Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 7. szám
dett költségeket csak jó termelési színvonalon gazdálkodva lehet ellensúlyozni. A megváltozott feltételek következménye, hogy az öntözött területek vetésszerkezetében célszerűen növelni kell a vizigényes kultúrák arányát. A VI. ötéves terv öntözésfejlesztési és rekonstrukciós előirányzatai, azok megvalósitásának lehetőségei A mezőgazdaság VI. ötéves terve 35 e ha új öntözőtelep építését, 40 e ha terület rekonstrukcióját irányozta elő. Tekintettel arra, hogy az előző ötéves terv előirányzatai csak részben teljesültek, ezek a célkitűzések messze elmaradnak a növénytermesztési előirányzatok teljesítéséhez szükségestől. Különösen feszítő hatású a mérsékelt öntözésfejlesztési előirányzat azokban a térségekben, ahol az előző tervidőszak alatt a vízszolgáltató főművek kiépültek, de hasznosító létesítmények hiányában kihasználatlanul állnak (NK XIV, HTVR, Monoki, Nagybaráti tározó stb.). Rizstelep-építéshez, rekonstrukcióhoz támogatási konstrukció nincs. Az öntözőszivattyúk és berendezések korábbi 40%-os ártámogatása 15%-ra módosult — kivéve a preferált területeket (NK XIV, HTVR) ahol 40—70% — az öntözésfejlesztési támogatás 4% kamatkedvezménye csökkent. A vízilétesítmények hosszú élettartamúak, lassan megtérülő beruházások. Az öntözésfejlesztés — mint a vízgazdálkodás minden ága — nagy tőke- és eszközigényű. Ezért nincs a világon egyetlen olyan fejlett ország, ahol a mezőgazdaság ezek megvalósításához saját pénzeszközökkel rendelkezne. Ilyen feltételek mellett öntözésfejlesztésre az üzemek nem vállalkoznak. így a korábbi évek fejlesztéseire kiépített ipari kapacitás kihasználatlan, illetve a visszaeső kereslet hatására a gyártó bázis is szűkül, annak ellenére, hogy az elmúlt tervidőszakban az ipari háttér tovább fejlődött. Az öntözéses gazdálkodás hatékonyság növelésének lehetőségei — Az öntözhető területek csökkenése következtében felszabadult főművi vízkészletek halászati hasznosítása, illetve a járulékos halászati hasznosítás biztosítása; — A főművek vízkormányzását végző személyzet többcélú foglalkoztatása (fenntartás, beruházás); — A biológiai fenntartás növényevő halakkal; — Szivattyútelepeknél az energiatakarékosságot szolgáló üzemanyagmérések, fordulatszám-szabályozás, automatikák beépítése; — Az esőztető öntözőtelepek beruházási költségeinek csökkentése — gerincvezetékes telepek építése, aminek jó példái a Kondoros Egyesült MgTsz-ben tervezett, illetve Bács megyében megvalósított telepek; — Az öntözött területek kettős hasznosítása, rövid tenyészidejű takarmánynövények beállításával; — Idényen kívüli öntözési szisztéma terjesztése, hátsági területeken. Dr. Szilárd György főosztályvezető-helyettes MILLIÓS MEGTAKARÍTÁS A vállalat 1200 dolgozója közül 215-en nyújtottak be újítási javaslatot tavaly a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál. Ezekből 85-öt már hasznosított a vállalat, az éves megtakarítás mintegy 8,5 millió forint. Az újítók 350 ezer forint újítási és találmányi díjat vettek fel. Az elért eredmények alapján a múlt esztendőben ismételten a legjobbnak bizonyult a vállalat az OVH és a HVDSZ által kiírt ágazati újítási versenyben. A legjobb újító tmk. szaciolista brigád az ország víz-, csatornamű és fürdő vállalatainak brigádversenyében II. lett. A vállalat újítóit Ignéczi Zoltán kisvárdai művezető képviselte az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásán. Az eredményes munkáért odaítélt Kiváló Újító Kollektíva kitüntető oklevelet az Országos Vízügyi Hivatalban Vincze József elnökhelyettes adta át a közelmúltban Tóth Tibornak, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesének. 18
