Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-12-01 / 11-12. szám
A társulati mozgalom legfőbb ereje — zárta hozzászólását az OVH elnöke —, hogy társadalmi erőkre támaszkodik. Ez az amire a társulatok apparátusainak nagyon kell vigyázni, figyelni, még ha tudjuk is, hogy sokszor igen nehéz összeeg/eztetni a helyi igényeket a népgazdaság lehetőségeivel, vág/ a gazdasági szabályozó által kijelölt utat az érdekeltek igényeivel. Bővüljön és váljék megalapozottabbá a társulatok kapcsolatrendszere — mondta Kovács Antal államtitkár, majd köszönetét fejezte ki a társulati mozgalom dolgozóinak, az érintett szerveknek, az országos és területi választmányokban dolgozóknak, s további sikert és jó munkát kívánt. Soós Gábor államtitkár a MÉM vezetősége nevében köszöntötte a tanácskozást és megköszönte azt a munkát, amelyet a vízgazdálkodási társulatok, az ott dolgozó emberek, vezetők, a társadalmi aktivisták végeztek a falu vízellátása, különösen pedig a mezőgazdaság fejlesztésében. Gratulált ehhez a munkához. Elmondta: a vízgazdálkodási társulatok nagyon jelentős mértékben vettek részt a mezőgazdaság fejlesztésének a programjában egyrészt az üzemközi vízrendezési feladatok ellátásában, másrészt a meliorációs tevékenységben. Az V. ötéves tervben 5,5 milliárd Ft jutott a meliorációra, amelyet 40—50%-os arányban a vízgazdálkodási társulatok végeztek, ez 2—2,5 milliárd Ft-ot jelent. E nélkül nem került volna megvalósításra a mezőgazdasági melioráció. A VI. ötéves tervben a meliorációs munkák végzésére 10,1 milliárd forintot fordítanak. Ebből a pénzből 750 000 hektár földet kell rendbehozni, korszerű művelésre alkalmassá tenni. Felhívta a figyelmet Soós Gábor államtitkár a felhasználás és a hatékonyság növelésének fontosságára, a korszerű módszerek alkalmazására. Foglalkozott hozzászólásában a vízgazdálkodás, a vízrendezés és az alagcsövezés kérdéseivel, s befejezésül azt kérte: még szorosabb összefogással legyenek nagyobbak az eredmények a lakossági kommunális ellátásban, az infrastrukturális fejlesztésben. A tanácskozás résztvevői a beszámolót az elhangzott javaslatokkal együtt elfogadták, majd sor került az országos választmány új tisztségviselőinek megválasztására. A választmány elnökévé újra Császár Józsefet a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyettesét választották, a három elnökhelyettes: dr. Zsirai István a Nyugat-Zalai Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat igazgatója, Vámos Géza a Vetőmag Vállalat Pestvidéki központjának igazgatója és Bódi János a szegedi Tisza— Marosszögi Tsz elnöke. Az elnökség tagjai: Lázár Lajos, Varga Sándorné, Juhász András, Tárnái Péter, Ats Károly, Leitner István, Pálkuti György, Varga Miklós, dr. Túrós Sándor, Osvári László és Nagy István. A háromtagú számvizsgáló bizottság elnökévé Erdei Antalt a Tisza—Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatóját választot(Schermann Ákos felvételei) vezet is, amelyben a társulatok feladatai megfogalmazódnak. Jól érzékelhető, hogy az országban végbement társadalmi-gazdasági fejlődés milyen új feladatok elé állította a mozgalmat, és hogyan igazodtak, hogyan nőttek fel az egyre bonyolultabb műszaki-gazdasági problémák megoldásához. Ez ad reményt arra, hogy a VI. ötéves tervben, a most megszületett, illetve születendő feladataiknak megoldásában is helyt fognak állni. Bő teret szentelt Kovács Antal államtitkár a jövő tennivalóinak. A hatékonyság növelésére irányuló általános gazdaságpolitikai elvek csak úgy érvényesíthetők, ha az eddigieknél is jobban figyelünk a komplexitás igényére, a különböző tevékenységek (tevékenységelemek) összhangjára. A társulatok számára ez azt jelenti, hogy műveik fejlesztésének teljes összhangban kell lennie a főmű fejlesztéssel, az üzemi fejlesztéssel, sőt, új szempontként azt is mondanunk kell, hogy a belterületi vízrendezéssel Azaz érvényesülnie kell a térségi, komplex meliorációs szemléletnek. A leggyengébb láncszem ebben a belterületi vízrendezés, amiben széles körű társadalmi összefogásra, a társulatok növekvő szerepére számítunk. Az összhang igénye diktálja azt is, — folytatta Kovács Antal államtitkár —, hogy fokozottabban kell figyelni a szennyvízelvezetés, a csatornázás fejlesztésére, részeként a csatornamű társulatok szervezésére is. Tudjuk, hogy ez a lakosságra igen nagy terheket ró, amiért is különleges gonddal kell ügyelni a takarékosságra, az ésszerű, az igényekhez igazodó műszaki tervezésre, a kivitelezés szervezettségére. Egy jottányival sem szabad nagyobb terhet, felesleges, netán luxus kiadást tenni az érdekeltek vállára, mint ami valóban szükséges. Pénzben szűkös helyzetben különösen fontos a meglevő művek színvonalának fenntartása, karbantartása, a gondos üzemeltetés. A küldöttek résztvevőinek egy csoportja tolatok alapján feltétlenül elvárható, hogy a vízgazdálkodási társulatok a jövőben is eredményesen oldják meg a következő évek egyre felelősségteljesebb feladatait." A beszámolót követő vitában felszólalt Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke. Hozzászólásában a magyar vízgazdálkodás előtt álló feladatokról szólt, s elmondta, hogy a munkamegosztásban, a szervezet rendszerében jelentős és növekvő szerepe van a vízgazdálkodási társulatoknak. Hangsúlyozta: A társulati mozgalom „birtokba vette" feladatkörét, fontos összekötő láncszem lett a regionális és az egyéni érdekű vízgazdálkodási tevékenység között a helyi — közcélú feladatok ellátásával. összességében megállapítható, hogy a társulatok politikai, gazdasági, jogi és szakmai környezete rendezett. Megfelelő a demokratikus szer-Friss vizet adnak a kutak 7
