Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 8. szám
ságának a fokozására, a bizonylati rend, az okmányfegyelem növelésére, az őrzés és a technikai-biztonsági berendezésekkel való ellátottság javítására, valamint a társadalmi tulajdon védelmét Is szolgáló jogszabályok felülvizsgálatára és végrehajtására. A vízügyi és a rendőri szervek országos és területi kapcsolatai tovább erősödtek, A rendőri szervek folyamatos segítségnyújtással, ellenőrzésekkel támogatták a vízügyi szervek társadalmi tulajdon védelmét. A folyamatos munkakapcsolat eredményeképpen fokozódott a társadalmi tulajdon védelme területén a bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint az elkövetést lehetővé tevő okok feltárása és megszüntetésé. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult az Alsótiszavidéki, valamint a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság társadalmi tulajdon védelmét bemutató vándorkiállításai. A tablókon bemutatott — a vízügyi igazgatóság munkahelyein tapasztalt — jó és rossz példák segítették a társadalmi tulajdon védelme érdekében folytatott megelőző munkát, a propagandatevékenységet. A vagyonvédelmi feladatok területi végrehajtásában jelentős segítséget nyújtanak a vízügyi szervek vezetői, rendészei, társadalmi őrök széles körű hálózata és a szocialista brigádok. A rendészek és a társadalmi őrök munkáját a szervek vezetői és az OVH illetékes szervezeti egysége folyamatosan figyelemmel kiséri, gondoskodik képzésükről, továbbképzésükről. A bűnözés megelőzésének igen fontos szerepe van. A megelőzés azonban rendkívül összetett, bonyolult, számos elemmel rendelkező problémakomplexum, amelyek végrehajtására különböző megoldások, utak és módszerek szolgálnak. A bűnözés csökkentése szempontjából a megelőzésnek azt a legáltalánosabban ható formáját kell elsődlegesen megkeresni, amely a bűnözés alapjait veszi célba. A bűnözésnek mint társadalmi jelenségnek megelőzése, feltételezi a társadalmi viszonyok olyan fejlesztését, amely megszünteti, semlegesíti azokat az ellentmondásokat, hátrányos körülményeket, amelyek társadalmi mértékben fejtenek ki kriminogén hatást. A belügyminiszter elvtárs erről úgy fogalmazott, hogy „normáinkat a bibliai tizparancsolattól akár ezer vagy tízezer parancsolattá is kiszélesíthetjük, ha nem fejlesztjük életkörülményeinket, szociális viszonyainkat, nevelésügyünket és lakáshelyzetünket, ha nem épül az új közösségi szellem és magatartás, az emberek közötti új közösségi viszony”. A társadalmi háttér fejlesztésének, a társadalmi tudat formálásának a megelőzésben igen nagy szerepe van. E munkában a társadalom széles körének; állami és társadalmi szerveknek, országos és helyi szerveknek, vezetőknek és beosztottaknak kell részt venniök. Meg kell az olyan szemléletet szüntetni, amely a bűncselekménnyel ténylegesen okozott vagy okozható kár nagyságát szembeállítja a biztonsági intézkedések anyagi befektetésével. Azt a szemléletet, amely azt vallja, hogy „még mindig olcsóbb az ha egy-két hordó üzemanyagot ellopnak a munkahelyről, mintha ott éjjeliőrt alkalmaznánk” Ez az összevetés azért is helytelen, mert a biztonságot nyújtó technikai rendszerek kiépítése, a megelőzés megszervezése, az éjjeliőr beállítása stb. nem csupán pénzkérdés. A bűncselekményeknek — az anyagi vonatkozásain kívül —■ szinte ki nem fejezhető, nagyfokú erkölcsi, romboló hatásuk van. Meg kell teremteni a tudatnak azt a fokát, hogy a kollektívák, az egyes személyek eltérítsék, a „potenciális elkövetőt” tettének tényleges végrehajtásától. A szocialista brigádok, a munkahelyi kollektívák, a jóérzésű dolgozók nem tűrhetik el, nem nézhetik el egyesek apró visszaéléseit, szabálytalanságait, mulasztásait, erkölcstelen viselkedését, alkoholizmusát, erőszakoskodását, amelyek az adott körülmények között bűncselekményekhez vezethetnek. Az állami, gazdasági, politikai és társadalmi szerveknek, vezetőknek meg kehi keresni azokat az eszközöket, lehetőségeket amellyel aktívabb közreműködésre serkentik a dolgozókat, felrázzák a gyakori közönyükből. A VAGYONVÉDELEM TOVÁBBI FELADATAI A társadalmi vagyont károsító bűncselekmények hatékonyabb megelőzése és