Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 1. szám
környezetvédelmi modellterületén. így ez a komplex környezetvédelmi modellíerület nemcsak megyei, de országos és nemzetközi vonatkozásban is széles körűen ismertté vált. A KÖRNYEZETVÉDELMI MODELLTERULET NÉHÁNY JELLEMZŐJE A Tatai Medencében a domborzati és talajviszonyokat a heterogenitás jellemzi, geológiai, hidrogeológiai adottságai kiemelten figyelemre méltóak. Vízgyűjtő területe 521 km2. Valamennyi vízfolyás befogadója a Duna. A térség területét legjelentősebben fedő Altaléri vízgyűjtő mintegy hatalmas öblözet már a XIII. századtól jelentős meghatározó tényező volt az itt élő népesség életére, tevékenységére. A Tatai Medence 17 települést foglal magába — 3 várost és 14 községet —, lakónépsűrűsége az országos átlag mintegy kétszerese; kiemelkedően magas az egy főre jutó ipari termelés. A medence adottságaiból következően a mezőgazdaság számára a feltételek viszonylag kedvezőtlenek, azonban a termelési eredmények ennek ellenére meghaladják az országos átlagot. Az ipari termelés jelentősebb része Tatabánya körzetében fejlődött ki, kisebb mértékben Oroszlány és Tata körzetében. A területen az ipar a geológiai adottságok (szén és építőipari alapanyagok), a közlekedés pedig a földrajzi tényezők alapján indult fejlődésnek. Az emberi tevékenység eredményeként (a medence földrajzi, geológiai adottságai miatt már az előember is megjelent a területen) a táj arculata megváltozott, az ipari termelés, a bányaművelés, a mezőgazdasági termelés, az urbanizáció fokozódása miatt a természeti környezet jelentősen átalakult. A változás természetesen nemcsak pozitív eredményekkel járt, hanem károkat is okozott. Ezeket a változásokat folyamatukban, az előidéző okokat és következményeket összefüggéseikben, a társadalom és a környezet közötti kapcsolatokat komplexen, a terület egészét egységes rendszerként felfogva lehet itt tanulmányozni. A tatai járásban közel ötven éve folynak széles körű, mélyreható és ténymegállapító vizsgálatok, adatgyűjtések, feldolgozások, elemzések. A talajvédelem és a mezőgazdasági fejlesztés szoros összefüggéseinek gondolata az országban először itt vetődött fel. A 30-as években világviszonylatban egyedülálló komplex feldolgozás készült, amely feltárta, rögzítette, értékelte, elemezte a tatai járás társadalmi viszonyait. Gyakorlati, kísérleti mintaterületként jelölték ki. Az akkori tanulmányok módszerének, eljárásának, kialakításának kipróbálására azért esett a választás a tatai járásra, mert hazánk egyik sok tekintetben jellegzetes járása. Azok közé a járások közé tartozott, amely nem volt a szükséges tényezők szempontjából határeset, így nemcsak önmagában nyújtott tanulmányozási lehetőséget, hanem alkalmas volt az eredmények általánosítására is. Itt készültek az első részletes gazdasági talajtérképek és hazánkban a legsűrűbb csapadékmérő hálózat is itt épült ki. A Tatai Medncében az ipari fejlődés következtében kialakult településszerkezet kedvezőtlen, azonkívül az ipari üzemek telepítése is sok kívánnivalót hagy maga után. A korábbi évtizedek alatt kifejlődött erózió a mezőgazdasági területeken súlyos károsodásokat, problémákat okozott, amelyeknek kihatásai a településeknél is egyre fokozottabb mértékben jelentkeztek. A talajtermékenység fenntartásának egyes módjai a talajhoz alkalmazkodnak. Döntően befolyásolják a mezőgazdasági technika alapjainak, biológiai tényezőinek (fajták) és anyagi eszközeinek, (műtrágyák, vegyszerek stb.) hatékonyságát, az egész gazdálkodás eredményességét. Az eróziós károk kifejlődése azonban nemcsak a gazdaságfejlődést gátló tényezővé vált, hanem ezzel párhuzamosan a környezeti ártalmak is rohamosan fejlődtek (mechanikai, kémiai, biológiai károsodások az élővizekben). Az utóbbi két évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek egy részében — különösen az állami gazdaságokban — erőteljes koncentráció és szakosodás indult meg. Kezdetben a baromfi-, később a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben, majd kiterjedt a növénytermesztés egyes ágaira is. A nagy hozamok elérését csak több tényező együttes alkalmazásával lehet biztosítani — kemizálás fokozása, géprendszerek kifejlesztése, öntözés, zárt technológiai rendszerek stb. kialakítása