Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 6. szám

fl Kiskörei Vízlépcső jelentősége a Közép-Tisza-Vidék vízgazdálkodásában A Kiskörei Vízlépcső duzzasztóművének 5 táblája felhúzott állapotban közel 100 millió m3 vizet tart a tározóban AKözéptisztavidéki Vízügyi Igazga­tóság és a Magyar Hidrológiai Tár­saság Szolnoki Területi Szervezete, a Kiskörei Vízlépcső átadásának 10 éves jubileuma alkalmával, 1983. május 17—-18-án bemutatóval egybekötött an­­kétot rendezett Kiskörén, melynek ke­retében 9 előadás foglalkozott a 10 éves üzemelés eddigi tapasztalataival. A helyszíni bemutató keretében az érdek­lődők megismerték a műszaki létesítmé­nyeket és a tényleges üzemeltetést. Az alábbiakban ismertetem megnyitó elő­adásom néhány részletét. 1973-ban, az első tiszai vízlépcső üzembehelyezése után közéi 20 évvel került átadásra a II. Tiszai Vízlépcső. Terv szerint a magyar Tisza szakaszon további három fog épülni. A Tisza csa­tornázásával évszázadok álma válik valósággá. A Kiskörei Vízlépcső az egész Tisza-völgy szempontjából nagy jelentő­ségű és különösen fontos a közel egy­millió hektár kiterjedésű Közép-Tisza­­vidék vízgazdálkodása számára. 1968-ban a Jászkunság májusi szá­mában erről a témáról így írtam: A Kis­körei Vízlépcső és a hozzátartozó öntö­zőrendszerek komplex vízgazdálkodási­­létesítmény, elsődleges célja a Tisza völgyében egyre növekvő és a mezőgaz­daság termelőerőinek további fejlődését korlátozó vízhiány csökkentése, az ipar fejlesztéséhez, valamint a lakosság ivó­­vízellátásához szükséges vízmennyiség biztosítása. A Kiskörei Vízlépcső meg­építése lehetővé teszi: a) az 1966 évi kiépítettség szerint szá­mított mértékadó július—augusztus havi csúcsideji vízmérlegben jelenleg hiány­zó 30 m3/sec. vízmennyiség pótlását, b) 900 000 ha hatóterületen mintegy 300 000 ha öntözését és 12 000 ha halas­tó vízellátását, c) 6000 ha víztározó félintenzív és 12 000 ha víztározó extenzív halászati hasznosítását, d) évi 120 millió ikWóra villamosener­gia termelését, e) az érintett 120 km Tisza szakaszon (Kisköre és Tiszalök között) a bizton­ságos hajózáshoz szükséges víziút és a folyószabályozás megvalósítását, f) az árvízvédelem biztonságának fo­kozását a jelenlegi kiépítettséghez vi­szonyítva a böge mentén, g) a belvízvédelmi kiépítettség foko­zását a csatorna sűrűség és a fajlagos kiépítettségre vonatkozóan az öntöző­telepek megvalósításával párhuzamosan, több mint 900 00 ha területen, h) biztosítja a vízellátás javításán ke­resztül a térség ivóvízellátási és vízigé­nyes ipartelepítési lehetőségeit, i) és végül: a 120 négyzetkilométer területű (a Balaton egyötödét kitevő) mesterséges tó létrehozásával a Tisza­­táj üdülési, egészségügyi, idegenforgal­mi és vízisport lehetőségeinek kihaszná­lását. A fenti célkitűzések rögzítése óta 15 év telt el. Mi, akik részt vettünk a ter­vezésben, kivitelezésben, majd üzeme­lésben, büszkén tekintünk vissza az el­múlt másfél évtizedre, és örömmel ve­szünk részt ezen a rendezvényen, mely­nek célja a Kiskörei Vízlépcső átadásá­nak 10 éves jubileuma alkalmával: — összegezni az elmúlt 10 év üze­melési tapasztalatait, — áttekinteni azokat az új problé­mákat, melyeket 15 évvel ezelőtt még nem kellően érzékeltünk, illetve a víz­lépcső és öntözőrendszer teljes kiépíté­sének elhúzódásából adódnak, továbbá — rögzíteni szeretnénk a kiépítés to­vábbi tennivalóit, az eddigi tapaszta­latok felhasználásával. Az eredeti elképzelések és tervek sze­rint a bevezetőben idézett célok 1990— 2000 közötti megvalósítása volt várható négy ütemben. Az I. ütem 87,50-es duzzasztást, 24 millió m3 tározást, a II. ütem 89,C0-es duzzasztást és 96 millió m3 tározást irányzott elő. A III. kiépítésű ütem 90,50-es duzzasztásnál 300 millió m3 tá­rozást tesz lehetővé. A Csongrádi Víz­lépcső megépülte után előáll az úgy­nevezett IV. ütemű duzzasztás 91,50 Af-i vízszinttel és ehhez 400 millió m3 táro­­zott vízmennyiség tartozik. Az I. ütemű duzzasztás 1973-ban, a íl. ütemű 1980-ban megvalósult. A III. ütem kiépítésére várhatóan 1990. után kerül sor. Időközben módosultak, lényegesen csökkentek az egyes célokat szolgáló előirányzatok. A jelenlegi gazdasági kö­rülmények figyelembevételével az ütem­csökkenés várhatóan legalább egy évti­zeddel későbbre teszi a Kiskörei Vízlép­cső célkitűzéseinek megvalósítását. A főművi kiépítés csak olyan ütemben tör­ténik meg, amely összhangban áll a hasznosítás mértékével. Ez azt jelenti, a III. ütemű duzzasztásra akkor lesz szükség, ha a jelenlegi 96 millió m3 tá­rozó térben levő vízmennyiség haszno­sítása megtörténik. A felsorolt célkitűzések megvalósu­lásának helyzetét néhány mondatban összegezem: a) az 1966-ban hiányzó 30 m3/sec. víz­­mennyiség dupláját biztosítja a jelen­legi kiépítettség. b) A hatóterületen az időarányos ki­építettség a tervezett 50%-át éri el. A meglevő kapacitás kihasználtsága 60°/o-os, némileg jobb az országos át­lagnál. A Tiszalöki rendszerből kapott vízmennyiség felszabadult. A Körösök völgyébe jelentős vízmennyiséget jutta­tunk. Javult a Kisköre alatti Tisza sza­kasz vízkészlete a kritikus periódusok­ban. A szakszerűen végrehajtott öntözés ma is rentábilis, különösen azzá válik, ha sikerül az öntözés hatékonyságát gátló ismert hiányosságokat kiküszö­bölni. Az öntözési költségek felülvizs­gálatára, a termelési rendszereken be­lül az öntözött technológiák kidolgozá­sára van szükség. Tovább kell erősíteni azokat az eredményeket, amelyeket az öntözés területi csökkenése ellenére el­értünk. Ezek: az öntözés területi kon­centrálódása és jobb földekre kerülése. Javult az öntözőtelepek vetésszerkezete. Kezdenek kialakulni a költségtakarékos öntöző beruházások és öntözési techno­lógiák. Költségkímélő üzemelési módok honosodtak meg. Kedvező előrelépés történt a rét-legelő öntözésben. Siker­rel járt a rizstermesztés korszerűsítéso.

Next

/
Thumbnails
Contents