Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 6. szám

tésénél teljesen lemondjunk a gazdaságosság eléréséről, Hanem csak oda, hogy képesek legyünk egy ilyen költség­­becslést kritikusan megítélni. A filmek mérete mindig a felvételezéshez használt kicsinyí­tés mértékéhez igazodik. A 16 mm-es film kis alakú A/4-es vagy max. A/3 formátum filmezésére alkalmas. Régi archívum felvételezésére és A/1 méretű rajzok felvételére 35 mm-es film alkalmas. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kicsinyítés mértéke általában 1:20 lehet. Ha kifogástalan visszanagyítást kívá­nunk, a kicsinyítési arány megállapításánál szerepet játszik a rajzok minősége is. Jó tusrajzok, nagybetűs felírás eseté­ben megengedhető az 1:26 kicsinyítési arány is, amellyel ilyen esetben még jól olvasható visszanagyítást kapunk. A mikrofilmtechnika bevezetésének beruházási és üzem­költsége nagyon különböző lehet — mindenekelőtt a feldol­gozandó anyag jellege és mennyisége, a visszakeresés gyako­risága, a megkívánt gyorsaság szerint — és lényegében a következő megfontolásoktól függ: — milyen mikrofilmrendszert kívánunk bevezetni: archív, biztonsági, vagy aktív mikrofilmezést tervezünk-e, — csak saját feladatok ellátására szorítkozunk, vagy bér­filmezés mellett is döntünk, — centralizáltan vagy decentralizáltan kell-e dolgozni, — milyen az átfutási ideje a mikrofilm bevezetésének, — mikrofilm lyukkártya rendszerrel, vagy kizárólag tekercs­filmezéssel kívánunk-e dolgozni, — az üzemeléshez szükséges nyersanyagbeszerzés, alkat­részpótlás, szerviz lehetőségei hogyan biztosíthatók, — a vízügyi szolgálat különböző szervezeteinek milyen igé­nye merül fel a visszakereső rendszer megválasztásával kap­csolatban, — hogyan egységesíthető a vízügyi szolgálaton belül a mikrofilmtároló, valamint visszakereső rendszer. Az adatfeldolgozás gépesítésének eszközei A technika rohamos fejlődése a gazdasági élet szinte minden területén — így a vízgazdálkodásban is — fejlettebb temelési módszerek bevezetését, korszerűbb technológiák és gépek alkalmazását tette lehetővé, ami alapul szolgál a ter­melés mennyiségi és minőségi növeléséhez, a termelékenység és gazdaságosság fokozásához. Ezzel párhuzamosan a fejlődés a nagyobb szervezeti egy­ségek léterehozásának irányába mutatott, melyek irányítása és működtetése a vezetés módszereinek tökéletesítését és szín­vonalának emelését vonja maga után. Ennek viszont egyik elengedhetetlen előfeltétele az eredményes vezetéshez szük­séges tájékozottság feltételeinek megteremtése, a döntések alapjául szolgáló információk megfelelő időben, mélység­ben és részletességben történő biztosítása. Az információk megbízhatóságával és kellő időben való hasznosíthatóságával kapcsolatos igény szükségessé teszi az ügyviteli adatfeldolgozási munkák pontosabbá, gyorsabbá tételét és az igényeknek megfelelő korszerűsítését. Az adatfeldolgozással, ügyviteli munkával szemben tá­masztott fokozott igényeket a hagyományos (kézi, kisgépes) eszközökkel mind nehezebb kielégíteni. A gazdasági tervezés, a programozás, a műszaki-gazdasági adatfeldolgozások, szá­mítások megfelelő színvonalon és megfelelő módszerekkel tör­ténő elvégzése ma már a komplex gépesítés, a nagy teljesít­ményű berendezések alkalmazása és a modern számítás­technika igénybevétele nélkül szinte megoldhatatlan. Fentiek miatt rendkívül fontos az adat- és információ­­feldolgozásokhoz a mind gyorsaságban, mind sokoldalúság­ban nagy teljesítményt nyújtó, korszerű adatfeldolgozó esz­közök, berendezések fokozott igénybevétele, a középgépesí­tési eszközök, a lyukkártyarendszerű és az elektronikus számító és adatfeldolgozó gépek alkalmazása. Ez teszi lehetővé, hogy az információk, a gazdasági számításokhoz, döntésekhez szük­séges adatok, megbízható, sokrétű összesítések, kimutatások kellő időben a vezetés rendelkezésére álljanak, megteremtve a hatékony és gyors beavatkozás lehetőségét az irányított fo­lyamatokba. