Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 7. szám
vezetés és -tisztítás, a fürdőszolgáltatás alapfeladatain túlmenően, nagy részben elvégzik állóeszközállományuk tervszerű fenntartását, rekonstrukcióját. A víziközmű-beruházások gazdaságos megvalósításában is döntő szerepük van. Ipari és építőanyagipari tevékenységükkel biztosítják egyes igen fontos és nélkülözhetetlen termékek előállítását. A területi igények alapján, a vízkészletek és vízszükségletek tér- és időbeni összehangolása érdekében a közüzemi vállalati körben erősíteni indokolt a regionális vízmű vállalatokat, új vállalatok alapításával és a meglevők működési területének kibővítésével. A vízellátási, s fokozatosan a szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerek is túllépnek a közigazgatási határokon (város, megye), így a nagyobb térségek — sok települést, két-három megyét is magukban foglalnak — egységes szolgáltatási rendszerének kialakítása objektív szükségszerűség. A nagyobb térségek regionális közműrendszerének összehangolt üzemeltetése lehetőséget nyújt az egyes térségekben hiányzó és minőségileg sem mindenhol kielégítő vízkészletek pótlására, a takarékos, okszerű gazdálkodásra, s a műszakilag együttműködő létesítmények optimális kihasználására. Megfelelnek annak a követelménynek, hogy a regionális szervezetek a központi ágazati célok és irányelvek megvalósítása mellett legyenek képesek a területi igények és követelmények kielégítésére is. A vízgazálkodási társulatok hatékonyan járultak hozzá a víziközműfejlesztési és a komplex vízrendezési feladatok megszervezéséhez és elvégzéséhez. Szervezetük erősödött, koncentrálódott, a területi feladatok összehangoltabb, gazdaságosabb ellátása érdekében. Tevékenységük jól illeszkedik az ágazati célok megvalósítási rendszerébe. Továbbfejlesztés a belterületi csapadékvízelvezetés terén szükséges. A vízügyi államigazgatási és hatósági tevékenység általában a politikai és a kormányzati döntéseknek megfelelően valósul meg, jelentősége a vízgazdálkodás fejlődésével párhuzamosan növekedett. A vízügyi szervek hatósági jogkörükben eljárva biztosítják az ágazat célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását. A vízügyi szakigazgatás eszközrendszerének a jövőben fokozottabban kell szolgálnia a gazdaságpolitikát és annak területi végrehajtását. Ezen belül is kiemelt feladat a vízkészletekkel való racionális gazdálkodás, minőségük védelme, a szennyvizek tisztítási arányának növelése, hasznosítása és ártalommentes elhelyezése. A vízgazdálkodás feladatainak megoldásában igen fontos szerepe van a nemzetközi kapcsolatoknak. A nemzetközi együttműködés egyik legfontosabb területe a szomszédos országokkal a határvizeken folyó együttműködés. Ennek a munkának az alapját a határvizek közös használatával, kiépítésével, az árvizek és belvizek elleni védekezéssel kapcsolatban már elért eredmények képezik. Ugyanakkor jelentős erőfeszítések történtek és vannak folyamatban a folyóink vízminőség-védelmét célzó többoldalú nemzetközi megállapodások létrehozására. A két- és többoldalú műszaki-tudományos együttműködés rendszeresen és eredményesen folyt. A jövőben e tevékenységet fokozottabban a hazai időszerű vízgazdálkodási feladatok megoldásának szolgálatába szükséges állítani. A vízgazdálkodás külgazdasági kapcsolatai fejlődnek. Ennek alapját a jelentős szellemi export, valamint áruexport és fejlődő komplex rendszerexport képezi a következő időszakokban. Elsősorban a fejlődő országokkal való kapcsolatot kívánjuk erősíteni. Budapest, 1982. szeptember hó. Vita az államtitkár beszámolójáról CSELŐTEI LÁSZLÓ Pest m. 2. vk., a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, a mezőgazdasági bizottság elnöke felszólalásában a testület véleményét is összegezte. Egyebek között szólt arról, hogy vízgazdálkodásunkat a társadalom