Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
Biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása aktívszénporral, illetve aktivszénpor + alumíniumszulfáttal (kísérleti eredmények) (Benedek, 1980.) 2. táblázat Kísérlet helye *G § ~0 _Q «Л 12 о Gl Eleveniszap jellemzők Befolyó szennyvíz jellemzői Tisztított szennyvíz jellemzői U U) N 0 >o > £ О I— о го «л SU 5-8 < ö ö •u О ■ C '0 t/J > < Száraz anyag Aktív szén Mohlmannindex Szűrt KOI Lebegő anyag Szűrt BŐI összes P HVd Szűrt KOI О GŰ о N со összes P i összes _ 1 о N со Lebegő anyag Megjegyzés h g/m3 kg/ m3 cm3/g g/rn3 g/m3 Labora-3 4 100 500 250 20 0,18 100 20 15 0,1 0,04 30 tórium 3 — 75 4 4 30 500 — 250 20 0,18 50 10 15 0,01 0,002 10 aktív szén 3 100 75 4 4 20 500 __ 250 20 0,18 25 5 2 0,01 0,002 a 10 ktív szén-j- AI2(SO„)3 Balaton-1,3 _ _ 6 _ 100 188 145 _ 9,9 __ 115 __ 7 _ — 49 almádi 1,3 — 50 6 6 33 188 — — 9,9 — 76 — 6,2 — — 14 aktív szén Marcali 48 — — 1 — 200 345 280 160 20 — 65 23 12 — — — aktív szén 48 — 150 1 2,3 35 345 280 160 20 — 42 7 9 — — — aktív szén 48 150 150 1 2,3 30 345 280 160 20 _ 40 10 0,5 _ _ a ktív szén-f-AI2(SOa)3 Boglár-1,4 — — 3 — 90 320 155 150 18 — 200 35 18 — — 70 lelle 1,4 150 100 3 4 25 320 155 150 18 — 64 20 2 — — aktív szén-)- 33 AI2(SO„)3 szoros túlterhelés időszakában a kombinált módszer került bevezetésre, míg laboratóriumi körülmények között, valamint Marcali szennyvíztisztító telepén lehetőség volt az aktívszenes és a kombinált eljárással intenzifikált állapot összehasonlítására. A 2. táblázatban a főbb mérési eredményeket foglaltuk össze. Megjegyezzük, hogy mindhárom szennyvíztisztító telepen az oldott KOI lényegesen nagyobb mértékben csökkent, mint az összes KOI és a lebegő anyagot nem mindenütt sikerült olyan mértékben visszatartani, ahogy az a laboratóriumi eredmények alapján várható lett volna. Ennek oka az, hogy az utóülepítők túlterhelését, pl. Balatonlellén a tervezett hozam háromszorosát az iszap Mohlmann-indexének csökkenése csak bizonyos mértékig tudta ellensúlyozni, lényeges javulás csak az utóülepítő átalakításával (csőkötegek vagy lemezek beépítésével) lett volna elérhető, amire az idő rövidsége miatt nem volt lehetőség. Az egymáshoz közeli, kis kapacitású balatoni telepek esetében az iszapkezelés leggazdaságosabb megoldásának a mobil centrifugán történő víztelenítés tűnik. így egy berendezéssel több telep is ellátható. Ez azonban csak akkor alkalmazható, ha a telep valamilyen iszapstabilizálási és iszaptárolási lehetőséggel rendelkezik. Az esettanulmányban említett boglárlellei telepen erre a célra részben a kétszintes ülepítő, részben pedig egy kis beruházási költséggel építhető fóliaburkolású levegőztetett földmedence szolgál majd. A kísérleti eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az oxigénbeviteli kapacitást — a megnövekedett biológiai aktivitás miatt — minden esetben növelni kellett. Összefoglalás A beruházási lehetőségek korlátái, illetve sürgős vízminőségvédelmi feladatok megoldása ' esetén előtérbe kerülnek az alacsony beruházási költséget és — általában, de nem kizárólagosan—magasabb üzemelési költséget igénylő intenzifikálási eljárások. Közös jellemzőjük, hogy többnyire ideiglenes megoldásként alkalmazhatók, bár időszakosan túlterhelt szennyvíztisztító telepek esetén a magas amortizációs és karbantartási költségek miatt a bővítés hosszú távon is gazdaságtalanabb lehet, mint a jól megválasztott intenzifikálási módszer. A hazai adottságok és lehetőségek figyelembevételével javasolt eljárások feltételezik, hogy a feljavítandó biológiai szennyvíztisztító telep a túlterhelt állapotban elvárható maximális hatásfokkal működik. Rosszul tervezett, vagy gondatlanul üzemeltetett berendezések „intenzifikálása” nemcsak gazdaságtalan, hanem többnyire eredménytelen is. Legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásként a túlterhelés ellensúlyozására először mindig az oxigénbeviteli kapacitás növelését, valamint a megfelelő utóülepítést kell biztosítani. Ilyen módon egy eredetileg jól működő eleveniszapos tisztítórendszer kapacitását akár 30%-kal is növelni lehet, nagyobb beruházás nélkül, természetesen megalkudva az iszap stabilizálásában menthetetlenül előálló hatásfok-csökkenéssel és kiegészítő iszapvíztelenítő egységek beiktatásával. Ha az így elért tisztítási hatásfok már nem elegendő, akkor kell megkeresni az adott körülményeknek és követelményeknek legjobban megfelelő beavatkozási módot. Végül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy minden intenzifikálási módszer a szennyvíztisztítás során keletkező iszap mennyiségének valamilyen mértékű növekedésével jár. Az iszap fizikai és kémiai jellemzői (koncentráció, pH, szerveshányad stb.) lényegesen megváltozhatnak az eredeti tulajdonságokhoz képest, ami a további kezelési és elhelyezési módszereket is befolyásolja. Jelen tanulmány keretében erre nem tudtunk részletesen kitérni, azonban megjegyezzük, hogy bármilyen beavatkozás megtervezésekor egyidejűleg az iszapkezelés kérdését is meg kell oldani. Major Veronika Takács Imre A vízellátás javítása A Tisza menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat biztosítja Szabolcs—Szatmár megyében a megyeszékhely és kilenc község ivóvizét, valamint szövetkezeti és egyéb gazdaságok öntözővizét. A vállalat felkészült az ez évi zavartalan vízszolgáltatásra. Nyíregyháza vízellátását kiemelten kezeli a vállalat. A termelőkapacitások felújításával és új kút fúrásával mintegy napi háromezer köbméter kapacitásai bővíti itteni víztermelő telepeit. Kótaj községben a vízkivételi telep teljes rekonstrukciója során nagy átmérőjű kút és nyomásfokozó berendezés épül. A kivitelezők munkáját dicséri, hogy várhatóan május közepén ezek a fejlesztések már jelentősen segítenek a megyeszékhely vízellátásában. Nyíregyháza térségében a megvalósuló fejlesztésekre több mint tízmillió forintot költ a vállalat. 12
