Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
szervezése az ipari üzemekben rósok révén távozó szennyezések menynyiségének csökkentésére, vagy teljes megszüntetésére javaslatokat kell kidolgoznia. A környezetvédelmi szervezeti egység feladata, hogy kapcsolatot tartson a hatóságokkal. Figyelemmel kell kísérnie a környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, és ki kell dolgoznia azoknak a vállalaton belüli betartási módját. Ellenőriznie kell az előírások betartását és arról a vállalat vezetőségét rendszeresen köteles tájékoztatni. A környezetvédelmi szervezet kialakítását meghatározza az adott vállalat nagysága, termékstruktúrája, a termelési folyamatokhoz kapcsolódó technológiák, számítástechnikai felszereltség, stb. A jövő abba az irányba mutat, hogy a termelésirányításhoz hasonlóan a környezetvédelemben is nagy szerepet kaphatnak a számítógépek. Egyrészt adatfeldolgozásra is fel lehet őket használni, másrészt automatikus mintavevők és elemzők közvetlen csatlakoztatásával egy önszabályozós környezetvédelmi lánc alakítható ki segítségükkel. Ábránk egy olyan vállalat környezetvédelmi modelljét mutatja be, melyben kiépítették a mérőláncot. A mintavevőkön és elemző berendezéseken keresztül jut el az információ a számítógéphez a szennyezés mértékéről. A számítógép vagy a technológiai paramétereket módosítja, vagy a tisztító berendezések működését szabályozza. A környezetvédelmi feladatok hatékony megoldásának előfeltétele, hogy azok a dolgozók, akik a szennyező forrásokhoz tartozó berendezéseket üzemeltetik, tisztában legyenek az ott bekövetkező szennyezés mértékével, fajtájával és káros következményeikkel. Tudatosítani kell ezért a dolgozókban, hogy a környezetvédelmi előírások betartása éppen úgy kötelességük és hozzátartozik a technológiai fegyelemhez, mint az egyéb technológiai előírásoké. Az egyes üzemek vezetőiben és rajtuk keresztül a hozzájuk tartozó dolgozókban tudatosítani kell, hogy munkájuk során a környezet védelmét tarsák etikai szükségességnek. Amíg ez a szemlélet nem alakul ki a dolgozókban, addig nem lehet várni a környezetvédelem hathatós megvalósítását, hiszen jól tudott az az általános alapelv — amire egyébként az előzőkben már utaltunk —, hogy minden szennyezést legegyszerűbb a keletkezési helyén megfogni. A környezetvédelem ügyét szolgáló tényleges cselekvés a mindennapi munkában csak akkor válik „természetszerű" gyakorlattá, ha ilyen szemlélet alakul ki minden dolgozóban. Ennek érdekében viszont a vállalatok, üzemek vezetőinek nagyon sok mindent kell tenniük a felvilágosító munkától kezdve az anyagi és erkölcsi ösztönzésig, a szervezeti intézkedésektől a szocialista munkaverseny-mozgalom által nyújtóit lehetőségek igénybevételéig. A következőkben az említett lehetőségek eszköztárából a szervezeti intézkedésekre szeretném a figyelmet ráirányítani és ennek keretében is az ügyrendi szabályozásra, melynek világosan meg kell határoznia a különböző szervezeti egységek környezetvédelmi feladatait. A környezetvédelem komplex jellegénél, a vele összefüggő tennivalók sokrétűségénél fogva ugyanis egyegy vállalaton belül szinte valamennyi szervezeti egységre hárulnak ilyen jellegű feladatok. Ezt figyelembe véve célszerűnek tartom ezek ügyrendszerű bemutatását, alapul véve egy konkrét vállalati ügyrendet. A KUTATÓ SZERVEK FELADATAI A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOSAN A Műszaki Fejlesztési Főosztály a környezetvédelmi munkák elvi szakmai irányítását látja el, különösen a kutatási, tervezési és megvalósítási, majd a próbaüzemi szakaszban. A Központi Kutató Laboratórium egyes környezetvédelmi szakcsoportjainak munkáját a laboratórium vezetőjén keresztül a műszaki fejlesztési tervben szereplő és az azon felüli feladatok szerint a Műszaki Fejlesztési Főosztály irányítja, koordinálja. A