Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
A keresetek között differenciálni megnyugtatóan csak akkor tudunk, ha olyan belső érdekeltségi rendszert alakítunk ki, mely lehetővé teszi, hogy minden kifizetett forint mögött a teljesítmény valamilyen mennyiségi, vagy minőségi jellemzője álljon. Nem könnyű feladat, de szervezetten jól előkészítetten előre kell lépnünk ezen a területen is. A központi intézkedések között kell megemlíteni a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának növelésére hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtását. A határozatok 21 vízügyi szervre vonatkoznak és mintegy 1350 főt érntenek. A felszabaduló munkaerő elhelyezését elsősorban ágazaton belül oldjuk meg. Ehhez kérem a továbbiakban is szolgáltató vállalataink segítségét. A szociálpolitikai, munkavédelmi tevékenység során is meszszemenően figyelembe kell venni azokat a 'külső és belső körülményeket, amelyek gazdálkodásunkat befolyásolják, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy szociálpolitikai intézkedések háttérbe szoruljanak. Teljesen világos, hogy a jól végzett szociálpolitikai munka nemcsak dolgozóink élet- és munkakörülményeit javítja, nemcsak a biztonságos munkavégzés feltételeit teremti meg, hanem jelentős mértékben hozzájárul a termelékenységi feladatok teljesítéséhez, a termelékenység, a hatékonyság emeléséhez is. És az anyagi lehetőségek mellett legalább ilyen fontos tényező, ami még pénzbe sem kerül, hogy minden dolgozó részesüljön figyelmességben, emberségben, megbecsülésben. Az MSZMP XII. Kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben a vízügyi dolgozók és a szocialista brigádok tagjai értékes felajánlásokat tettek. A dolgozók vállalásaikat teljesítették. A szocialista munkaverseny-mozgalom 1981. évi szervezése a már elért eredmények további fejlesztésére irányul. A tervidőszakban tovább folytatjuk az irányítási és a kapcsolati rendszer jobb összhangját a vízügyi államigazgatási tevékenység eredményességét növelő munkát. Az igazgatóságok hatósági államigazgatási tevékenysége az elmúlt időszakban javult, az eredményesebb, hatékonyabb munka érdekében azonban fontos feladat az ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése, megbízhatóságának növelése. Jellemzi a vízügyi igazgatóságok hatósági munkáját, hogy egy esztendőben 23 ezer határozatot adnak ki. Fontos ágazati feladat a közüzemi vállalatok szolgáltatásának új normatív jogi szabályozása a jelenlegi ugyanis hézagos, részben elavult, illetve módosítást igényel. Átfogó szemlélettel kívánjuk megteremteni az összhangot a közüzemi vízszolgáltatás — mondhatnánk úgy is, hogy a települési vízgazdálkodás — és a térségi vízgazdálkodás között, az egységes vízügyi szakigazgatási feladatrendszer keretében. Céljaink elérésében feladataink megvalósításában alapvető szerepe van az emberi tényezőknek, az egységes szemléletnek, a közösen kialakított cselekvésnek, a hozzáértésnek, a szervezettségnek, a rendnek és a fegyelemnek. Az ehhez szükséges alkotó légkör kibontakoztatásában, a jó közérzet megteremtésében fokozott felelőssége van a gazdasági és társadalmi vezetőiknek. Rajtunk múlik, hogy még szebbé, eredményesebbé, emberibbé tegyük munkánkat. Ha ez így lesz, akkor az 1981-es évvel induló új ötéves tervünket is becsülettel teljesítjük — fejezte be előadását Dr. Breinich Miklós. Az OVH első elnökhelyettesének előadása után 15-en kaptak szót. Varga Miklós az Északdunántúli VÍZIG igazgatója bemutatta az igazgatóság sokoldalú területi kapcsolatait. Hangsúlyozta, hogy az új szemléletű munkában még szorosabban együtt kell működniük a VIZIG-eknek és a tanácsoknak, majd foglalkozott a beruházások hatékonyságával is. Hajdú György, a Fővárosi Vízművek igazgatója tényadatokkal számolt be arról, mit jelentett a főváros vízháztartásában az V. ötéves terv, amikor fejlesztésre 5,6 milliárd forintot fordítottak. Időzött az ipar és a lakosság takarékos vízhasználatánál, amely a VI. ötéves tervben is igen fontos kérdése a főváros vízellátásának. Dr. Alföldi László, az OVH főosztályvezetője a hatékonyabb, gazdaságosabb fejlesztési módszerekre hívta fel a tanácskozás hallgatóinak figyelmét, s hangsúlyozta a tipizált technológiák elterjesztését. Dr. Bándy Iván a Vízépítő Ipari Tröszt vezérigazgatója egyebek között elmondta, hogy a VI. ötéves tervben magasabbra emelték a mércét. Előrelépést terveznek a gépesített állóeszközök kihasználásában, kiterjesztik a kétműszakos termelést és javítani kívánják a bérgazdálkodást. Dr. Simády Béla, az Alsótiszavidéki VÍZIG igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy