Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Elkészült az észak-pesti szennyvíztisztító I. üteme nak és а mechanikai szennyezettség csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Az előadó ezután kitért a jelentős ipari vízfogyasztók fejlesztéseire. Jó pél­daként emelte ki a Salgótarjáni Ko­hászati Dzemeket. Végezetül megállapította, hogy a tér­ség szennyvíztisztítása az elért eredmé­nyek ellenére nem kielégítő. Fontos fel­adat tehát a vízgazdálkodás racionali­zálásánál a szennyvíztisztítási kérdések részletes vizsgálata, mert kis költségű megoldások is kellő eredményt hozhat­nak. A kiemelt vízmin őség-védelm i terület­ről adott áttekintő kép, a területre ösz­­szeállított ipari vízgazdálkodási elv le­hetőséget ad további észrevételekre, ja­vaslatokra, és végleges formájában se­gítséget nyújt a térségben érdekelt ipa­ri üzemek tervezett vízgazdálkodási fel­adatainak megoldásához. Szólt a kétéves munkáról, melyet az ipari üzemek dolgozóival a VÍZIG vég­zett, felmérve a vízgyűjtőn levő ipari üzemek belső vízgazdálkodását. Végül a kiemelt vízminőség-védelmi területre összeállított ipari vízgazdálkodási elve­ket bocsátotta vitára azzal, hogy azokat az ankéton elhangzott javaslatdkkal, észrevételekkel kiegészítve a Vízügyi Igazgatóság a térségben érdekelt ipa­ri üzemek rendelkezésére bocsátja. Matuz Árpád osztályvezető „a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek vízgazdálko­dása” címmel tartott előadást. Miután ismertette a 2 üzem 112 éves történetének fontosabb mozzanatait, a vállalat ipariviz-forgalmi diagramja segítségével bemutatta az ipari víz be­szerzésének, elosztásának rendszerét. A keletkező szennyvizek (fáradt sósa­vas pác, fáradt kénsavas pác, savas öb­lítővizek, cinlktartalmú öblítővíz, emul­zió) kezelésével, elvezetésével kapcso­latos fejlesztésekkel és a berendezések megfelelő üzemeltetésével érték el. hogy az 1975. évi 7,5 millió Ft-os szennyvíz­­bírsággal szemben 1979-ben már csak 97 ezer Ft-ot fizettek. A közelmúltban épült új gyártelep, a Kisterenyei Gyáregység vízgazdálkodá­sáról adott befejezésül tájékoztatást. A vitában hozzászóltak az ipari üze­mek szakemberei mellett a megyei Ta­nács, a megyei KÖJÁL és a tervező vál­lalatok képviselői is. A vitában elhangzottakat Perecsi Fe­renc, az OVFi főosztályvezető-helyette­se foglalta össze. Megállapította: az ipar fejlesztési célkitűzéseit, ezzel együtt az üzemek ipari vízgazdálkodá­sát úgy kell meghatározni, hogy azok igazodjanak a népgazdaság fejlesztési elképzeléseihez. Az eddigi évenkénti 10% vízfogyasztás-növekedés nem tart­ható. Magas szintű állásfoglalások alap­ján legfeljebb évi 3% alatti vízfogyasz­tás-növekedés lehetséges. Ezért is van rendkívüli jelentősége annak az oktatá­si programnak, amelyet az idézett ál­lamtitkári rendelkezés alapján hajtunk végre. A délutáni üzemlátogatáson a Sal­gótarjáni Kohászati üzemek dolgozói bemutatták a salgótarjáni üzem sav­­talanitó üzemét, a mizserfai tározót, az SKÜ ipari vízkivételét, a kisterenyei üzem automata horganyzósorát és a szennyvízkezelő berendezést. Radványi R. Az újpesti Duna-part palotaszigeti szakaszán szovjet tervek alapján épül az észak-budapesti szennyvíztisztító telep, amelynek első elkészült létesítményeit Stadinger István, a fővárosi tanács el­nökhelyettese adta át. A környezetvédelmi nagyberuházás be­rendezései napi 140 ezer köbméter — a lakónegyedekből és ipari üzemekből érkező — szennyvíz mechanikai tisztítá­sára alkalmasak. A nagy jelentőségű környezetvédelmi beruházás, amelynek megépítését a fővárosi tanács végre­hajtó bizottsága 1974-ben határozta el, a Duna vízminőségének védelmét szol­gálja. A tisztító telep a főváros északi területének a majdan itt épülő lakó­telepek, az ipari létesítmények és a környéken levő települések szennyvízét tisztítja és része a szennyvíztisztítási programnak. A következő lépcsőben 1983-ig elkészül a biológiai tisztító is. Érdekessége a most átadott első ütem­nek az a csigaszivattyú rendszer, amely 11 méter magasra emeli fel a vizet. A későbbiekben, amikor a telep teljesen kiépül, az ezredforduló utáni évtizedek­ben kapacitása 560 ezer köbméter lesz. A mechanikai tisztítómű 840 millió fo­rintba került, s ha elkészül a biológiai tisztítóberendezés, akkor 1 milliárd 700 millió forintos beruházásról beszélhe­tünk. A tervek megvalósításában a Vízépítő­ipari Tröszt, a VIZITERV a Mélyépítési Tervező Vállalat, az Olajterv és a KEVI­­TERV vett részt. A kivitelező a Vízügyi Építő Vállalat. Magyar —szovjet vízügyi tárgyalások Budapesten jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek a magyar—szovjet vízügyi tárgyalások. A január 5—9. között sorrakerülő tanácskozáson, amelyen a szovjet küldöttséget Ivan Borodavcsenko a Szovjetunió vízgazdálkodási és talajjavítási miniszterhelyettese, a magyar küldöttséget Vincze József az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese vezette, értékelték a két ország 1976—1980. évi vízügyi mű­szaki tudományos együttműködésének tapasztalatait és eredményeit. Megállapították, hogy az együttműködés a jóváhagyott tervnek megfelelően valósult meg. Elvégezték a tervezett kutatásokat, az információs anyagok és mű­szaki dokumentációk cseréjét, a szakértők kölcsönös kiküldetését. Közös kutatási módszerek alapján épült meg egy-egy öntözőrendszer hazánkban és a Szovjetunió­ban. Együttműködtek és közösen dolgoztak a két ország szakemberei a számítógé­pek alkalmazásának fejlesztésében, a vízügyi műszaki tervezésben és a vízépítés irányításában. Kidolgozták a számítógépes módszerek alkalmazását az árvízvédelmi rendszerek tervezésében és létesítésében is. A tárgyalásokon egyeztették a műszaki tudományos együttműködés 1981. évi munkatervét is. Egyebek között tovább folytatják a műszaki tervezésben és a víz­építésben a számítógépes irányítási módszerek bevezetését és együtt dolgoznak azon, hogy számítógépeket alkalmazzanak a vízigények előrejelzésénél. Ebben az esztendőben elkezdik a két ország vízügyi szakemberei az árvízvédekezés operatív rendszerének számítógépes módszerrel történő kidolgozását. Ivan Borodavcsenkót magyarországi tartózkodása során fogadta Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. A szovjet küldöttség ellátogatott Győrbe, ahol megismerkedett az Északdunán­túli Vízügyi Igazgatóság életével és megtekintette a Gabcikovo—Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer építési munkáit. 5

Next

/
Thumbnails
Contents