Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 6. szám
Napirenden a vízminőség-védelem OVH, MÉM sajtótájékoztató a Velencei-tóról Sajtótájékoztatót rendezett Gárdonyban július 25-én az Országos Vízügyi Hivatal és a MÉM, ahol újságírók előtt dr. Alföldi László, az OVH és dr. Baranyai Ferenc, a MÉM osztályvezetője adott tájékoztatást a Velencei-tó környezetvédelméről. összehangolt munka eredménye — hangzott el a tájékoztatón — hogy állandósították a tó vízháztartását, tervszerű iszapkotrással, a partszakaszok korszerű kiépítésével javították a víz minőségét. A megépült zámolyi és pátkai tározó segítségével a tó vízállása állandósult, a nádasok eltávolítása 77 százalékban már megvalósult, s a vízminőség-védelem érdekében a 11 millió m3 iszapkotrásból eddig 7 millió 201 ezer m3 iszap kikotrása megtörtént. A tervezett feltöltések 85 százalékban megvalósultak. Elkészült öt hajókikötő, a sport és horgász-kikötők férőhelye 3700, az északi parton pedig már üzemel az evezőspálya. A vízminőség szempontjából a KGST szabvány szerinti negyedik kategóriából a mederüledék és a rontott nádas eltávolításával a víz minősége harmadik kategóriára javult. A fejlesztési munkák előtt a tó üdülőkörzetében vízellátás, csatornázás nem volt. A megépült 248 km hosszú vízvezetékhálózaton 11 286 vízbekötés létesült. A szennyvízcsatornahálózat hossza 52 km, amelyen 1983 db bekötés van. A kiépített szennyvíztisztító kapacitás 2500 m3 naponta. A felsorolt adatok jól érzékeltetik a végzett munkát a Velencei-tónál. Az említett együttműködés fontos pontja az a komplett meliorációs program, amely ugyancsak a vízminőség védelmét szolgálja. A vízgyűjtő területén 44 állattartó telep hígtrágyáját fogják megfelelő helyre juttatni az elképzelések szerint még ebben a tervidőszakban. A MÉM nagy figyelmet fordít a tó vízgyűjtőjén elhelyezkedő 17 növényvédőszer-ra'ktárra és műtrágyatá roló-telepre. A gárdonyi nagyközségi tanácson elhangzott sajtótájékoztatón számos kérdést tettek fel a napilapok képviselői, Figyelmet érdemel az az adat is, amit Horváth János, a Velencei-tavi Intéző Bizottság főmérnöke közölt, hogy 1970—1980 között több mint 2,2 milliárd forintot fordítottak vízminőségvédelmi munkákra. Szó esett a nagy kánikula okozta megterhelésről is, arról hogy a hétvégeken a tó partján, nem volt ritka a 140 ezres vendégsereg s erre bizony nem voltaik felkészülve. A tó fejlesztése az elkövetkező években tovább folyik, mert várhatóan növekszik majd a terhelés, ugyanakkor a meglevő eredményeket is szeretnék megőrizni. A tájékoztatót követően a szakemberek és az újságírók hajóra szálltak, ahol tovább folyt a kérdezősködés, miközben megcsodálták a napfényben fürdő Velencei-tavat. Dr. Körösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigazgatója, a VIB tagja, aki ugyancsak jelen volt a tájékoztatón, a tavon megvalósult vízi sportéletről adott szemléletes tájékoztatót, mert a Nadap sétahajó mellett éppen akkor húzott el az ifjúsági vitorlás Európa bajnokság mezőnye. A sajtótájékoztatóról — amelyről a televízió is beszámolt, azzal a benyomással távoztak az újságírók, hogy a Velencei-tó jó kezekben van, s hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő üdülőterülete. A vízügyi tudományos kutatás újabb elismerése A magyar vízügyi tudományos kutatást újabb nemzetközi elismerés érte. Hamburg volt a színhelye augusztus 15—27. között a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió négyévenként megismétlésre kerülő közgyűlésének. A hat témában megrendezett szimpózion mellett a közgyűlésen az unióhoz tartozó két nemzetközi tudományos szövetség tisztújítósára is sor került. Az unió keretében működő Nemzetközi Hidrológiai Tudományok Szövetsége az elkövetkező négy évre magyar szakembert, dr. Kovács Györgyöt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, címzetes egyetemi tanárt, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ főigazgatóját választotta elnökéül. Dr. Kovács György ezzel az elkövetkező négy évben a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió tanácsának is tagja lett. A Felszíni Vizek Nemzetközi Bizottságának titkárává is magyar szakembert választottak, dr. Szöllősi- Nagy Andrást, a VITUKI tudományos főmunkatársát. A Hamburgban rendezett közgyűlésen 80 ország képviseltette magát. Szovjet—magyar együttműködéssel ÖNTÖZÖFÜRTÖT ADTAK ÁT Debrecenben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon augusztus 11-én ünnepélyes keretek között adtaik át a К IV. öntözőfürt számítógépes üzemirányító rendszerét. Az üzemirányító rendszert a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés keretében a két ország szakemberei közösen tervezték és valósították meg. Az összehangolt fejlesztő munka eredményeképpen a Szovjetunióban és hazánkban is megvalósult egy-egy nyíltcsatornás öntözőfürt korszerű számítógép által vezérelt telemechanikus üzemirányító rendszer, amelynek mérőérzékelőit és telemechanikáját szovjet, a számítógépet az iletőegységeket és a hidraulikus beavatkozókat pedig magyar szakemberek fejlesztettek ki és szállítottak. A TI VÍZIG klubtermében Nagy István igazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük a szovjet szakembereket, majd Molnár László mutatta be a tiszalöki öntözőrendszert, Gajárszky Győző pedig a К IV-es öntözőfürt kísérleti munkáit. Ezt követően a К IV-es diszpécserközban Vincze József az OVH elnökhelyettese méltatta az öntözőfürt jelentőségét, a szovjet—magyar együttműködést, majd emléklapot és kitüntetéseket adott át. A jelképes kulcsátadás után a jelenlevő szakemberek megtekintették az öntözőfürt működését. FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézete felvételi előkészítő levelezést indít szeptembertől matematikából és fizikából pályaválasztó fiatalok és továbbtanulók részére, akik a vízügyi pályát választják élethivatásul. Jelentkezni levélben vagy személyesen a név és pontos lakcím közlésével lehet az intézetben. Cím: 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinstfky u. 14. Szeizmikus pulzusmérő a nureki vízerőműnél A nureki vízerőműnél olyan regisztrációs rendszer felszerelése van folyamatban, amely rögzíti és értékeli a vízerőmű építményrendszerét érintő szeizmikus hatásokat. Annak ellenére, hogy a vízerőmű építkezései már befejeződtek, a tudósok továbbra is figyelik a környék földrajzi változásait. A víztározó körül szeizmikus állomások vannak, ezek rögzítik az évente több mint 450 kisebbnagyobb méretű földmozgást. A szakemberek feladata a földlökéseik következtében a földkéregben keletkező elváltozások mértékének vizsgálata és értékelése. Nurek környékén az elmúlt húsz év során sikerült megállapítani a szeizmikus tevékenység törvényszerűségeit, így például a víztározó feltöltése során a földlökések száma megnövekszik. Ennek megfelelően dolgozták ki a tó fokozatos feltöltésének és leengedésének módszerét. Ily módon sikerült kiküszöbölni a nemkívánatos elemi erők mozgását a vízerőmű körzetében. A nureki tapasztalatok komoly segítséget jelentenek a 330 méter magas zárógáttal tervezett reguni vízerőmű építkezéseinél is. (APN) 27
