Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-12-01 / 11-12. szám
idő alatt le kell vezetnie (vízmérleg módszerrel és lefolyási tényezőkkel). Hatékony csapadékot határoz meg — a VITUKI által kidolgozott EXPRE modell alkalmazásával — kétfajta nagycsapadékra, értékeli ezek eredményét és magát a modellt. Táblázatok és grafikonok adatai egészítik ki a pályázó megoldási elgondolásait. Pályázók neve: Dobos Zsuzsa, Kovács Péter, Reininger Róbert, Siposné Szabó Márta Munkahelye: Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest TEJIPARI SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A pályamű első része a rendelkezésre álló adatok alapján csoportosítja az ország tejüzemeit, foglalkozik vízellátásukkal, csatornázottságukkal, szennyvíztisztításban alkalmazott eljárásaikkal. A kategorizálás nyomán az egyes csoportokra javasolható szennyvíztisztítás szükséges és lehetséges módszereit tárgyalja a technológiák indokolásával együtt. Foglalkozik az előtisztítástól, a legfejlettebb kétlépcsős biológiai tisztításon keresztül, a tejipari szennyvizek öntözéssel történő hasznosításáig a kérdéskomplexum széles körű áttekintésével, bele foglalva a költségtényezőket és a gazdaságossági értékeléseket is. A pályamű a MÉLYÉPTERV műszaki fejlesztési feladatai között kidolgozott anyag felhasználásával és kiegészítésével készült. Pályázók neve: Reményi Tiborné Krajcsovicz János Saly Gábor Munkahelye: Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest TÖRPE VÍZMŰVEK MÜSZER-AUTOMATIKÁJÁNAK TIPIZÁLÁSA VM 990 FOLYAMATIRÁNYÍTÓ BERENDEZÉSSEL A kis- és közepes vízművek automatikájának tipizálására — a hagyományos relé rendszer egyedi tervein alapuló és tipizálásra alig alkalmas módja helyett — mikroprocesszoros folyamatirányító berendezés felhasználását hozzák javaslatba a pályaművet benyújtók. Ismertetik a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat által gyártott VM 990 típusjelű ilyen célra alkalmas berendezést, melynek mérete, könnyű bővítési lehetősége, gyors és egyszerű javíthatósága elsősorban a kisvízműveknél történő felhasználást indokolja. Mintaterv példáján keresztül mutatják be a felhasználás lehetőségét olyan adottságok és technológia felvétele mellett, amely jellemző a kisvízművek hazai kialakultságára. (3 kút, mélytározó, 3 hálózati szivattyú és egy magastározó). A technológiához alkalmazott méréseket, jelzéseket és vezérléseket a műszerezett technológiai folyamatábra tartalmazza, összehasonlító értékeléssel mutatnak rá az ajánlott megoldás előnyeire, azzal a megjegyzéssel, hogy pályázatuk célja a figyelemfelkeltés. Pályázók neve: Böröcz Gábor Nagy Sándor Munkahelye: Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest vízhozammérési jegyzőkönyv számítógépi FELDOLGOZÁSA Forgóműves vízsebességmérő műszerrel végzett vízhozammérések jegyzőkönyveinek számítógépes feldolgozására készített programot tartalmaz a pályázatra benyújtott anyag. Ez a már korábban alkalmazott módszerektől abban tér el, hogy a bemutatott algoritmus megoldja a mérési függélyek közötti sebességeloszlás meghatározását. A számítógépi algoritmus egyaránt alkalmazható kiépített, függőleges falú, változó medrű, vagy pillérrel megszakított szelvényeknél. Ismerteti a beolvasási adatokat, a program számítási menetét, az eredmények kiíratását és a gépidő szükségletet. Vízhozammérési jegyzőkönyvekből mintafeladatok gépi futtatását mutatja be még a pályamű. Pályázó neve: Steindl