eredményesen fejlődött a belvízkár-elhárítás a VÍZIG területén. Vízrendezési terv készült, amelynek végrehajtásán együtt munkálkodnak a tanácsokkal, üzemekkel. Vörös Ferenc a Fővárosi Csatornázási Művek igazgatója elmondta, hogy az elmúlt 5 év alatt 4,7 milliárd forinttal gazdálkodtak, ismertette a fontosabb beruházásokat. Kocsis Árpád a VIZITERV vezérigazgatója a vállalat munkájáról adott jellemzést és önömmel jelentette, hogy 1981-re Afrika Díjat kapott a VIZITERV, mint a földrész gazdasági fejlődéséért sokat tett külföldi vállalat. Szabó Józsefné, a Veszprémi Víz- és Csatornamű párttitkára a szolgáltatás növekvő feladatairól, a műszaki fejlesztésről, az új technológiák bevezetéséről szólt, s kiemelte a tervek végrehajtásánál a dolgozó ember szerepét. Sárdi György a Fővárosi Tanács főigazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az V. ötéves tervben a fővárosban a vízgazdálkodásban is nagy előrelépés történt. Az elkövetkező években folytatják a folyamatban levő vízügyi beruházások megvalósítását. Juhász Ottó, a HVDS7 főtitkára, aki hozzászólásában Dr. Dobi Ferencnek, a MEDOSZ főtitkárának véleményét is tolmácsolta, a szakszervezetek mozgósító szerepét hangsúlyozta. Nagy Lajos, a VÍZGÉP igazgatója örömmel számolt be arról, hogy a vállalat minden mutatót teljesített, s exporttevékenysége elérte a 340 millió forintot — nyeresége megduplázódott. Baksa István, az OVH főosztályvezetője az új szabályozórendszerről, a takarékos gazdálkodásról, mint elsőrendű követelményről beszélt hozzászólásában. Rózsavölgyi Imre, a DRW igazgatója a szennyvíztisztítás kiemelt tennivalóiról, a regionális rendszerek bővítéséről, s a Balatonnal kapcsolatban a vízvédelemről szólt hangsúlyozottan. Tamás János, a Debreceni Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója néhány szemléletes példával érzékeltette, mennyire fontos, hogy takarékoskodjunk a vízzel. Gősy Sándor, az MSZMP KB munkatársa egyetértett a beszámolóval, majd az ágazat tevékenységéről szólva elmondta, hogy számos tartalékerőt lehet még mozgósítani. Erősíteni kell a beruházásoknál az összehangoltságot! Kiemelte a vízgazdálkodás fejlődését. Szólt a távlati vízigények felméréséről, szabályozásáról, a víztakarékosság nagy szerepéről, s az iparban a víztakarékos technológiák alkalmazásáról. Tovább kell folytatni — s ez kiemelt feladat — az ágazat ipari hátterének megteremtését — mondotta. TELJESÍTENI TUDJUK KÖTELEZETTSÉGEINKET A hozzászólások után Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke foglalta össze a tanácskozáson elhangzottakat. Hangsúlyozta, hogy az elmondottakat, a tanácskozáson megfogalmazott tennivalókat, egységes programnak kell tekinteni. E koncepció a tervezésnél, a munka gyakorlati szervezésénél irányadó. Méltatóan szólt arról, hogy az V. ötéves tervben a vízügyi ágazat a népgazdaság szerves részeként teljesítette az elvárásokat, s az átlagot meghaladó módon fejlődött. Elismerően nyilatkozott a szolgáltatások mennyiségéről és minőségéről is, amelyek ugyancsak fejlődtek. Hozzájárult ezáltal az ágazat a lakosság életkörülményeinek javításához, ugyanakkor eleget tett a környezetvédelmi elvárásoknak is. összefoglalójában az OVH elnöke a vízügyi export növelését is jelentősen aláhúzta. Ezzel — mint mondotta — országunk népgazdasági helyzetén javítunk, szakmai tapasztalatokat szerzünk és növekszik a vízügy nemzetközi tekintélye is. A jelenlevőktől azt kérte: a tanácskozással ne fejeződjön be az V. ötéves terv elemzése, hanem mindenütt, szőkébb körben folytassák a vizsgálódást, az elemzést, s építsék be az elkövetkező évek munkájába azokat a progresszív elemeket, amelyek következetesen segítik, szolgálják a vízügy előrelépését. Az elkövetkező öt év tennivalói közül Kovács Antal államtitkár hangsúlyozta a hatékonyság és takarékosság szem előtt tartását, és felhívta a figyelmet a meglevő kapacitások és lehetőségek jobb kihasználására. Az erőket és a szakmai és termelési tapasztalatokat is mindenütt fel kell mérni, hogy tovább hasznosuljanak. Bizakodással szólt arról, hogy a népgazdaság egészére kitűzött célokon belül az ágazat eredményesen teliesíteni tudja maid azokat az elvárásokat, amelyek a társadalom jó közérzetéhez az életszínvonal megtartásához szükségesek. összefogással a vízügyi ágazat teljesíteni tudia kötelességeit és terveit. Keressük együtt helyünket a változó viszonyokban! A VI. ötéves terv egészét kísérjük figyelemmel, mert ágazatunk produkciójától is függ életszínvonalpolitikánk alakulása — mondta befejezésül Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke. 5
