Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 4. szám

lfízgazdcalBcodas az 1984. éuí tavaszi BIUtf-n A tudományos-technikai forradalom eredményeként napjainkban a műszaki fejlődés üteme igen felgyorsult és ennek révén a gazdasági életnek szinte vala­mennyi szférájában egyre bővül azoknak az eszközöknek és eljárásoknak a köre, amelyek a termelés, a szolgáltatás terü­letén alkalmazásra kerülnek. Ez alól a vízgazdálkodás sem kivétel, amit meg­győző erővel bizonyít az idei BNV ke­retében megrendezett vízügyi kiállítás is, amely tizennégy vízügyi szerv mű­szaki újdonságait reprezentálta. Ezek­nek az új, korszerű eszközöknek, beren­dezéseknek, eljárásoknak széles körű alkalmazása nagyban elősegíti azoknak a feladatoknak a megoldását, melyek a vízgazdálkodás terén megoldásra vár­nak. Ez a kiállítás ezúttal is nagyszerű se­regszemléje volt azoknak a műszaki újdonságoknak, amelyek tervszerű fej­lesztési elgondolások alapján szívós munkával születtek meg a közelmúlt­ban vízügyi szerveinknél, kapcsolódva az ágazati célkitűzésekhez. A kiállítás némi áttekintést adott arról, hogy hol tartunk ma az előtérbe került vízgazdál­kodási feladatok ipari hátterét illetően és milyen lehetőségekkel rendelkezünk a műszaki megoldások tekintetében. Ami az előtérbe került feladatokat illeti, e helyen is célszerű említést tenni a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelme ér­dekében az elmúlt év folyamán hozott minisztertanácsi döntésről, illetve a kor­mány által ezzel kapcsolatban jóvá­hagyott programról. Ez röviden a követ­kezőkben foglalható össze: — A program célja, hogy a vízszük­séglet-kielégítést szolgáló fejlesztéssel együtt a vízfelhasználásban megteremt­se az ésszerűbb gazdálkodás feltéte­leit, s ezzel elősegítse, hogy a felhasz­nálási célnak megfelelő minőségű víz­készlet rendelkezésre álljon. A vízzel való takarékosabb gazdálkodást és a víz tisztaságának fokozottabb védelmét gazdaságszervező tevékenységgel és ösztönző közgazdasági eszközökkel egy­aránt elő kell segíteni. — A program céljainak megvalósí­tása folyamatos feladat. A kezdeti sza­kaszban a fő figyelmet gazdaságszerve­ző tevékenységre, valamint olyan köz­­gazdasági környezet kialakítására kell fordítani, mely a jelenleg meglevő pa­zarlást mérsékeli vagy megszünteti, a vízzel való ésszerű gazdálkodást elő­mozdítja és biztosítja vízvagyonunk vé­delmét is. Az akcióprogramnak megfelelően, az alábbi főbb szempontokat kell fi­gyelembe venni: — az ivóvízminőségű, felszín alatti vizeket csak az ivóvíz, a háztartási, az élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint üzemi-szociális célú vízszükségletek ki­elégítése után indokolt más célra fel­használni ; — az ivóvízminőségű vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás érdekében a vízhasználatok műszaki feltételeinek korszerűsítésével, a vezetékek folyama­tos karbantartásával, víztakarékos sze­relvények alkalmazásával és más, arra alkalmas eszközökkel el kell érni a la­kossági vízhasználat növekedési ütemé­nek mérséklését; — az iparban különös figyelmet kell fordítani a legnagyobb vízfelhasználó — a villamosenergia-ipar — hatékony és gazdaságos vízgazdálkodásának fej­lesztésére. Az egyéb ipari felhasználók­nál törekedni kell a kevésbé vízigényes gyártási technológiák alkalmazására; tisztított szennyvizek ipari célra való fel­­használására ; — a mezőgazdaságban a takarékos vízhasználatot elsősorban az állattartási és egyéb mezőgazdasági üzemi tevé­kenységek vízszükségletével összefüg­gésben kell megvalósítani; — a településeken az ipari és mező­­gazdasági létesítmények működtetésé­nél, továbbá fejlesztésénél a jelenle­ginél nagyobb figyelmet kell fordíta­ni a szennyvíz tisztítására, valamint a vízminőség védelmét szolgáló szabályo­zásra ; — elő kell segíteni a vízfelhaszná­lással kapcsolatos hulladékok és mel­léktermékek széles körű hasznosítását, visszavezetését a nyersanyag-körforga­lomba. A program végrehajtásában fontos szerepe van a műszaki-gazdasági és jogi szabályozás továbbfejlesztésének, melynek keretében hatékonyabbá kell tenni az ipari üzemek vízgazdálkodásá­nak felügyeletét. A gazdasági és mű­szaki tervezésben a vállalatok és szövet­kezetek vegyék figyelembe, hogy víz­­szükségletük csak az alkalmazott tech­nológia által indokolt mértékig elégít­hető ki. Fontos feladat, hogy a gaz­dálkodó szervek belső üzemi vízgazdál­kodási rendszerük kialakításánál, a ter­melési technológiák megválasztásánál víztakarékos megoldásokat alkalmazza­nak. A vízszennyező anyagokat ártal­matlanítsák, lehetséges esetekben pe­dig hasznosítsák. A program megvalósítását a kutatás, a műszaki fejlesztés és az ipari háttér megteremtésével, illetve bővítésével is elő kell mozdítani. Különösen fontos olyan építőipari technológiák kifejlesz­tése és alkalmazása, amelyek — amel­lett, hogy biztosítják a létesítmények rendeltetésszerű működését — megelő­zik a környezeti ártalmakat és egyszerű­sítik a karbantartást. Az itt röviden megismertetett prog­ram végrehajtásához számos olyan mű­szaki feladat kapcsolódik, amelyek megoldásához jelentős segítséget nyúj­tanak azok a műszaki újdonságok, melyek egy részét a vízgazdálkodási ki­állítás felvonultatta. A kiállítást szemlélve örömmel álla­píthattuk meg, hogy a seregszemlére itt elhelyezett termékek, eszközök jelen­tős része úgy szolgálja majd rendelte­tését, hogy egyben hozzájárul az ener­giatakarékossági célkitűzések megvaló­sításához is. Ez igen jelentős ered­ménynek tekinthető, mivel a vízgazdál­kodási ág jelenleg mintegy 0,6°/o-kal részesedik a népgazdaság energiafel­használásában. Ez az arány a jelentős építőgép-állománnyal és a nagyszámú villamos meghajtású szivattyú üzemelte-Dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese megtekintette a vásár vizügyi pavilonját 4

Next

/
Thumbnails
Contents