Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 5. szám
Víztisztító berendezés a kaspi-tengeri olajkutaknál A Kaspi tenger tisztasága A Kaspi-tenger sorsa újra meg újra magára vonja a figyelmet. Ez mindenekelőtt a tenger kivételes természeti adottságainak köszönhető s azzal, hogy a Kaspi-medence nagy szerepet játszik a népgazdaságban. Két fő folyója, a Volga és az Ural vizét használja az ország lakosságának egynegyede, 70 millió ember. A folyók vidékén 100 millió hektárnyi termőföldet művelnek, a vizek 34 vízerőművet működtetnek, fejlett olaj- és fémipar alakult ki, gépgyárak, vegyi üzemek vannak, s természetesen modern nagyvárosok épültek. A Kaspi-tengernek nagy jelentősége van halászati szempontból is, itt van a világ tokhal-ál'lományának 90 százaléka. A vízierőmű-építkezések, és a víztározók létesítése azonban sajnálatosan csökkentette a Kaspi-tenger szintjét s ez a halak természetes szaporodására átmenetileg károsan hatott, a halállomány csökkent. A gazdasági tevékenység tehát károsan hatott a Kaspi-tengerre s ezért határozott intézkedésekre volt szükség, a tó eredeti tisztaságának visszaállításához és a további vízszennyezés megfékezéséhez. — A tengeri olajtermelés növelése és a haláílomány nagyságának megőrzése, gyarapítása olyan összetett feladat, melynek megoldásán most dolgoznak a szakemberek — mondja Farid Dadasev professzor, a Kaspi-tenger megmentésére alakult köztársasági tanács elnöke Azerbajdzsánban. — Tekintettel a Kaspi-tenger vidékének, mint ipari övezetnek a fejlődésére, a kormány jelentős összegeket fordít a környezetvédelmi intézkedésekre, melyek hozzásegítenek a víz tisztaságának megőrzéséhez. A tengeri iparágakban és a partmenti ipari létesítményeknél víztisztítóművek egész hálózatát építették föl, ahol lehetett, víz nélküli technológiaifolyamatokat vezettek be, gépek, műszerek sokasága őrködik azon, hogy a tengerbe kerülő víz ne tartalmazzon vegyszereket, szennyező anyagokat. Hermetikusan elszigetelték a tengeri olajbányászattal és kutatással kapcsolatos technológiai folyamatokat. Különleges berendezések és biztonsági intézkedések óvják a tenger tisztaságát az olaj szállítása során keletkezhető szennyeződéstől is. Sőt, immár a kozmikus technikát is a tengervíz tisztaságának védelmébe állították. Valamennyi, a Kaspi-tengeren közlekedő hajó, ideértve a halászhajókat is, külön gyűjtőtartállyal van felszerelve, mely az olajjal szennyezett vizet begyűjti. Az olajkikötőket olyan víztisztító berendezésekkel szerelték fel, melyek megtisztítják a tankhajók ballasztvizét. A tenger, melynek alja a fekete aranyat rejti, önmagát is szennyezi: a tengerfenéken a feltörésekből elszabaduló olajat speciális kollektorokban gyűjtik, s olajcsapdákat állítanak a kitörések útjába. A tengeri olajkitermelés tapasztalatai azt mutatják, hogy önmagukban a legkorszerűbb ipari felszerelések, hajók sem képesek elhárítani egy-egy nagyobb olajfolyás lehetőségét. A szakemberek ezért most olyan speciális jelzőműszerek, tisztítóberendezések, kémiai reagensek kidolgozásán fáradoznak, melyek az olajlelőhelyeken, a fúrótornyok körül és a szállítás során biztonsággal őrködnek a tenger tisztasága felett. Azerbajdzsánban nagy sikereket könyvelhetnek el a Kaspi-tenger halállományának szaporításában is. A mesterséges ívótavakból kikerülő ivadékok sokasága természetes utánpótlásként népesíti be a Kaspi-tengert — mellesleg a szovjet tudósok a világon elsőként hívtak életre egy új halfajtát, a kecsege és a viza hibridjét, mely igénytelen, gazdag „termést” ígér és izében tökéletesen megegyezik a tok hallal. A mesterséges halszaporítás tapasztalatai azt mutatják, hogy a „segítség” jól jön a természetnek, a tenger meghálálja a gondoskodást. S ez nem csupán a halgazdaságra vonatkozik: a tenger tisztaságára, vize értékeinek megőrzésére fordított gond és költség sokszorosan megtérül. APN 20
