Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 5. szám

A Vízgazdálkodási Intézet 1982. évi nemzetközi munkáiról Д Vízgazdálkodási Intézet, mint az Országos Vízügyi Hivatal döntéselő­készítő szerve tevékenyen részt vál­lal az ágazati nemzetközi politika alakításában. Teszi ezt elsősorban azok­kal az anyagokkal, amelyeket nemzet­közi értekezletekre állít össze, vagy amelyekkel egy-egy szakértői küldöttség felkészítésében vállal szerepet. Ezen anyagok terjedelmükben külön­bözőek, tartalmukat tekintve is függ­nek attól, hogy milyen szintű rendez­vényre, vagy milyen szintű küldöttség számára készülnek. Az Országos Vízügyi Hivatal Nemzet­közi Főosztálya az OVH Elnöki Értekez­lete elé készített (1982. február) elő­terjesztésében mindenre kiterjedően és a teljesség igényével határozta meg az ágazat nemzetközi politikájának körvo­nalait. A vízügyi ágazatnak tudvalevő­leg rendkívül szerteágazó nemzetközi kapcsolatai vannak. A más ágazatok kapcsolattartásától eltérő sajátságos helyzet oka elsősorban hazánk földrajzi helyzete, s az a tény, hogy vízfolyá­saink 96-%-nyi vízkészlete szomszédos területekről származik. Ez az oka orszá­gunk szükségszerű határvízi kapcsola­tainak is. Az ágazati politika általános irányvo­nalát jól jellemzik az OVH Elnöki Érte­kezlet megállapításai, amelyek szerint: „a határvízi együttműködés jól illeszke­dik a népgazdasági célokhoz, s azok megvalósulásának irányában hat. A Du­na vízgyűjtő országaival folytatott együtt­működésben az eltelt időszakban érez­hető volt az ágazati koncepció hang­súlyváltozásaihoz való igazodás és a koordináció erősödése. A tervek szerint fejlődnek a két-, és sokoldalú műszaki­tudományos együttműködési kapcsola­tok amelyek a hazai aktuális szükség­letekkel összhangban tett intézkedé­seknek megfelelően máris megfelelő eredményeket hoznak." A határvízi kapcsolatok együttműkö­dési célrendszer átgondolására követ­kezetes munkát kell folytatni. Az egyes határvízi relációk feladatait jórészt meghatározzák a határvízi bizottságok által jóváhagyott munkatervek. Fontos célkitűzés, hogy a nemzetközi együtt­működés a gyakorlati munkához köze­ledjék és a vízügyi szerveknek megadja a szükséges segítséget. Az aktív szinte­tizáló munka és a főhatósági koordiná­ció segítségével teljesíteni lehet az előttünk álló feladatokat, amelyekhez hasznosítani kell a sokoldalú együtt­működés révén kapott eredményeket ugyanúgy, mint a kétoldalú kapcsolatok területén elért tapasztalatokat. A sok­oldalú együttműködésben — a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete keretében végzett munkáról, valamint az ENSZ szakosított szerveiben, elsősorban az EGB Vízügyi Bizottságában végzett mun­káról van szó —■ a jövőben célszerű szerződéses alapra helyezni az egyes témakörök kidolgozását, elősegítve ezzel a hatékonyság növelését. Fontos célki­tűzés, hogy a nemzetközi szervezetek­ben vállalt feladatok kapcsolódjanak, a hazai kutatási programokhoz és felada­tokhoz. Az ágazati nemzetközi tevékeny­ség a népgazdasági érdekeknek meg­felelően eredményesen szolgálja a víz­ügyi ágazat hazai céljainak megvalósí­tását. Legfőbb rendező elv továbbra is hazánk politikai és gazdasági (ezen be­lül vízgazdálkodási) érdekeinek foko­zott érvényesítése. Az ágazat fentiekben vázolt célkitűzé­seit vannak hivatva teljesíteni a Víz­gazdálkodási Intézet nemzetközi mun­kái, amelyeket egyrészt az Intézeten be­lül a Koordinációs és Műszaki Ellenőr­zési Iroda Nemzetközi osztályán, más­részt az Intézet egyéb részlegeiben (Iro­dáin) állítanak össze. Az említett munkákat az alábbiakban ismertetjük: Az ágazati nemzetközi tevékenység in­formáció és nyilvántartási rendszere (MSZ.: 440/1982.) 