Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 1. szám
Talaj olajtartalmának vizsgálata Mintavétel: 1983. II. 15—17. 2. táblázat Fúrás szórna Minta sorszáma Fúrás mélysége <m) Hairántalt ■rétegvastagság (m) íHarántolt réteg neve Olajtartalom (mg/kg) Megjegyzés F 20 1 3,2—5,0 1,8 Szürke homok 3 772 20 2 5,0—6 0 1,0 Barnás-szürke homok 888 2,8 F 21 3 3,3—4,6 1,3 Szürke homok 492 21 4 4,6—6,0 1,4 Szürke iszapos homok 158 2,7 F 22 5 2,2—3,8 1,6 Szürke homok 19 754 22 6 3,8—4,6 0.8 Fekete tőzeg 3 100 22 7 4,6—6,0 1,4 Szürke homok 3 786 22 7 4,6—6,0 1,4 Szürke homok 3 786 3,8 F 23 8 3,0—4,6 1,6 Fekete homok 2 714 23 9 4,6—6,0 1,4 Fekete tőzeg 2 460 3,0 F 24 10 3,5—4,5 1,0 Fekete tőzeg 156 24 11 4,5—5,0 0,5 Fekete homok 1 638 24 12 5,0—6,0 1 0 Szürke homok 2314 2,5 F 25 13 3,6—4,3 0,7 Fekete tőzeg 6 014 25 14 4,3—5,2 0,9 Szürke homok 442 25 15 5,2—6,0 0,8 Szürke homok 106 2,4 F 26 16 3,5—4,3 0,8 Fekete tőzeg 40 26 17 4,3—5,0 0,7 Szürke homok 1 100 26 18 5,0—6,0 1,0 Szürke homok 418 2,5 F 27 19 4,0—5,0 1,0 Fekete tőzeg 9 300 27 20 5,0—6,0 1,0 Szürke homok 5 952 2,0 F 28 21 3,5—4,2 0,7 Barna homokos tőzeg 348 28 22 4,2—5,1 0,9 Szürke iszapos homok 4 156 28 23 5,1—6,0 0,9 Szürke homok 672 2,5 F 29 24 3,1—4,0 0,9 Barna homokos tőzeg 920 29 25 4,0—4,6 0,6 Fekete homok 2 002 29 26 4,7—5,2 0,6 Barna szerv. anyag, homok 1 268 29 27 5,2—6,0 0,8 Szürke homok 29 228 2,9 F 30 28 4,0—5,0 1,0 Fekete tőzeg 8 704 30 29 5,0—6,0 1,0 Zöldes kőtörm. homok 3 180 2,0 F 31 30 0,0—6,0 6,0 Vegyes (feltöltés) 90 Háttér szenny. tóméterrel végzett vizsgálatok kétséget kizáróan igazolták a talajból kinyert olaj tüzelőolaj eredetét. A 3. sz. táblázatban feltüntettük a tüzelőolaj, MDC motorolaj, a napraforgóolaj és a szennyező olaj extinkciós koefficiensének értékeit három különböző hullámhosszon : 3. sz. táblázat m Tüzelő o. MDC motor o. Napraforgó o. Szennyező o. 285 2 61 2,08 0,67 2,8 290 2,16 1,85 0,52 2,03 295 1,87 1,57 0,45 1,76 Az ismertetett adatok alapján belátható, hogy a talajt az eredetileg feltételezett tüzelőolaj szennyezte, amely az üzem tüzelőolaj-tároló és felhasználási helyre szállító berendezéséből eredt. A tüzelőolaj és a szennyező olaj extinkciós koefficiense közötti eltérés mindhárom hullámhossznál 10% alatt van. A motor, illetve a napraforgóolaj esetében 25—40, illetve 200— 300% az eltérés. Különösen szembetűnő az extinkciós koefficiensek eltérése a tüzelőolaj és a napraforgóolaj viszonylatában, lásd a 3. sz. táblázat 2. és 4. oszlopának adatait. Az UV s pe kt rofotó méteres olaj meg határozást egyrészt azért végeztük el, mert korábban — 25—30 évvel ezelőtt — az üzem területén olajüzem működött. Másrészt ki akartuk zárni annak a lehetőségét, hogy rejtett szennyező forrásból, hibás szennyvízcsatornából, vagy zsírfogóból származó és szerves extrakttal mérhető anyag megkérdőjelezze vizsgálataink megbízhatóságát. Az olaj évekig megmarad a talajvízben és a hidrológiai viszonyoktól függően szennyezi a belvízcsatorna vizét is. Kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok esetén a rétegvizekbe is bejuthat. Védekezésre, a szennyezés feltárására és a szennyvízbírság kifizetésére fordított költségek együttes összege meghaladja az 1 millió Ft-ot. Ebből mintavételre és a talajminták olajtartalmának meghatározására fordított összeg 170 ezer Ft. A terepszint alá telepített olajtartályok egy részénél a felszín alatti vízvédelmet az építés és az üzemeltetés során figyelmen ikívül hagyják. Eddigi tapasztalatok szerint talajvíz olajjal szenynyeződését okozzák: — A felszín alatti vízvédelem szempontjából szakszerűtlenül 'kiképzett töltő akna, amely a kiömlő olajat levezette a talajvízbe. — Gondatlanul végzett tartályt öltés, a lefejtő tömlő rá-, illetve a lekötéskor olaj került az aknába, illetve a talaj felszínére. — Korrózió miatt történt vezetékmeghibásodás. —■ Közlekedési útvonalak keresztezésében rezgés, süllyedés miatti törtés. — Merev kötéssel összekapcsolt tartályok süllyedése következtében a tartályokat összekötő cső törése. JAVASLATOK 1. Folyékony üzem- vagy más vegyi a-nyagtá'ro'ló berendezéseket vízvédelmi szempontból engedélykötelessé kell tenni. 2. Vízvédelmi szempontból érzékeny területeken (kiemelt vízminőség-védelmi területek, vízművek védőidoma, leengedő felszín alatti vízbázisok területe, folyók kavicsteraszai, karsztos területek) nem szabad engedélyezni folyékony vegyi anyagok terepszint alá helyezését, vagy fokozott vízvédelmi — biztonsági — előírások betartásával engedélyezhető. A fokozott biztonság az üzemeltetés idejére is terjedjen ki, gyakoribb nyomáspróba, kettős védőburkolat, korróziónak ellenálló anyag alkalmazása stb. Jeczkó János—Iván György 9
