Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 1. szám

A vízgazdálkodás

1982. évi feladatairól tárgyalt

a MEDOSZ Központi Vezetősége

— Tartalmas, nehéz év áll a vízgazdálkodás mögött, s hogy sikeresnek mondhatjuk az annak is köszönhető, hogy a MEDOSZ kötelékébe tartozó 46 ezer vízügyi dolgozó eredményesen és szervezetten teljesítette vállalt kötelezettségét. Ezért örülök annak, hogy módot kaptam, a MEDOSZ központi vezetősége előtt adjak számot 1981. évi munkánkról, és felvázoljam az 1982-es feladatokat — mondta Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke, majd így folytatta :

— A vízgazdálkodásnak 1981-re reális tervei voltak, teljesítéséhez rendelkesünkre álltak a szükséges szellemi és anyagi feltételek is. A mögöttünk hagyott év jellemzője volt, hogy tavasszal a tiszai és a Körös vidéki, nyáron a dunai árvíz, februártól áprilisig a belvízvédekezés kötötte le erőink jelentős részét.

— A mezőgazdaság öntözővíz-szükségletét a vízgazdálkodás maradék nélkül kielégítette: 165 ezer ha földet öntöztek. Mi készek voltunk arra is, hogy e területnek a kétszeresére adjunk öntözővizet, ha az üzemek kérik.

— Beruházásra 12,4 milliárd forintunk volt, ebből 11,5 milliárd értékű eszköz üzembe állt. Napi 60 ezer m3 ivóvíztermelési kapacitás lépett be, 70 ezer lakást kapcsoltunk a vezetékes ivóvízhálózatba, 40 ezer lakást a közcsatornákra. A közüzemi szennyvíztisztító kapacitás cca. 30 ezer köbméterrel növekedett. 44 községben adtak át vízmüvet, hatban pedig csatornaművet.

— A vízkárelhárítási célcsoportban 36 km töltéserősítés, 6 km folyamszabályozás, 45 km belvízcsatorna építése valósult meg. A Balaton vízminőségének védelmére 1981-ben elkezdtük a Kis-Balaton vízrendezési munkáit. A térségi melioráció 150 ezer ha földet érintett.

— örömmel számolok be arról, hogy a vízgazdálkodás jól alkalmazkodott a külgazdasági feltételekhez: 1981-ben az export meghaladta a féllmilliárd forintot. Javultak a vízügyi szervezet gazdálkodási mutatói. A termelési terv kismértékű túlteljesítése várható, ami a termelékenyséa növeléséből jött létre, miközben az ágazat létszáma a terv közelében volt. Az éves átlagbér meghaladta az 51 500 forintot. Tudatos bérpolitikával sikerült felszámolni a volt aránvíalansáqokat a költségvetési szervek fizikai dolaozóinál. Az ésszerű takarékosság eredményei ellenére még számottevő tartalékai vannak a vízgazdálkodásnak.

— Szociálpolitikai célkitűzéseinket megvalósítottuk: 50 millióval többet költöttünk, mint terveztük (500 milliót irányoztunk elő). Javultak a szállásviszo-'nyok, kisebb korrekciók után teljes mértékben megoldottnak tekinthető a kultúrált munkásszállítás. Ennek ésszerűsítését követeli viszont, hogy a dolgozók 37 százalékát 40 kilométernél nagyobb távolságból szállítják a munkahelyekre. A lakásépítők közül kétezren kaptak vállalati hozzájárulást, 16 ezren üdültek 1981-ben.

— Javult a tervező munka demokratizmusa — emelte ki a továbbiakban — Kovács Antal államtitkár —, korszerűsödött a munkavédelmi szabályozás. A VI. ötéves terv időszakára kötött kollektív szerződések jól szolgálják a célokat. Az adminisztratív létszám csökkentésére hozott felsőbb határozatot az ágazat nagyobb megrázkódtatás nélkül végrehajtja.

— Az ötnapos munkahétre áttérés előkészítése megtörtént, a felvetődött problémákat időben és érdemben megvitatták az érintett dolgozókkal. Megalapozott tervek készültek a munkaidőalap visszapótlására, a munkafegyelem javítására, a teljesítmények, követelmények szigorítására, s ahol szükséges volt, a munkaerő átcsoportosítására. Mindez annak is következménye, hogy

a szakszervezet és a szakmai vezetés közötti kapcsolat, a munkamegosztás a fő kérdésekben rendezett, minden lényeges kérdést egyetértőén oldanak meg mind munkahelyi, mind ágazati vonatkozásban.

— Ezek után néhány gondolatot az 1982. évi célokról. Mindenki előtt ismert okokból az előző évekhez mérve mérsékeltebbek fejlesztési lehetőségeink. Feladatainkat változatlanul az határozza meg, hogy hazánkban több mint 2,5 millió ember még nem közműves vizet fogyaszt. (1982-ben csaknem 200 községben folyik tovább, ill. kezdődik meg vízi közmű építése.) A közcsatornákon elvezetett és az ipari szennyvizek felét még nem tisztítják kellő mértékben. Árvízvédelmi műveink és védekező szervezeteink továbbépítése — a népgazdasági vagyon gyarapodásával arányosan, az állampolgárok személyi- és vagyonbiztonságának megfelelően — a vízügyi szolgálat folyamatos feladata. A mezőgazdaság okkal állítja előtérbe a belvízelvezető-művek — üzemi, üzemközi, állami főmű — használatának, fejlesztésének összehangolását. Ezt követeli a

Az elnökség tagjai közül (balról jobbra): Hunya István, dr. Dobi Ferenc, Kovács Antal

8