révén —, ezért fokozott a veszély a kémiai anyagok talajba jutásával (felhalmozódás, toxikus maradványok, felszíni és talajvíz-szennyeződés). A különféle vegyi szennyező anyagok, meddő-, salak-, és pernyehegyek, különféle ipari porok rohamos növekedése állt elő az ipari szektor fejlesztése kapcsán, fokozódó veszélyt jelentve ezen a területen. A magasra töltött salak- és pernyehegyek, különféle hulladékok, ipari porok száraz állapotban a szél segítségével, máskor pedig a csapadék hatására lakott területeket, vizeket szennyeznek be és jelentős terméskárokat is okoznak. Lúgos vagy savas tulajdonságaik miatt rontják a környező talajokat és fertőzik a felszíni és felszín alatti vizeket. Fentieken kívül a lakótelepek növekedése is fokozta a környezeti ártalmakat. AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A Tatai Medencében jelentkező nagymértékű környezetszennyező koncentráció és helyi szennyezések csökkentésére az elmúlt években jelentős intézkedések történtek. A tervszerű levegőtisztaság-védelem érdekében terv készült a Tatai Medence területén, mely tartalmazza területegységenként a levegő jelenlegi szennyezettségi fokát és ütemezi az intézkedéseket. Az elavult, régi üzemek, amennyiben az általuk okozott szennyezés nem csökkenthető megfelelő ütemben, tervszerű előkészítéssel kitelepítésre kerülnek. Üj üzemek, üzemrészek létesítésekor az engedélyező hatóságok megkövetelik a levegőtisztaságvédelmi berendezések felszerelését. Az ipari üzemek részére évenként meghatározásra kerülnek a megengedett kibocsátási határértékek. Az ezeket az értékeket meghaladó szennyezésért az üzemek bírságot fizetnek. Az így koncentrálódó anyagi eszközökből lehetőség van levegőtisztaság-védelmi beruzások pénzügyi támogatására. A levegőtisztaság-védelmi alapból ez ideig már számos szennyező forrás megszüntetésére került sor. A modellterületen a vízminőségvédelem tekintetében is jelentős lépések történtek az elmúlt években. így például 1967-ben regionális vízminőség-védelmi terv készült a tatai öregtó védelmére, amelynek eredményeként a tó ma már üdülési, sportolási célokra is alkalmas. A tavat tápláló Által-ér ásványi lebegőanyag-koncentrációja a kialakított utóülepítő rendszer hatékony működése következtében az utóbbi években a természetes vizek szintjén maradt. A tó elöregedésének megakadályozására az Altal-ér kommunális szennyvizekkel történő terhelésének csökkentésére elterelésre kerültek a tóba közvetlenül bevezetett szennyvizek, folyamatosan bővítésre került a tatabányai központi szennyvíztisztító telep, befejeződött az oroszlányi szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, megépült a környei mezőgazdasági kombinát vágóhídi szennyvíztisztítója. A jelenlegi vizsgálatok elsősorban a tó elöregedését gyorsító növényi tápanyagok visszatartására irányulnak. A Tatai Medence felszíni és felszín alatti vizeinek minőségét az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Komárom Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás fokozottan ellenőrzi; szakvéleményeikkel, illetve hatósági eljárásaikkal aktívan elősegítik a térség vízmi nőség-védelmét. Az erózió megfékezését, a termőtalaj védelmét a medence egész régiójára kiterjedő komplex tervek irányozták elő. A végrehajtott meliorációs beavatkozások hatására javulás következett be a lefolyási viszonyokban, s a csapadék jobb talajba szivárogtatásával, a dúsabb vegetáció abszorpciós hatásán keresztül; — csökkent a talajpusztulás, a kémiai szerek kimosódása, elsodrása, — az éghajlati csapadékhiány káros hatása mérséklődött, — javult a mikroklíma, — kedvezőbbé vált a széndioxidlekötő, oxigénpótló hatás. A talajvédelmet fokozták az ipar és bányászat tevékenysége által elroncsolt földterületek rendezésére és hasznosítására tett intézkedések, amelyek erdőtelepítésekkel, parkok, ligetek, sportpályák, horgásztavak kialakításával tették lehetővé az újrahasznosítást, rekultivációt. Jelentős lépések történtek a modellterületen a természet és tájvédelem tekintetében is. Az értékes területek, természeti tárgyak védetté nyilvánítása nagyrészt már megtörtént. Országos és nemzetközi jelentőségű természeti érték a vértesszőllősi előembertelep, valamint a tatai Kálvária-dombon levő geológiai kutatási terület. 17
