Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 7. szám

dett költségeket csak jó termelési szín­vonalon gazdálkodva lehet ellensúlyozni. A megváltozott feltételek következmé­nye, hogy az öntözött területek vetés­­szerkezetében célszerűen növelni kell a vizigényes kultúrák arányát. A VI. ötéves terv öntözésfejlesztési és rekonstrukciós előirányzatai, azok megvalósitásának lehetőségei A mezőgazdaság VI. ötéves terve 35 e ha új öntözőtelep építését, 40 e ha te­rület rekonstrukcióját irányozta elő. Te­kintettel arra, hogy az előző ötéves terv előirányzatai csak részben teljesültek, ezek a célkitűzések messze elmaradnak a növénytermesztési előirányzatok tel­jesítéséhez szükségestől. Különösen fe­szítő hatású a mérsékelt öntözésfejlesz­tési előirányzat azokban a térségekben, ahol az előző tervidőszak alatt a víz­­szolgáltató főművek kiépültek, de hasz­nosító létesítmények hiányában ki­használatlanul állnak (NK XIV, HTVR, Monoki, Nagybaráti tározó stb.). Rizstelep-építéshez, rekonstrukcióhoz támogatási konstrukció nincs. Az öntözőszivattyúk és berendezések korábbi 40%-os ártámogatása 15%-ra módosult — kivéve a preferált terüle­teket (NK XIV, HTVR) ahol 40—70% — az öntözésfejlesztési támogatás 4% ka­matkedvezménye csökkent. A víziléte­sítmények hosszú élettartamúak, lassan megtérülő beruházások. Az öntözésfejlesztés — mint a vízgaz­dálkodás minden ága — nagy tőke- és eszközigényű. Ezért nincs a világon egyetlen olyan fejlett ország, ahol a me­zőgazdaság ezek megvalósításához sa­ját pénzeszközökkel rendelkezne. Ilyen feltételek mellett öntözésfejlesztésre az üzemek nem vállalkoznak. így a koráb­bi évek fejlesztéseire kiépített ipari ka­pacitás kihasználatlan, illetve a vissza­eső kereslet hatására a gyártó bázis is szűkül, annak ellenére, hogy az elmúlt tervidőszakban az ipari háttér tovább fejlődött. Az öntözéses gazdálkodás hatékonyság növelésének lehetőségei — Az öntözhető területek csökke­nése következtében felszabadult főmű­vi vízkészletek halászati hasznosítása, illetve a járulékos halászati hasznosítás biztosítása; — A főművek vízkormányzását végző személyzet többcélú foglalkoztatása (fenntartás, beruházás); — A biológiai fenntartás növényevő halakkal; — Szivattyútelepeknél az energiata­karékosságot szolgáló üzemanyagmé­rések, fordulatszám-szabályozás, auto­­matikák beépítése; — Az esőztető öntözőtelepek beruhá­zási költségeinek csökkentése — gerinc­vezetékes telepek építése, aminek jó pél­dái a Kondoros Egyesült MgTsz-ben ter­vezett, illetve Bács megyében megvaló­sított telepek; — Az öntözött területek kettős hasz­nosítása, rövid tenyészidejű takarmány­­növények beállításával; — Idényen kívüli öntözési szisztéma terjesztése, hátsági területeken. Dr. Szilárd György főosztályvezető-helyettes MILLIÓS MEGTAKARÍTÁS A vállalat 1200 dolgozója közül 215-en nyújtottak be újítási javaslatot tavaly a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál. Ezekből 85-öt már hasznosított a vállalat, az éves megtakarítás mintegy 8,5 millió forint. Az újítók 350 ezer forint újítási és ta­lálmányi díjat vettek fel. Az elért ered­mények alapján a múlt esztendőben is­mételten a legjobbnak bizonyult a vál­lalat az OVH és a HVDSZ által kiírt ágazati újítási versenyben. A legjobb újító tmk. szaciolista brigád az ország víz-, csatornamű és fürdő vállalatainak brigádversenyében II. lett. A vállalat újí­tóit Ignéczi Zoltán kisvárdai művezető képviselte az újítók és feltalálók V. or­szágos tanácskozásán. Az eredményes munkáért odaítélt Kiváló Újító Kollektí­va kitüntető oklevelet az Országos Víz­ügyi Hivatalban Vincze József elnök­­helyettes adta át a közelmúltban Tóth Tibornak, a vállalat műszaki igazga­tóhelyettesének. 18

Next

/
Thumbnails
Contents