Zsuzsa Munkahelye: Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest AZ 1708,0—156,0 FKM-EK KÖZÖTTI DUNASZAKASZ TÍZÉVES VÍZMINŐSÉGI ADATSORÁNAK STATISZTIKAI FELDOLGOZÁSA A pályamű a jelzett folyamszakaszon az 1970—79-es esztendoK során végbement vízminőségi változásokat a rendelkezésre álló nagyszámú adat feldolgozásával elemzi. A főbo vízminőségi paraméterek (szervesanyag-tartalom, ammóniumion, nitrát-ion, összes oldott anyag, vízgőzzel illő fenol, anionaktív detergens, széntetrakloriddal extrahálható anyag) adatai felhasználásához statisztikai eljárást, a számításoknál az eddigiektől eltérő vízminőségi átlagértékeket szerepeltet. Az éves átlagértékekre regressziószámítással függvénykapcsolatot határoz meg, és grafikus feldolgozásban, valamint táblázatokoa foglaltan adja meg számítási eredményeit. Ezek alapján — összefoglalásként — megállapításokat rögzít, (pl.: a legtöbb vízminőségi paraméter értéke az utóbbi években stagnál, ugyanez vanatkazik az ammónium-ion tartalomra, a nitrát tartalom emelkedik stb.) és javaslatokat tesz további vízminőségi paraméterek feldolgozására. Hangsúlyozza az ún. mikroszennyezők alakulása nyomonkövetésének fontosságát. • Pályázók neve: Szeredi István Horváth János Munkahelye: Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest SZÁMÍTÁSI ELJÁRÁSOK A NYOMÁS ALATTI ZÁRT HIDRAULIKAI RENDSZEREK ÁTMENETI ÜZEMÁLLAPOTAINAK DINAMIKAI VIZSGÁLATÁRA A pályázatra beküldött részletes dolgozat a VIZITERV-ben megadott munkafeladat keretében készült, azzal a céllal, hegy a tipizálási körbe vont szivattyútelepek és csatlakozó csővezetékes vízszállító és szétosztó rendszerek hidrodinamikai jelenségeinek számítására szolgáló módszer számítógépes használatra alkalmassá tehető legyen. A dolgozat ismerteti a lényeges hidrodinamikai elemek számítási módszereinek meghatározásához szükséges matematikai modelleket, és magában foglalja a modellek felhasználásával készített számítógépes programcsomagot. A témakör főbb elméleti kérdéseinek és speciális feladatainak kidolgozását az anyag nem tartalmazza, döntően csak a számítási programok és használatuk feltételeinek ismertetését foglalja magában. Az egyes hidrodinamikai jelenségek, illetve elemek számításához a szerzők mintegy 50 Fortran—IV. nyelven írt számítógépes alprogramot készítettek, és ezeknek rendszerben való felhasználására több példát is bemutatnak. Pályázó neve: Huszti András Munkahelye: Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest SÍKBELI SZIVÁRGÁSI FELADATOK MEGOLDÁSA VÉGES ELEM MÓDSZERREL A matematikai modell lényegét ismertető fejezet után a szerző további három részre tagoltan tárgyalja a módszer számítógépes megvalósítását, a gyakorlati alkalmazás példáit és végül a modell fejlesztésének lehetőségeit. Kétfajta számítógépre készített programot. Több elméleti példa (szádfalkörüli szivárgás homogén, izotróp, végtelen féltérben; szádfalas alaplemez körüli szivárgás; vízépítési műtárgyak alatti szivárgás) bemutatása után vázolja a módszer fejlesztésének olyan lehetőségeit, mint pl. térbeli feladatok vizsgálata, szabadfelszínű szivárgási jelenségek vizsgálata. Ez utóbbiaknál jelzi, hogy az elkészített program bizonyos módosításokra szorul. A mellékletek a programdokumentációkat tartalmazzák, illetve konkrét gyakorlati problémák megoldásait adják. így a Csongrádi Vízlépcső alaplemezének aljára és szádfalaira ható nyomások meghatározott értékeit foglalják magukban. 9