1981-ben elkezdett munka, amely a helyzetfelmérésen túl a nemzetközi tevé­kenység fő folyamataihoz kapcsolódó információ és nyilvántartási rendszer megtervezésére irányul. Rendszerterv összeállításával 1983-tól már próbaüze­meltetésre is sor kerül. Az ágazati nemzetközi munka éves be­számolási rendszerének kialakitása és jelentéstervezet az 1982. évi ágazati nemzetközi tevékenységről (MSZ.: 441/1982.) Ebben a munkában kitérünk a határ­­vízi kapcsolatok, a kétoldalú műszaki­tudományos együttműködés területén, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az ENSZ központi-, regionális és sza­kosított szervezeteiben, a nem kormány­közi nemzetközi szervezetekben 1982- ben folyó tevékenység jellemzésére, s vetítjük az ugyanezen területeken 1983- ban ellőttünk álló feladatokat is. En­nek a munkának az alapján az OVH Nemzetközi Főosztálya Elnöki Értekezlet elé terjesztendő éves beszámoló jelen­tését segítjük elő. Részvétel a KGST Vízügyi Vezetők Érte­kezlete 29. ülésszakán, tiszai koordiná­ciós feladatok (MSZ.: 442/1982) Az OVH Nemzetközi Főosztályától kapott megbízás alapján az Intézet el­készíti a KGST Vízügyi Vezetők Érte­kezlete 1982. évi (Kubában megrende­zésre kerülő) 29. ülésszakára, annak na­pirendi pontjaira a helyzetfelmérő anya­gokat, értékelést ad az Értekezlet ke­retében működő szakértői bizottságok, ideiglenes szakértői ülések munkájáról, áttekinti anyagaikat, összesítő jelenté­seiket és javaslataikat, amelyeket dön­téselőkészítő formában állít össze úgy, hogy ezek az anyagok a magyar kül­döttség állásfoglalásait is képezhessék és alapul szolgálhassanak esetleges ha­tározatra emeléshez is. A téma keretében összeállításra ke­rülő ,,Előkészítő tárgyalási anyag” a VVÉ magyar tagozati ülésén kerül meg­tárgyalásra a 29. ülés napirendi pont­jaiként, amelyek felölelik a vízügyi ága­zat egészének teljes problémakörét: a vízkészletgazdálkodási, ivóvízellátási, szennyvízkezelési és tisztítási probléma­kört, a vízügyi információrendszer, gyár­tásszakosítás stb. kérdéseket. Magyar vonatkozásban legfontosabb kérdések a Duna és Tisza vízgyűjtők vízgazdál­kodási problémái. Erre vonatkozó té­mák kidolgozása a Vízügyi Vezetők Ér­tekezlete keretében a Komplex prog­ram elfogadása (1971) óta folyik. Közreműködés az EGB Vízügyi Bizottsá­gának munkájához kapcsolódó magyar feladatok ellátásában (MSZ.: 445/1982) Az Európai Gazdasági Bizottság Víz­ügyi Bizottságának munkatervéből és az ezzel kapcsolatosan összeállított OVH Intézkedési tervből kiindulva több munka véleményezésével, valamint a velük kapcsolatos adatszolgáltatással veszünk részt e feladat vitélében. Ezek sorában fontos munkánk a „Jelentés a vizek ésszerű hasznosításának az EGB régióban uralkodó politikájáról” című anyag, valamint a „Jelentés az árvízi és az aszály elleni védekezés helyzetéről az EGB régióban" című anyag vélemé­nyezése, továbbá részletes témavázlat készítése a Görögországban 1982-ben megrendezésre kerülő „A felszín alatti vízkészlet védelmének stratégiájáról és gyakorlatáról" című szemináriumra. Fel­adatot jelent az EGB Vízügyi Bizottsága vízmennyiséggel és vízminőséggel fog­lalkozó munkacsoportja anyagainak elő­készítése. A Mar-del-Plata-i Vízügyi Világkong­resszus ajánlásai megvalósitásának hely­zete Magyarországon (446/1982) Az 1977-ben megrendezett Vízügyi Világkongresszus ajánlásainak magyar­­országi megvalósulásáról kell ennek a témának a keretében számot adnunk, ötéves távlatból visszautalva ismertetjük az elfogadott határozatokat és az Ak­cióprogramot és ezeknek megvalósulá­sát a konkrét intézkedések vázolásával (Vízellátási és közegészségügyi évtized hazai megvalósulásának menete stb.). E témában térünk ki az időközben meg­rendezett vagy hamarosan megrende­zésre kerülő világrendezvények (4. víz­készlet világkonferencia stb.) kapcsoló­dásaira. A KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete 29. ülésszakának előkészítésével kap­csolatosan említést nyert, hogy a napi­renden szereplő kérdések sorában két, számunkra nagy jelentőségű kérdés sze­repel, ezek a „Duna-medence vízgazdálkodási prob­lémái" és „a Tisza-medence vízgazdálkodási problémái". Mindkét kérdés vonatkozásában van­nak az együttműködésnek olyan felada-24

Next

/
Thumbnails
Contents