Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 8. szám

A dunai hajósok egykori eszközei Aranyász sarok sem elképzelhetetlen az ilyesmi. Példa bizonyítja, hogy mennyire nem, A sió­foki Beszédes Múzeumban idén rekord­létszámú látogató fordult meg. Nagy sikert arattok a műszaki makettek, de a sikerben annak is szerepe volt, hogy a kamarateremben a múzeum adott he­lyet a' Kálmán Imre emlékkiállításnak is. Itt azt tervezzük, hogy a 'nagyterem­ben állandó kiállítást rendezünk be, az ún. „Beszédes teremben" pedig alkalmi kiállításoknak adunk teret. így például tervezünk egy fürdőruha divattörténeti kiállítást, amely bizonyára sok látoga­tót hoz a múzeum épületébe. Aki pedig odáig elment, megtekinti a vízügyi em­lékeket is. Például a Bél Mátyás em­lékkiállítást. Ezt jövőre a Somogy megyei múzeumokkal közösen rendezzük meg. — És Esztergomban? Változik-e a Duna-kiálfítás? — 1985-ben cseréljük a jelenlegi anyagot. Az új kiállítási téma: a víz­ellátás, a csatornázás, a fürdőkultúra története. Miután ez az esztergomi épü­let Duna Múzeumként közismert, kö­vetkező kiállításunk sem szakad el a folyótól. A Duna menti vízellátásnál, csatornázásnál, fürdőkultúránál mara­dunk. — Annak idején, három esztendeje bemutattuk a Duna Múzeum értékeit is. Gyarapodott-e azóta új szerzemé­nyekkel a múzeum? — A térképgyűjtemény — a nyomta­tott térképekre gondolok — országo­san is jelentős. Ebből a gyűjteményből most Vörös László 1833-ban készült li­tografált térképét említem. Műszáki em­lék, 1958-ban nyilvánították védetté, mégis csaknem elkallódott. Két esz­tendeje sikerült a nyomára bukkanni, akkor menekítettük ide. E térkép egyik példányát — talán éppen a miénket — Széchenyi Istvánnak is elküldte Vörös László földmérő. A Széchenyihez írott, tulajdonunkban levő levél bizonyítja ezt. Mivel alkalmunk van a vásárlás­ra, eljárunk a könyv- és képaukciókra, így kerültek hozzánk Bél Mátyás Noti­­tia Hungariae-jának első kiadású kö­tetei. Ugyancsak aukción vásároltuk a Ptalémaios-atlasz 16. századi kiadá­sát. Az atlasz többek között Magyaror­szág területét, a Kárpát-medencét is bemutatja az ókorban. Különös becs­ben tartjuk Gonda Béla levél- és irat­hagyatékát. Az unokák ajándékozták a múzeumnak a hagyatékot. Ugyancsak az utódok ajándéka Pétsics Béla ha­gyatéka. Pétsics Béla a Vízművek fő­mérnöke volt. Budapest 1944—45-ös ostroma idején részletes naplót vezetett a Vízművek tevékenységéről, életéről. Egészen ritka történelmi dokumentum, olyasmiről tudósít, amiről eddig szinte semmi feljegyzésünk sem volt. — Szerencsére az utódok gondoltak erre . . . — Igen, újra hangsúlyozni szeretném: ajándékba adták a múzeumnak. És sze­retnék még valamit elmondani. Szeren­csések vagyunk, hogy olyan idős víz­ügyeseink vannak, akik dokumentumo­kat, fényképeket őriztek meg pályá­jukról, s ezeket a dokumentumokat rendelkezésünkre bocsátják. Minden egyes darab — lévén egyedi — szá­munkra felbecsülhetetlen érték. Hiszen nem pótolható, nem helyettesíthető. Kö­szönet értük minden értékmentő hagyo­mányőrzőnek. K. Cs. Modellek, vízügyi szerszámok 13

Next

/
Thumbnails
Contents