visszaszorítása érdekében a következő főbb munkaterületekre irányítjuk a vezetők és belső ellenőrök figyelmét; — Növelni kell az ellenőrzés minden formájának (vezetői-, munkafolyamatba épített-, testületi-, felügyeleti ellenőrzések) hatékonyságát, szakszerűségét, az ellenőrzésben részt vevők szakmai felkészültségét és megbecsülését; — A lakott területektől távol eső munkahelyeken — "szükséges még a társadalmi erők bevonásával is — meg kell szervezni a gépek, anyagok, szerszámok biztonságos tárolását, munkaidőn túli, valamint a munkaszüneti napokon történő őrzését; — Intézkedéseket kell tenni a páncél- és lemezszekrények, lemezkazetták kulcsainak könnyen hozzáférhető helyeken történő elhelyezésük megszüntetésére, a kulcsok tárolási rendjére vonatkozó szabályok kialakítására, a technikaibiztonsági berendezésekkel való ellátottság további javítására; — Az energiahordozókkal való észszerű takarékosság keretében biztosítani kell a fuvarelszámolási, fuvarszervezési, valamint a fuvarozási tevékenység fokozottabb ellenőrzését; — A bizonylati fegyelmet (az anyagbeszerzések, anyagfelhasználások bizonylatolását, a készpénzfelvételek elszámolását, a bérjellegű kifizetések mögötti teljesítéseket stb.) minden munkahelyen meg kell szilárdítani; ■— Tovább kell erősíteni és hatékonyan működtetni a társadalmi őrök hálózatát és e munkában elsősorban a szocialista brigádokra kell támaszkodni. A vagyonvédelmet, a társadalmi tulajdon fokozott védelmét számtalan kormányhatározat, illetőleg miniszteri rendelet szabályozza. Ezek kedvező feltételeket biztosítanak a bűncselekmények csökkentéséhez. Az eredményes munkához azonban a társadalom széles rétegének, benne a vízügyi dolgozók cselekvő összefogására, tevékeny, tudatformáló közreműködésére van szükség. Dr. Csevár Antal A magyar—szovjet Határvízi Bizottság 32. ülésszaka Kijevben került sor a magyar—szovjet határvízi bizottság 32. ülésszakára. A tanácskozáson a magyar küldöttséget dr. Breinich Miklós az OVH elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget Borisz Ivanovics Sztrelec ukrán meliorációs és vízgazdálkodási miniszterhelyettes vezette. Az október 25—30. között sorra került ülésszakon megállapították, hogv a 31. ülésszakon elfogadott határozatokat mindkét fél az új határvízi egyezménnyel összhangban valósította meg. A tárgyalásokon áttekintették a határvizeken folyó vízgazdálkodási munkák végrehajtását és egyeztették az 1983. évre előirányzott vízépítési munkákat. Így a többi között a Tisza határmenti szakaszán hullámtérrendezési, partbiztosítási és belvízvédelmi munkákat végeznek a két ország vízügyi szervei. A legutóbbi ülésszak óta legjelentősebb árvízvédekezésre nem került sor — s mint megállapították — a határvizi szemlék során a Tisza és mellékfolyóinak partvédelmi művei műszakilag kifogástalan állapotban vannak. A 32. ülésszak fontos témája volt a határvizek minőségének védelme. A Tisza határmenti szakaszának vízminősége kémiailag és biológiailag első osztályú, bakteriológiailag másodosztályú. Megállapodtak a határvízi bizottság ülésén abban is, hogy egyeztetett tájékoztatót készítenek a Tisza vízminőségének változásáról az eddig közösen mért anyagok felhasználásával. A két ország meteorológiai és vízügyi szervei között továbbra is az előírásoknak megfelelően folyik a hidrológiai és a hidromeleorológiai adatok cseréje. Mint ismeretes 1981. októbere óta a két ország között új határvízi egyezmény lépett életbe. A kijevi tárgyaláson a kormánymeghatalmazottak megállapodtak abban, hogy közös dokumentumot dolgoznak ki a határvizek állapotát jellemző mutatókról, s az új egyezmény szerinti együttműködés rendjéről az egyes szakterületeken. A 32. ülésszak alkalmából a kijevi magyar főkonzulátuson Makiári Görgy főkonzul és a magyar vízügyi küldöttség ünnepélyesen búcsúztatta Konstantin Szamszonovics Hilobocsenkót, aki csaknem két évtizeden át tevékenykedett eredményesen kormánymeghatalmazottként a magyar—szovjet határvízi bizottságban. A magyar vízügyi küldöttséget fogadta Nyikoláj Andrejevics Garkusa, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság meliorációs és vízgazdálkodási minisztere is. 13
