Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
Szovjet villamos energetika 1980-ban, a Szovjetunió erőműveiben 1293 milliárd kWh-t termeltek, kb. 50 milliárd kWh-val többet, mint 1979-ben. Ebből az össztermelésből 1045 milliárd kWh-t (81,2%-ot) a gőzturbinás hőerőművek és fűtőerőművek, 177,5 milliárd kWh-t (13,4%-ot) a vízi erőművek, 70,5 milliárd kWh-t az atomerőművek adtak. Egyre több hőt szolgáltatnak az atomerőművi kondenzációs turbinák szabályozatlan elvételeiből, helyi fűtési igények kielégítésére. A fajlagos tüzelőanyag-felhasználás csökkentése révén, 1980-ban, egyedül a minisztériumhoz tartozó hőerművekben kb. 2 millió tonna egyezményes tüzelőanyagot takarítottak meg. A népgazdaság egyes ágazatainak 1980. évi villamosenergia-fogyasztása és 1981. évi fogyasztási előirányzata: Ágazat Villamosenergia milliárd kWh-fogyasztás % 1980 1981 1980 1981 Ipar és építőipar 719,5 731,6 55,2 54,6 Közlekedés 102,5 106,7 7,9 8,0 Mezőgazdaság Városi közüzemi-háztartási 109,0 117,0 8,4 8,8 fogyasztás Erőművi önfogyasztás és hálózati 155,0 162,0 12,0 12,3 veszteség 189,7 196,0 15,0 14,7 A villamos energia-termelés növekedését különféle módon biztosították. Mindenekelőtt új berendezések üzembevételével, az energetikai blokkok jobb kihasználásával, az energetikai berendezések korszerűsítésével stb. így például kondenzációs hőerőművekben egy 800, két 500, egy 300 és négy 210 MW-os blokk-egységet, fűtőerőművekben pedig 250, 135, 120, 110, 100 és 80 MW-os egységeket helyeztek üzembe. Novovoronyezsben munkába állt egy 1000 MW-os WER típusú reaktorral felszerelt blokk, a bjelojarszki atomerőműben egy gyorsneutronos 600 MW-os egység, a rovenyki atomerőműben egy 440 MW-os WER típusú egység. Az év folyamán a nagyobb vízerőművekből üzembe helyezték a Szajanosusenszki 4 és 5 számú (egyenként 640 MW-os), a dnyeperi 7 és 8 számú (egyenként 106 MW-os), az inguri 5 számú (260 MW-os), a zeiszki 6 számú (215 MW-os), a nyizsnyekamszki 3, 4 és 5 számú (egyenként 78 MW-os) gépegységeket. Az új gépegységek üzembevételével csak a Szajano-susenszki vízi erőmű beépített teljesítőképessége elérte a 3200 MW-ot. Nem csoda hát, ha a Szovjetunióban az erőművi elméleti beépített összteljesítőképesség 1980 végére kb. 270 ezer MW. Változatlanul érvényesülő törekvés a villamosenergia-termelést nagy egységteljesítőképességű erőművekben koncentrálni. A Szovjetunió energiarendszereiben 75 az 1000 MW-os és ennél nagyobb teljesítőképességű erőművek száma. Közülük 56 hőerőmű (ebből 7 fűtőerőmű), 14 vízerőmű, 5 pedig atomerőmű. 1980-ban jelentősen bővült a villamos távvezetékhálózat. A 35 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezetékek hossza az év folyamán kb. 30 ezer kmrel nőtt és az év végére elérte a 751 ezer km-t. Nagy figyelmet fordítottak a 110— 35—20—10—6—0,4 kV-os távvezetékhálózat fejlesztésére is, különös tekintettel a mezőgazdaság villamosítására. A 0,4—20 kV feszültségű távvezetékek hossza az egy év alatt épült 160 ezer km-nyi távvezetékkel elérte a kerek 4 millió km-t. Az erőművi teljesítőképességek növekedésével és a távvezetékhálózat fejlődésével bővült a SZU Egységes Energiarendszere. Nyugati és keleti határai között a távolság 7000 km. Elméleti beépített össz-teljesítőképessége elérte a 227 ezer MW-ot (ez 87%-a az országos összes EBT-nek); évi villamosenergia-termelése pedig 1100 milliárd kWh volt (az országosnak 85%-a). 