50. szekcióülés bizonyára megemlékezik azokról, akik so­kat tettek az eddigi eredményekért, va­lamint azokról is, akik már sajnos nin­csenek az élők sorában. Borza Dezsőné 3

Next

/
Thumbnails
Contents