Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 8. szám
A víz teremtette ezt a tájat Szöloskert a sivatagban Üzbegisztánban sokféle szőlő terem, nehéz eldönteni, hogy melyik közülük a jobb. Mégis, annál izeseibbel, mint amivel a Kiül-Künn sivatagban, a Nurati járásban kínáltak meg, inem találkoztam korábban. Meglehet, annál finomabbnak tűnt a gyümölcs, mivel hosszú út állt mögöttünk és útközben csak homokbuckákat, kiszáradt sós tavakat, szánalmas ürümeserjékkell benőtt szikes földeiket és tevetövist láttunk. És hirtelen — mintha csalk délibáb lenne — fák, szőlőtőkék tűntek fel a vidáman csobogó csatorna mentén az árnyék oltalmában. De hát hogyan lehetséges az, hogy a sivatagban „terülj asztalkámat" kínál a citrom, a szőlő? A vendégszerető háziak azt mondják, mindehhez csak víz kell! A Kizil-Kumot régóta hasznosítják az emberek természetes legelőként. Itt vannak a híres ikaira-külnyájalk, melyek prémje naigy /keresletnek örvend a nemzetközi szőrmepiacon. A pásztorok sok segítséget kapnak a vízügyiektől, számos föld alatti vízlelőhelyre bukkantak Üzbegisztánban. A köztársaság területén ma mintegy ötezer öntözmű üzemel a föld alatti vizek hasznosításával. így öntöznek 250 ezer hektárnyi területet, főként aszályos földeket. Ezek egy része a nurati járásban van. Itt, a pusztaság közepén virágzó oázissal találkoztam. Vendéglátóim elmondták, a víz «itt a föld alatt 25—30 méternyire von, de megéri felszínre hozni, hiszen a beruházás íkét-három év alatt megtérül. A feltörő víz mennyisége olyan nagy, hogy a pásztorok elhatározták, nemcsak a legelők öntözésére fogják használni, hanem gyümölcsösöket, szőlőskerteket is telepítenek. És jut víz a konyhakertbe is. A pásztorok gonddal dédelgetve neveltek itt minden egyes «növényt. Nunatban ma már nem csoda az itt termett sárga- vagy görögdinnye — a hagyományosain ál'toittenyésztő emberek megismerték a növénytermesztés örömeit. Üzbegisztánban senki sem álmodik a«rrál, hogy a sivatagot egyetlen nagy virágoskertté alakítja. De ahol jehetsé-Már több helyen elnyerte végleges alakját a kis-balatoni védelmi rendszer első szakasza. A huszonegy négyzetkilométer kiterjedésű víztározó legfontosabb építményei, a zárógátak inár elkészültek s befejezték a Zala folyó töltésének megerősítését is. A tározó építői az eredeti tervhez képest egyéves előnyben vannak. Az erőket a zsilipek és a tározón belüli terélőgátak kialakítására összpontosították. A Nyugatduináinitúli Vízügyi Igazgatóság irányításával folyó munkáik során eddig több mint 700 ezer «köbméter földet «építettek be a gátakba. A Zala folyó vizét pihentető, a Balaton vízvédelmét szolgáló védelmi rendszer első részének elárasztása a jövő év harmadik «negyedében megkezdődhet. A 25 millió köbméter Zala-vizet befogadó tározóban 28 napot pihen a folyó vize, lerakja hordalékait, s megtisztulva jut a Balatonba. A tározó vízsziintje 2 méterrel lesz magasabb a Balatonénál. Vízügyi szakemberek szerint a hatalmas tározó természetes víztisztítóként működik. A halasítását nem tervezik, a nagyközönség elől elzárt terület lesz. ges, «az «embereik igyekeznek oázisokat teremteni az «éliettelen földön. Nunaitban ebhez a föld alatti vizeket használják, a Varahsin fennsíkon pedig az Amu-D'arjáböl kiinduló Amu-Buhara csatorna viziét. Több mint kétezer hektárnyi földet hódítottak el így a Kizil-Kumtól. Üzbegisztánban 1985-re összesen félmillió hektár lesz az újonnan megművelt földterület nagysága. (APN) Balatonmagyarod község alatt azonban kialakítanak egy magaslati szigetet, ahonnan az érdeklődők szemrevételezhetik a hatalmas kiterjedésű víztározót. ÉPÜLŐ KÖZMŰ Nagy gond Gávavencsellőn a szennyvízelvezetés. A tisztítómű gépeit 3,5 millió forintért már megvásárolta a nagyközség. Sőt közel 800 miéter hosszon a vezeték is elkészült. Idén megkezdik a szennyvízrendszer építésiét, s egyelőre 30 millió forintot költenek rá. Ebből az összegből elsősorban a volt gávai részen, az iintézm«ényekben — Így az iskolában, az orvosi rendelőben, több üzletben és irodában — oldják meg a szennyvízelvezetést. Innen vezetik «tovább a hálózatot a volt vencsellői neszre. A terv szerint a helyi költségvetési üzem, valamint a Visegrádi Csatornaépítő Vállalat dolgozói 1985-re fejezik be a 30 millió forintos munkát. r Árasztják a Kis-Balatont 25
