Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 2. szám
Emlékezzünk régiekről... Vízügyi eseménynaptár 1 Előzetes az év jelentősebb vízügyi évfordulóiról: s# ® r M Események, eredmények 250, 200, 150 és 100 évvel ezelőtt... (I.) „ ... Ha a jelent meg akarjuk érteni, ismerni kell a múltat. A múlt és jelen kapcsolatából következtetni lehet a jövőre ....” (Korbély József, 1937)* ,1... A jelen meg nem értése a múlt nemismeréséből származik. De aligha van kevésbé hiábavaló dolog: minden erőfeszítésünket a múlt megismerésére fordítani, ha a jelenről semmit sem tudunk . .." (Marc Bloch, 1944)** 250 éves — 1732-ből való — az első ismert hazai vízállásfeljegyzés a Duna budai tetőzéséről. Ennek alapján feltételezhető, hogy ez időre már felállították az első (ismert) dunai : budai (az ún. „nádori") vízmércét. Ettől kezdve — mint arról Zawadowsky tudósít — az észlelt legnagyobb vízállások adatai „bár hiányosan, de mégis nagyobb folytonossággal összeállíthatók” — ill. a rendkívüli árvizek ismétlődéséről tanúskodó tetőzési adatok rekonstruálhatók" — ill. a rendkívüli árvizek ismétlődéséről tanúskodó tetőzési adatok rekonstruálhatók. — Ezzel kapcsolatban megjegyzésre érdemes, hogy A. F. Marsigli olasz hadmérnök ezredes, utóbb tábornok 1726-ban megjelent Duna monográfiája már közöl egy olyan Dunakeresztszelvényt is, amely az 1693/94. évi rendkívüli árvíz alkalmával készült és az 1693. márc. és 1694. jún. közötti árhullám-tetőzések adatait rögzíti ... Törzskönyvezett vízállásadataink az 1817-ben felújított budai vízmércéről vannak, melyek közlését a hajósok tájékoztatására ez év május 1-vel kezdték meg a „Vereinigte Pester-Ofner Zeitung" c. hetilap hasábjain. A Duna-mappáció előkészíszítésére ez idő tájt létesült három másik állandó vízmérce is (Pozsonyban, Komáromban és Péterváradon . ..) 1782-ben — két évszázada — történt: 1782. aug. 30-án kelt II. József rendelete az egyetemi mérnök-képzésről: az „Institutum Geometricum szervezeti szabályzatáról — és az oklevéladományozási joggal hivatalosan is elismert tanfolyam még ugyanazon év november 1-én meg is kezdte a működését... Az igazság valójában az, hogy II. József a fenti intézkedéssel egy már működő — és láthatóan bevált! — intézetet hagyott jóvá és erősített meg, amikor a mérnöki tanfolyamot a hazai mérnökképzés monopóliumával ruházta fel: rendeletének érvénybe lépésétől kezdve csak a Mérnöki Intézet oklevele képesített és jogosított hazánkban mérnöki munkakör betöltésére és állami állások vállalására ... (Ennek, természetesen, számos derék régi és a gyakorlatban már eredményesen tevékenykedő, tapasztalt mérnök látta kárát: veszítette el állását és munkáját... Mikszáth Új Zrínyiászának feltámadt hőséhez hasonlóan ugyancsak meglepődhetnének ima e bürokratikuson kincstári szellemű intézkedés fényes karrierjét: megdicsőülését látva ...). II. József 1782. évi rendelete nem egyetem-alapítás volt, hanem mint azt már Lósy-Schmidt világosan látta: az első mérnöki minősítési törvény: о mérnöki rendtartás első nyoma Magyarországon... Ilyen értelemben érdemli meg, hogy számon tartsuk és megemlékezzünk róla ... És: 1782-ben jelent meg a Mérnöki Intézet első jelentős tankönyve is... * Korbély József (1868-1939) társulati mérnök, hidrológus, a Tiszamonográfia szerzője. ** Marc Bloch (1888-1944) fr. történész, technika történész és középkor-kutató; az ellenállás egyik vezetője és mártírja. A tájékozatlan történetbúvár számára meglepő lehet, hogy Horváth (Kér.) János