Műszaki Fejlesztési Főosztályon keresztül kapcsolódik a vállalat a felettes szervek, más külső szervek környezetvédelmi kutató munkájához, tudományos egyesületekhez, velük kutatási szerződést kötni kizárólagosan a főosztály jogosult. Központi Kutató Laboratórium — A KKL feladatait az új üzemek, berendezések, létesítmények, objektumok vonatkozásában a vállalati fejlesztési ügyrend foglalja magában. Már a kutatási fázisban ki keli alakítani a vizek és a levegő tisztaságának megőrzésére szolgáló módszereket, ezeket a tervezési adatszolgáltatásban részletesen szerepeltetni kell, mivel ezek a megvalósítandó objektum elválaszthatatlan tartozékait jelentik, és a technológiai berendezésekkel egyidőben valósítandók meg. — Minden tervezésre kerülő létesítmény adatszolgáltatását — a külső tervezések esetében is — a KKL véleményezni köteles a várható környezeti hatás szempontjából. Amennyiben bármely új létesítménynél a környezeti káros hatások a szabványokban előírt mértékig nem csökkenthetők, ezt a tényt — belső használatra — tervezési adatszolgáltatásban egyértelműen rögzíteni kell. — A meglevő létesítményekkel, eljárásokkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési munkát a területileg illetékes főosztály (gyárrészleg) vezető(k) igénye alapján kell lefolytani. A kutató-fejlesztő munka célja a káros anyagemisszió megengedett határérték alá történő csökkentése a leggazdaságosabb módszerrel. A KKL-nak változatlanul fontos új, hatékony szennyvíztisztító és légtisztító eljárások és berendezések kutatása és üzemszerű megvalósítása. A KKL a végzett kutatásokról az éves vagy témazáró jelentések rendjében készít kutatási jelentést, vagy — amenynyiben az igény arra vonatkozott — tervezési adatszolgáltatást. A KKL az ÄFÜ, illetve a KÉSZ munkáját analitikai és egyéb szakmai szolgáltatásokkal elősegíteni köteles. A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ELLENŐRZŐ SZERVEK FELADATAI Karbantartási Főosztály A szakosított környezetvédelmi munkák végrehajtását, ellenőrzését és koordinatív irányítását a Karbantartási Főosztály, illetve szervei látják el. Feladatai közé tartozik a szennyvíztisztító, a hulladékmegsemmisítő létesítmények folyamatos jó hatásfokú üzemeltetéséhez a feltételek (anyag, létszámellátottság, szállítóeszközök, a szükséges hatósági engedélyek és kapcsolatok stb.) biztosítása, a vállalaton belüli partnerek jó együttműködésének és információs rendszerének kialakítása, a létesítmények és berendezések javításának, karbantartásának, fejlesztésének és bővítésének szakmai felügyelete, illetve irányítása. A Karbantartási Főosztály vállalhat külső szervektől bérégetést, valamint a környezetvédelmi munkákkal kapcsolatban — a vállalati ügyrend szerint — szállítások és egyéb megbízások szervezését. Általános Fenntartó üzem (ÁFü) Az ÁFÜ feladatai: — a fekáliás és ipari szennyvízcsatorna-rendszer (káros és nem káros), valamint a hozzájuk tartozó derítők, gyűjtőmedencék, tisztítóberendezések és az összes létesítmények és berendezések üzemeltetése, kezelése, karbantartása és fejlesztése; — az ipari és háztartási hulladék összegyűjtése, tárolóhelyre való szállítása, szakszerű kezelése és megsemmisítése, az e célra szolgáló berendezések, eszközök és létesítmények (megsemmisítő, égető állomás) üzemeltetése, kezelése, karbantartása és fejlesztése. Továbbá: — a fekáliás szennyvízderítő üzemeltetése és fenntartása; — a biológiai vagy szennyvízderítő üzemeltetése és fenntartása; — a szennyvíztároló tavak üzemeltetése és fennta rtá sa; — a hulladékégető telep üzemeltetése és fenntartása; — a nem káros savas vízrendszer üzemeltetése és fenntartása; — a külső szervektől bérégetések vállalása, lebonyolítása és elszámolása; — egyes, a szennyvíztisztító és égető berendezésekkel kapcsolatos külön fejlesztési munkák elvégzése. 9