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a különböző fo­lyamatok ügyvitelének, adatfeldolgozásának gépesítése ala­pos előkészítést, mérlegelést és szervezést igényel. A beveze­téshez és megvalósításhoz csak körültekintő előkészítés után szabad hozzáfogni, különben a várt eredmény elmarad. Az egyes folyamatok ügyvitelének gépesítésénél az alábbi szempontokat szükséges szem előtt tartani és mérlegelni: — milyen eredményesség várható a gépesítéstől. Ez ter­mészetesen nemcsak közvetlenül az ügyviteli költségek csök­kenésében jelentkezhet, hanem közvetett módon az informá­ciós rendszer hatékonyabb működésében, a részletesebb, gyorsabb és pontosabb adatfeldolgozásban stb.; — milyen sorrendben, milyen eszközökkel célszerű és gaz­daságos megoldani a gépesíteni kívánt folyamatokat; — a feldolgozandó adatok mennyisége és a folyamatok bonyolultsága biztosítja-e az alkalmazni kívánt gépek kapa­citásának megfelelő kihasználását; — mennyiben biztosítható a gépesítés anyagi, szervezeti, személyi feltételei (beszerzés, szakképesített dolgozók beállí­tása, kiképzése, elhelyezés stb.). Az előkészítési, szervezési munka fő fázisai: — a gépesítendő folyamat részletes felmérése és tanulmá­nyozása a folyamat valamennyi szakaszának és a folyamat­hoz kapcsolódó összes területek követelményeinek komplex fi­gyelembevételével, — az elemzések összefoglalása, koncepciójavaslat kidolgo­zása és megtárgyalása az érintett szervekkel és érdekeltekkel. A javaslatban ismertetni kell az elgondolt megoldásokat, az ügyviteli munkák lebonyolításának folyamatát, a bizonylatok rendszerét, az adatfeldolgozás módszerét, a várható feldol­gozási határidőket, a szükséges szervezési intézkedéseket, a várható eredményességet stb. — ennek alapján történhet a részletes szervezési munkák elvégzése és a végleges szervezési javaslat elkészítése, úgy­mint: — a bizonylatok, nyomtatványok megtervezése és szer­kesztése, — a bizonylati utak kialakítása, — a kulcsszámrendszerek elkészítése, — a kidolgozandó adatok, kimutatások táblaterveinek összeállítása, — a gépbeállítási tervek, gépi feldolgozási utasítások ki­dolgozása, — a feladatok meghatározása; munkautasítások elkészí­tése, a szervezés által érintett területeken a szervezési és mű­ködési szabályzatok módosítása, ellenőzési feladatok meg­állapítása, — a gépek üzembe helyezése, beállítása, — a dolgozók oktatása, begyakorlása, — a próbafeldolgozások elvégzése és az esetleg szükséges módosítások, változtatások keresztülvezetése. Mindezek elvégzése után történhet meg a gépi feldolgozás üzemszerű beindítása. Elektronikus számítógépek A számítástechnikai berendezések ma már szinte nélkülözhe­tetlen eszközei felgyorsult gazdasági életünknek és jól tükrözik azt a minőségi változást, amely a tudományos-technikai forra­dalom eredményeként korunkban bekövetkezett. Ma már egyre több lehetőség van arra, hogy a korábban minden programo­zásnak ellenálló tevékenységfajtáknál is kialakítsuk az em­ber és a gép együttműködését — oly módon, hogy a berende­zés a döntési folyamat társául szegődik és segítséget nyújt a döntés valamennyi szakaszához. Az elektronikus számítógé­pek alkalmazása tehát ma már nem merül ki az információ­­nyújtásban, ezek a gépek, mint kisegítő eszközök belépnek a döntési folyamatba, figyelembe véve, hogy a gazdasági vezetők döntési problémái — bonyolultság tekintetében is — egyre nőnek. Nem kivétel ez alól a vízügyi szolgálat sem, ezért a számítógépek alkalmazása ezen a területen is egyre fontosabbá válik. örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy vízügyi szer­veinknél az utóbbi időben jelentős előrehaladás történt a kü­lönböző számítástechnikai eszközök alkalmazása terén. Az en­nek kapcsán mutatkozó eredmények igen biztatóak, ami e téren bizonyára serkentőleg fog hatni azokon a területeken is, ahol eddig bizonyos tartózkodás volt a jellemző a számí­tástechnikai eszközök alkalmazása terén. A számítógéppel szemben támasztott követelmények A vezetés céljaira felhasználható számítógép esetén a hangsúly az adattáron, a bemeneti (adatbetápláló), és a kimeneti (eredményközlő) egységeken van, mivel a vezetési tevékenységre az jellemző, hogy szinte kezelhetetlenül nagy adattömeget kell viszonylag egyszerű aritmetikai és logikai 17

Next

/
Thumbnails
Contents