a fizika professzora az Intézet egyik legfontosabb tárgyának a Mechanikának a tankönyvét is közreadta: az „alapítás” évében: 1782-ben. (Pontosabban az 1. köt. megjelentetésével megkezdte annak nyomdai publikálását: Horváth (Kér.) János (1732—1791): „Prelectiones Mechanicarum. Partes I—III. (1782—1784.) — Csak csodálni lehet II. József zsenialitását, hogy örökösödési jogon trónra került uralkodó létére milyen jól meghatározta, a messzi Bécsből a távoli Budai Egyetem új (új utakon járó és újszerű, — mondhatni: „kísérleti" —) intézetének működési tervét, (még ha a teréziánus kultúrpolitika kiváló tanácsadói Makó Pál és Rausch Ferenc professzorok közre is működtek ebben ...) És főleg igen kiváló professzor lehetett a már koros Horváth János, aki nem utána kullogott az eseményeknek, hanem előtte járt annak: már a „megnyitásra” tankönyvet adott hallgatói kezébe ... Mégpedig nem is akármilyent, hanem olyant, amit németre is lefordítottak — más egyetemek és főiskolák használatára . .. 1782 — különösen eredményes esztendő volt a tevékeny uralkodó számára: — II. József ekkor rendelte el a már Mária Terézia által elhatározott (I.) országos katonai felmérés megkezdését — és Neu ezredes — vezetésével való végrehajtását (1782—1784) ... E térkép, mint az ország első teljes és részletes (és korszerű) felmérése — első ízben adott nemcsak teljes, de — — mint eddig hittük — (viszonylag) hű képet az ország földrajzi, települési és gazdasági viszonyairól. A rokonszenves uralkodó nevével is fémjelzett munkát vitathatatlan erényei miatt mindig is nagyra becsülték: az idegeneket és az idegen eredményeket mindig tisztelettel fogadó hagyományos magyar „vendégszeretet" azonban az érdemeken felüli túlbecsülést ez esetben is súlyos árat fizetett: Csak nagysokára derült ki, hogy ezek a térképek 1. összehasonlítva a hazai mérnökök által szolgáltatott adatok felhasználásával készült nem sokkal későbbi francia (napóleoni) kémtérképekkei, és 2. a gyakran ismeretlen nevű kortárs helyi (megyei) mérnökök munkájához mérten — bizony, — és különösen éppen vízrajzi szempontból! — igen megbízhatatlanok: nem egyszerű kritikára: erős kiegészítésre és felülvizsgálatra szorulnak ... A Neue-féle térképekkel kapcsolatos illúziók különösen mérnöki-térképészeti de főleg vízügyi történeti szempontból szorulnak erős revízióra: mai — bár még további kutatásokat kívánó, igazolást váró — ismereteink egészen mást mondanak, mint a külföldimádattól fertőzött korábbi tudományosságunk. A korabeli „non plusz ultrának" tekintett térképek színvonalát — ma már sok minden megkérdőjelezi... 1782 — itthon is eseményekben gazdag esztendő volt vízügyi múltunkban: Ekkorra túl vagyunk a rendszeres szabályozások megkezdésére irányuló törekvések első jelentkezésén, sót mire az év lejár: annak első nagy kudarcain is. Mindez világosan mutatja, hogy a munka megkezdésére még nem ért meg az idő ... 1782. máj. 19. Orczy Lőrinc (1718—1789) tábornok felsőtiszai Tisza-szabályozási kir. biztos összefoglalva addigi évtizedes működésének krónikáját, megismétli javaslatát a Felső-Tisza egységes szabályozására és — belefáradva a meddő küzdelembe — lemond ... Károlyi Antal (1732—1791) szatmári főispán, tábornok ugyancsak Tisza völgyi birtokos, a Felső-Tisza jobb parti mellékvizeinek ügyében illetékes kir. biztos, az Ecsedi-láp megkezdett szabályozásában kudarcot vall: a megye támadására kísérleteit abba hagyja és nem várva be a lemondatást, maga mond le ... P. Károlyi Zs. 26