1981 és 1985 közötti ötéves terv során, jelentős új teljesítmények üzembevételét irányozzák elő. Atomerőművekben 24—25 ezer MW-ot, vízerőművekben és szivattyús energiatározókban 12 ezer MW-ot, hőerőművekben — többek között — 10 db 800 MW-os és 14 db 500 MW-os gépegység-növekedést terveznek. A SZU európai területén az atomenergetika fejlesztéséé az elsőbbség: itt 4—6 ezer MW egység-teljesítőképességű atomerőművek sorozata fog épülni. Ugyanebben az időszakban 1000 MW-os blokkokkal bővítik a Délukrajnai, a zsaporozsjei, a rovenyki és más atomerőműveket. Ilyen körülmények között különösen fontos az energiarendszerek üzemállapotát szabályozó energetikai teljesítmény. Ezért gyorsítják a szivattyús energiatározók építését a SZU európai területén. Jó manőverező képességű speciális berendezéseket (gázturbinákat, gőz-gáz-berendezéseket stb.) építenek be és javítják a már üzemben levő energetikai blokkok — többek között a kritikuson túli nyomású blokkok — manőverező képességét is, hogy a terhelési menetrend fél-csúcs időszakában is üzemeltethetők legyenek. 1981-ben, a tizennegyedik ötéves terv első félévében a legfontosabb feladatok : — a népgazdaság többi ágazatát megelőző fejlődési ütem biztosítása a vi I la mosenergia-i porban; — az új erőművi és hálózati létesítmények határidőre történő üzembe behelyezése; — a népgazdaság villamos- és hőenergia igényeinek üzembiztos kielégítése; — kompenzáló berendezések beépítése a szolgáltatott villamos energia minőségének javítására; — teljesítmény-tartalékok biztosítása az energiarendszerekben; — az energiatermelés hatékonyságának javítása; — a legújabb műszaki és technológiai eredmények hasznosítása; — a tüzelőanyaggal és villamos energiával való takarékoskodás és ennek folyamatos ellenőrzése mind az energetikai vállalatoknál, mind pedig a fogyasztóknál. Ezeknek az alapvető célkitűzéseknek a valóra váltásához a szovjet energetikusokra jelentős feladatok teljesítése hárul. A villamosenergia-termelés növekménye 1981-ben az előző évi tényleges termeléshez viszonyítva 42 milliárd kWh (3,2%) lesz, amiből kb. 30 milliárd kWh-t a vízerőművek és atomerőművek produkálnak. Az 1981. évi villamos- és hőenergiatermelés előirányzatának meghatározásánál 18 milliárd kWh villamos energia és több, mint 35 millió Gcal hő megtakarítását vették figyelembe, amit a fajlagos felhasználási normák csökkentésével, ill. a hővel való takarékoskodással kívánnak elérni. A fajlagos tüzelőanyag-felhasználást 2 millió tonnával tervezik csökkenteni. A terv 1981-re összesen 10 ezer MW új erőművi teljesítőképesség üzembe helyezését irányozza elő. A legnagyobb ütemben az atomenergetika fejlődik. Az atomerőművi növekedés 1981-ben 30% lesz. A vízerőművekből 2300 MW össz-teljesítőképességgel, 18 gépegységet helyeznek üzembe. Az 1981. évi energetikai fejlesztési terv kb. 33 ezer km 35 kV-os és ennél nagyobb feszültségű távvezeték, valamint több mint 120 ezer km 0,4—20 kV közötti feszültségű városi és mezőgazdasági távvezeték építését irányozza elő. Máté Ágnes 6
