Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 6. szám
repe lett a korszerű gazdasági-műszaki eredmények hazai megismertetésében és terjesztésében — se tevékenységével a reformkor haladó gazdasági-műszaki törekvéseinek folytatójává vált. A Széchenyi-idejében korszerű nyugateurópai (angol—f ra ncia—hol land) tájékozódó -san túllépve) s ezzel is tiltakozva a hivatalos politika egyoldalú német-orientációja ellen) az új technika világszintjét képviselő észak-amerikai mezőgazdaság és gépipar (ezen belül különösen: a mezőgazdasági gépipar) eredményeiről tájékoztatta a magyar közvéleményt (a „gazdaközönséget") — termelésünk korszerűségének, versenyképességének biztosítása — ugyanis éppen ezzel szemben vált létkérdéssé .. . Lapja — a fenyegető alsótiszai árvízkatasztrófa előestélyén — (az 1879-es szegedi katasztrófát ugyanis a szakemberek: előre látták és nem szűntek meg kongatni a vészharangot: figyelmeztetni az országot a kormányzat mulasztásaira . ..) az érdekeltek tömörülésével társadalmi-gazdasági megmozdulássá szerveződő mozgalom központja: a Tiszavölgyi Társulat újjászervezésére irányuló törekvések fóruma és szócsöve lett. A Társulat újjászervezésének megvalósulása után pedig az elismerés és hála tette a Társulat „hivatalos közlönyévé" ... Mint ilyen a szegedi árvízkatasztrófa után is fontos szerepet játszott a Tisza-szabályozás befejezésében. Gonda Béla a lap segítségével szervezte meg a magyar mérnökök szakértői értekezletét és nyilvános szakmai vitáját, ahol dokumentumokkal leplezte le a kormányzat manővereit és keresztezte mesterkedéseit: amikor ugyanis „a legkiválóbb külföldi szakértők” látványos meghívásával (szinte megvásárlásával) kívánta saját tehetetlenségének és mulasztásainak ódiumát a magyar mérnökökre, azok „mulasztásaira és hozzá-nem-értésére" hárítani ... (Holott történelmi tény, hogy a Széchenyi—Vásárhelyi koncepció gazdasági nehézségekre hivatkozó bürokratikus elszabotálása az önkényuralom következetes politikai vonala volt.) Ennek köszönhető, hogy a „külföldi szakértők'' hivatalos jelentése: a remélt formális megoldás és taktikázó bűnbakkeresés helyett — lényegében a tényleges hibáikra és a helyi szakértők által régóta ismert problémákra mutatott rá — és a magyar kormányzat szakszerűtlen és felelőtlen vízügyi politikájának (s az ezt kiszolgáló bürokratikus szervezetének) — konstruktív bírálatává vált, mely végül is a Bach-korszaktól örökölt vízügyi igazgatás teljes újjászervezéséhez és korszerűsítéséhez vezetett... (Történetesen Kvassay Jenő és más új, rátermett emberek vezetésével és közreműködésével . . ,)2 Az újjászervezés első és döntő lépése: a munkálatokat és azok hatását tudományosan felmérni hivatott Vízrajzi Osztály felállítása volt — még a Baross Gábor vezette „Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium” keretében: 1886- ban — a szabályozások óta és hatására beállott hidrológiai változások felmérése, hatásuk tisztázása érdekében .. . Az újjászervezett minisztériumban Baross Gábor a vas-miniszter egyik legfőbb támasza—a vízi közlekedés ügyeiben — Gonda Béla lett: előbb, 1882-től a minisztérium műszaki tanácsának főmérnökeként, majd 1893-tól a Hajózási, Vaskapu-szabályozási és Kikötőépítési osztály főnökeként (1894-től miniszteri osztálytanácsosi rangban). E minőségében ő lett a nemzetközi megbízásból megkezdett Vaskapu-szabályozás központi (állami) félügyelője, aki lényeges munkát végzett a munkálatok megszervezésében és irányításában is. Ugyancsak ő tájékoztatta a kormányt és a nemzetközi szervezeteket (az évenként más-más fővárosban ülésező), a nemzetközi (folyam) hajózási kongresszusokat — s a nemzetközi közvélemény az egész nagyszabású magyar munkát — az ő kongresszusi beszámolóiból ismerhette meg. (Párizs, 1892.) Érdemeiért számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült. (Említett szervező munkája során már felhasználta az általa kiépített szakirodalmi információ (dokumentáció) lehetőségeit és segítségét is: így találta meg az aldunai munkálatoknál legcélszerűbben használható amerikai rendszerű szikla-zúzó és kotró gépeket (az Ingersoll-féle fúróikkal ellátott Gilbertféle fúróhajók stb.) A helyi tapasztalatok alapján a kivitelezést irányító Rupcsics György (korábban a tiszai kotrópark vezetője) által továbbfejlesztett gépeket (Rupcsics és Luther szabadalmai alapján) a fővállalkozó Luther Hugó braunschweigi gyára csak később kezdte el gyártani ...) Gonda Béla (minisztériumi) közlekedésfejlesztői tevékenységének kevésbé ismert eredménye: a MFTER alapítása: Baross Gábor intenciói szerint: a MÄV keretében, amellyel a miniszter egy egységes közlekedési hálózat megteremtését kívánta biztosítani. (A Részvénytársaságra vonatkozó törvényjavaslatot és az államszerződés szövegét, valamint annak indoklását Gonda Béla dolgozta ki.) Az aldunai munkálatok nemcsak a korabeli Magyarország, de egész Európa legjelentősebb vízi munkálatai voltak, melyek fontosságára és méreteire is jellemző az a nagy nemzetközi figyelem, 2 Gonda és a magyar mérnökök bírálatát Délmagyarország Bécsben működő szerb szakértője J. St. Vilovski a kiváló szerb hidrológus is támogatta . . . 5 A Budapest—Csepeli Nemzeti és Szabadkikötö tervének második változata
