Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-12-01 / 11-12. szám
Maros hordalékkúpján Kevermes határa 1981 márciusában a felszínre, a meteorológiai viszonyok több éves alakulásának elemzése alapján adhatunk választ. Nemcsak a talajvizet tápláló csapadékra, hanem a talajvíz „fogyasztását”, elpárolgását befolyásoló tényezőkre is, pl. a napfénytartamra és a levegő hőmérsékletére is gondolnunk kell. Az 1941—42. évi talajvízfeltörések kialakulásában az 1936-tól kezdődő csapadékos időjárás játszott döntő szerepet. 1936 és 1941 között az évi csapadékösszeg minden esetben meghaladta a sokévi átlagot. Különösen sok (800 mm körüli) csapadék hullott 1940— NAPFENYTAFtTAM lóról 1941-ben. Ezekben az években a napfénytartam és a levegő évi középhőméséklete jóval az átlag alatt maradt, így a párolgás minimális volt. Mindezek következtében a talajvíz szintje évről évre magasabbra került, s az 1942 év első felében még mindig folytatódó sok csapadék hatására elérte az eddigi maximumot. 1942-ben egyébként nemcsak az 1. ábrán bejelölt zónában, hanem a hordalékkúp teljes területén, sőt az egész Dél-Tiszántúlon és a Bácskában talajvízállás-maximumok alakultak ki, s rendkívüli belvízi elöntések keletkeztek. ÉVI KÖZÉPHÖMERSÉKLET ic'i Az 1971. évi talajvízfeltörések előtti két év nagyon csapadékos volt, meghaladta az évi 700 mm-t, s ugyanakkor jelentős napfényhiány és hőhiány lépett fel. A talajvíz már 1970-ben magasra szökött, s 1971-ben — az év eleji hóolvadás után — még feljebb került. Az 1979 és 1981 évi magas talajvízszintek kialakulását eredményező jelentős vízállás-emelkedés már az 1974. évi esőzések (az évi összeg 730 mm) hatására megkezdődött. Ugrásszerűen nőtt a vízállás 1975 nyarán, amikor három hónap alatt több mint 300 mm csapadék hullott a területre. 1977-től kezdve a csapadéköszeg minden évben átlag feletti volt, bár csak 1978-ban haladta meg a 700 mm-t (Nagykamaráson). Figyelemre méltó a napfénytartam és a levegő évi középhőmérsékletének alakulása. Ezek értéke 1976-tól kezdve minden évben a sokévi átlag alatt maradt (főleg a nyarak voltak napfényben szegények és hűvösek). Különösen alacsony volt az 1978. és 1980. évi középhőmérséklet. Utóbbi — Békéscsabán — mindössze 9,1 °C (ennél kevesebb csak 1940- ben volt). Az átlag feletti csapadék és az átlagosnál jóval kisebb mértékű párolgás következtében a talajvíz szintje ezeknek az éveknek végén a szokásosnál kb. 1 méterrel magasabban helyezkedett el. A következő években — tehát 1979-ben és 1981-ben — a viszonylag nem túl nagy csapadék hatására, mely jórészt lejutott a már magasan levő talajvízig, talajvízfeltörések keletkeztek. A talajvizek feltörése, a jelenség ritka előfordulásán kívül, azért volt meglepetésszerű, mert a feltételek egy hoszszabb előkészítő időszakban, fokozatosan alakultak ki, s elsősorban nem a csapadék felhalmozódása, hanem a párolgás rendkívül alacsony mértéke volt a domináló tényező, tehát a „nem látható” körülmények (napfénytartam, léghőmérséklet). A talajvízszint változását a vizsgálat tárgyává tett főbb meteorológiai hatásokon kívül természetesen egyéb tényezők is befosolyásolják, pl. a talajvízszint feletti talajréteg nedvesség- és hőmérsékleti viszonyai, a horizontális talajvízáramlás hozama, esetleges emberi beavatkozások stb. Ezek értékelése azonban kellő észlelési adat hiányában ma még nem lehetséges. Felvetődött az a kérdés is, hogy a talajvízszintek utóbbi években-évtizedekben tapasztalható emelkedésében mekkora szerepe lehet az emberi beavatkozásoknak (a használt vizek elszikkasztása, a mezőgazdasági művelési viszonyok megváltozása stb)? Az 1940-es évek végétől kezdve valóban egy emelkedő tendencia figyelhető meg, s ezt a tendenciát az évi csapadékösszegek menete nem támasztja alá. Megmagyarázza viszont a párolgást befolyásoló két fő tényezőnek, a napfénytartamnak és a léghőmérsékletnek az alakulása (4. ábra). Ezek menetgörbéje mintegy tükörképe a talajvíz-görbének. Ebből az okok döntő súlyára következtethetünk, s az emberi beavatkozások hatását — legalábbis ez ideig — elhanyagolhatónak minősíthetjük. Dr. Pálfai Imre A napfénytartalom és a levegő évi középhőmérsékletének idősora Békéscsabán (1936—1980) 11
