Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
Korszerűsítési és egységesítési törekvé. VÍZÜGYI MAGASÉ Az építőipar fejlettségét, korszerűségét az építés-iparosítás foka határozza meg. Az építés-iparosítás előfeltétele az egységesítés. A vízépítés terén a magasépítmények kis volumenű, de ugyanakkor sok szökés szerelőipari munkát igénylő építési feladatokat jelentenek. Ezeket az egyre csökkenő magasépítési kapacitás egyre kevésbé tudja kielégíteni. A hagyományos tégla- és a korszerűtlen monolit vasbeton szerkezetek kivitelezésére ma már alig akad vállalkozó. A magyar építőipar általános fejlődését az építés-iparosítás folyamata jellemzi. A fejlődési folyamat első lépéseként az ipari létesítmények helyszíni vasbeton nagyelemes előre gyártása valósult meg. Ezt követte a lakások, később az ipari és mezőgazdasági épületek szerkezeteinek üzemi előre gyártása. Ebből a fejlődési folyamatból a vízügyi magasépítés szinte teljesen kimaradt. Még napjainkban is gyakoriak a rendkívül élőmunka-igényes vízügyi magasépítmények. Ezek az épületek egyedi tervek alapján készülnek. Az épületek hagyományosak (kis- vagy nagyméretű téglafalak, monolit vasbeton váz és födémszerkezetek, mezőtúri klinkertéglából készült homlokzati burkolatok stb.). Csak az előre gyártott vasbeton gerendák közötti béléstestes födémszerkezetek és az előre gyártott vasbeton nyílásáthidalók honosodtak meg épületeinknél. Az OVH, felismerve az ügy jelentőségét, a vízügyi magasépítés-fejlesztés elősegítésére, a beruházó, a kutató, a tervező és a kivitelező szervek képviselőinek bevonásával fejlesztő csoportot hozott létre. A cél: kidolgozni a vízügyi ideiglenes és állandó jellegű magasépítési rendszerek korszerűsítésének, egységesítésének és alkalmazásának feltételrendszerét. Az OVH Vízgazdálkodás-fejlesztési főosztálya meghatározta a várt eredményeket is. Ezek: a vízépítőipar iparosításának jelentős fokozása; a vízépítési magasépítmények műszaki tervezési és építési idejének csökkentése; a vízépítési magasépítési munkák jelentős részének függetlenítése az építés színhelyétől; a vízépítési magasépítmények korszerűsítése és egységesítése révén, a magasépítmények kivitelezésén a termelékenység többszörösére való növelése; a vízépítési magasépítmények megvalósításához szükséges munkaidő- és élőmunka-ráfordítás csökkentése. Mindezt csak akkor lehetett teljesíteni, ha a vízügyi magasépítéseknél is meghonosítják az iparosított rendszerelvű építést, vagyis az általános magasépítésben már kialakult iparosított építési technológiák folyamatának komplex rendszerré szervezését. Ehhez teljes méretkoordinációra volt szükség. Nehezítette a munkát, hogy az építőipar végtermékei geometriai értelemben is nagyon vegyes összetételűek. Három dimenziójú alkotások (térelemek, konténerek stb.) jóformán csak az ideiglenes jellegű építményeknél honosodtak meg. Az előre gyártott elemek többsége egy dimenziójú (vasbetonoszlopok, gerendák, vázelemek stb.), vagy két dimenziójú (panelek). Az egy dimenziójú szerkezeti elemek, illetve rendszerkomponensek kisebb igények kielégítésére képesek, mint a két dimenziójúak. A vízügyi magasépítmények két nagy csoportba oszthatók. Az iparosított rendszerelvű építés szempontjából korszerűbbnek tekinthető térelemes ideiglenes jellegű magasépítményekre és a fejlődés alatt levő állandó jellegű magasépítményekre. Az ideiglenes jellegű magasépítmények terén bőséges választék állt rendelkezésre, csak a gyártmányok nem voltak közismertek. Az OVIBER felkutatta, összegyűjtötte, rendszerezte a Magyarországon gyártott, forgalomba hozott ideiglenes jellegű lakó- és egyéb konténereket, térelemeket. Az összegyűjtött és rendszerezett anyagot „Több célú lakókonténerek és előre gyártott felvonulási^gpületek” címmel közreadta. A gyakorlatban „Konténer-katalógus”nak nevezett gyűjteményben szereplő konténerek és térelemek felhasználhatók felvonulási épületek; öltözők, mosdók, fürdők, hálók, étkezők, raktárak, portásfülkék, irodák, szerszámkamrák, Miskolci szennyvíztisztító telep hagyományos felépítménye Korszerű „ALUDOR" lakókonténer száll 18