széles körének érdeklődése kiséri, egyes vonatkozásaival a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén is foglalkoztak. Ugyanennek a testületnek az elnöksége néhány hónappal ezelőtt a hazai édesvíztartalékok helyzetét vitatta meg és hozott határozatot az ezzel kapcsolatos kutatómunka fejlesztésére, a gazdaság és a tudomány közötti szorosabb együttműködésre. A jelenlegi ötéves tervben a mezőgazdaság egyik legnagyobb beruházása a melioráció, a talajjavítás és vízrendezés. Mindezek mellett azonban a kielégítő vízellátás, az öntözés növekvő gondokkal küzd. Az öntözhető területek a hetvenes évek végéig nagy lendülettel gyarapodtak, s már megközelítették a félmillió hektárt. A fejlődés azonban ezt követően megtorpant, sőt visszaesett, s ma az üzemek a korábbinál 35—40 százalékkal kisebb területre igényelnek vizet. Ennek oka, hogy az öntözés költsége a népgazdaság és a mezőgazdaság más területeihez viszonyítva sokkal nagyobb mértékben nőtt. Az új helyzetben természetesen keresik a víz hatékonyabb felhasználásnak lehetőségeit és feltételeit, emellett azonban szükséges — népgazdasági és üzemi szempontból is — az öntözés egészének újraértékelése. VADKERTI MIKLÓSNÉ Heves m. 12. vk., a feldebrői Rákóczi Tsz szociálpolitikai előadója hangsúlyozta, hogy a tervszerű vízgazdálkodás az elkövetkező években mind fontosabbá válik. Egyre nehezebb feladat a lakosság ellátása jó ivóvízzel. Sürgető gond a szennyvíz elvezetése és tisztítása, ami a környezetvédelmen kívül, a falu és a város közötti különbség felszámolásának egyik elengedhetetlen követelménye és növeli a falu népességmegtartó képességét. Az V. ötéves tervidőszak végén a megye 76 településének 275 000 lakója részesült vezetékes vízellátásban. A továbbiakban szóvá tette, hogy a visontai külszíni fejtés víztelenítéséből származó káros hatások az utóbbi időben újabb területekre terjedtek ki, és a szakemberek véleménye szerint egyes körzetekben már a növénytermelést is veszélyezteti. Felhívta az illetékes bányászati szervek figyelmét az eddigi károk következményeinek elhárítására. DOHOCZKY ANTAL Baranya m. 11. vk., a cserkúti Mezőgép Vállalat villányi gyáregységének villanyszerelője elmondta: Baranyában az utóbbi években sokat javult a vízellátás, elsősorban a városokban és a nagyobb településeken szembetűnő a fejlődés. Az aprófalvakban azonban még mindig nehéz hozzájutni egy korty tiszta vízhez. A kutak szennyezettek, nitráttartalmuk időnként meghaladja a megengedett értéket. Számos helységnek azért nincs még vízműve, mert hiányoznak a szükséges anyagiak. NAGY SÁNDORNÉ Hajdú-Bihar m. 18. vk., a Komódi Kendergyár termelési osztályvezetője elmondta, hogy a Berettyó és a Körösök térségében a gazdaságok veszteségeinek csaknem felét a belvizek okozzák. Az emiatt bizonytalanná váló termelés mind érzékenyebben, esetenként súlyosan érinti a gazdaságokat és azok dogozóit: ezért is nagy jelentőségű, hogy a megye számos pontján hozzákezdtek a komplex meliorációs programhoz. FERENCZI JÓZSEF Csongrád m. 16. vk., a földeáki Egyetértés Termelőszövetkezet traktorvezetője az Alsó-Tisza-vidéken élő — a Tisza, a Maros és a Hármas- Körös árvizeitől és a gyakori belvizektől fenyegetett — terület lakói nevében reagált a beszámolóra. Elmondta, hogy a jelentős költséggel újjáépített — több mint háromezer méter hosszú — szegedi Tisza-partfal teljes biztonságot nyújt a városnak és harmonikusan illeszkedik a szegedi városképbe is. A Maros-mentén élők azt várják, hogy a jelenlegi bal parti korszerűsítési munkálatok után a következő tervidőszakban a folyó jobb parti töltésrendszerét is felújítják majd. A képviselő ezután a Csongrád megyei lakosság vízellátását értékelve elmondta: a belterületen élők közül szinte mindenkihez eljut a vezetékes ivóvíz, így a jövő feladata a külterületek, a tanyaközpontok ellátása. 10
