Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-12-01 / 11-12. szám

A Kiskörei tározótó rendezése

A Kiskörei tározó teljes hasznosulása egyaránt foglalkoztatja a vízgazdálkodás szakembereit, a térség lakóit, a hazai turizmus és sporthorgászat népes táborát. A széles körű érdeklődés oka, hogy üzembe helyezése óta gyakran vitáznak a talajvíz szintjének változásáról, a kedvező és kedvezőtlen környezeti hatásokról, a beruházás társadalmi gazdasági hatékonyságáról.

Sokan úgy vélik, hogy miután a Kiskörei Duzzasztómű kielégíti az öntözővíz-szolgáltatás, az energiatermelés, vízi közlekedés igényeit, elérkezett az ideje foglalkozni a mű környezet-formáló hatásaival és lehetőségeivel, az üdülők, a vízi sportolók, a turisták, a horgászok kívánságaival. Ezek az igényekvízgazdálkodási vonatkozásban elsősorban a töltések közötti tározó-tér rendezésére, a partok, a vízfelületek kialakítására, a tájba illesztésére, a tájformálás hatásának kibontakoztatására, általában az üdülés és sport feltételeinek javítására vonatkoznak. Ezek az igények szerencsésen összhangba hozhatók a tározó vízgazdálkodási érdekeivel is.

Az a kultúr-, és sportrendezvény, amelyet 1981. augusztusában a tanácsi, vízügyi, idegenforgalmi és sportszervek rendeztek Tiszafüred és Abádszalók térségében, a legteljesebb mértékben igazolta egyrészt a széles körű érdeklődést másrészt azt a tényt, hogy a tározótó környéke sportolásra, üdülésre már ma is alkalmas.

A következőkben a tározótó rendezésének kérdésével kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot összefoglalni, a mai helyzet rövid ismertetésével, a tározótér rendezés céljának, a rendezés alapelvének meghatározásával.

A Kiskörei Vízlépcső beruházása eldöntésének időpontja óta lényegesen változott a gazdasági fejlesztés iránya és aránya. Ez kihatott a vízigényekre, így közvetve a beruházás hasznosulásának egészére és szükségszerűen megváltoztatta a beruházás ütemét, ugyanakkor üzemelési, ökológiai és vízháztartási szempontból új helyzetet teremtett. Ezért a jelen megítélésénél nem kerülhetők meg a tervezettől eltérő, vagy megváltozott gazdasági és környezeti hatások, amelyek részben a tározó műszaki adottságai miatt jelentkeztek (vízfelület, vízmélység), részben a vízgyűjtőt érő szennyezés miatt váltak jelentőssé.

I.

A VÁLTOZÁSOK, HATASAIK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK:

1. A prognosztizált öntözésfejlesztési

ütem — az iparszerű mezőgazdaság termelési technológiájának változása miatt — jelentősen csökkent. Az a prognózis, hogy 1985-re az öntözésbe vont területek kiterjedése országosan eléri a

800 000 ha-t, amelynek 60%-a a Tisza vízgyűjtő területére, jut nem valósul meg. A mezőgazdaság a növénytermelés növelését és hatékonyságát elsősorban nem öntözésfejlesztéssel, hanem —■ a biológiában és kemizálásban rejlő lehetőségeivel — a meliorációval, a termőhelyi környezet- és a vízháztartási viszonyok javításával kívánja elérni.

2. Valós probléma, hogy a mezőgazdaság érzékenyebb lett a talajvíz szintjének változásai iránt, amelyet a magasvezetésű öntözőcsatornák általában kedvezőtlenül befolyásolnak. A mezőgazdaság részéről a változó igényeket kielégítő talajvízszint szabályozása bonyolult probléma.

3. A 300 millió m3 víztárolásra tervezett tározó (amelyet távlatilag 400 millió m3-re terveztek 1985-re 89,00 m.Af. duzzasztási szinttel is csak 120 millió m3-re számítható, amely az ezredfordulóig sem valószínű, hogy jelentősen növekszik.

Vízkészlet-gazdálkodási szempontból a tervezett többletvízhozam a tározóból nem biztosítható, de az öntözővízigény csökkenése miatt jelenleg nincs is iránta reális igény.

4. Az alacsonyabb duzzasztási szint miatt a tározó sekély vízmélységű, így a mocsári növényzet burjánzása és az erdő sarjhatásai miatt nem alakult ki az általános és várt tározói kép.

5. Az alacsonyabb vízszinttartás miatt több száz hektáron nem kerül víz alá a kitermelt hullámtéri erdő, amely sarjazásával nem kívánatos látvány.

6. A tározó létesítésével még nem teremtődtek meg a kulturált és széles körű üdülési és sportolási lehetőségek. A tervezett közmű hiánya miatt — az adott körülmények között az üdülés és szállodafejlesztéshez — a három kiemelt településen sem adottak a feltételek (Kisköre, Abádszalók, Tiszafüred). A kedvzőtlen körülmények ellenére azonban szerényebben és mérsékeltebben már most is meg lehet teremteni az üdülésfejlesztés feltételeit, mert a térségben ez fontos társadalmi érdek.

NEM VÁRT KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁSOK

A vízlépcső tervezése, építése, de még üzembe helyezése óta is jelentkezett néhány olyan környezeti hatás, amellyel nem számolhattak a tervezők. Ezek a környezet általános minőségi romlásából adódnak.

A víz minőségének várható kedvezőtlen változása már a mű átadásakor is vitatott volt, a helyzet azóta viszont nem várt mértékben romlott.

Sajnos, egyértelművé vált a vízgyűjtők területi diffúz szennyezésének növekedése. Mérési adatok bizonyítják, hogy a tározótérbe évente 35 000 tonna nitrogén (N), 900 tonna foszfor (P) érkezik a felette levő vízgyűjtőről. A nagy mennyiségű növényi tápanyag elindította a kis vízmélységű időszakos vízborítású területeken a mocsári növényzet elburjánzását. E hatások összességükben kedvzőtlen — egyértelműen ki nem mérhető — vízminőségromlást, eutrofizálódást idéztek elő.

KEDVEZŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK

Vízminőségi szempontból előnyös, hogy a tározótérben hosszabb a víz tartózkodási ideje, jobb az átvilágítása, az erőművön való átbocsátáskor javul az oxigénháztartási viszonya. Rendkívüli szennyezés esetére manőverezési lehetőséget ad, gáton való átbukáskor keveredést, oxigénfelvételt stb. Ezt a kedvező változást néhány esetben már eddig is hasznosítottuk.

II.

A TAROZÓTÉR RENDEZÉSÉNEK CÉLJA ÉS LEGFONTOSABB ALAPELVE:

Cél, hogy a tározótér rendezésével, fenntartásával és üzemelésével javuljon valamennyi vízgazdálkodási tevékenység hatékonysága, (vízkészletgazdálkodás, vízminőségvédelem, vízhasznosítás, vízrendezés, árvízvédelem) ugyanakkor érvényesüljön a 1040/1972. (X. 8.) Mt. sz. határozat, mely szeriint: „a tározót üdülési és idegenforgalmi, valamint vízi sport céljaira is hasznosítani kell.”

Fentiek érdekében az üdülőkörzetek beruházás jellegű fejlesztését úgy kívánjuk összehangolni a tározó fenntartásával és üzemelésével, hogy azok a vízgazdálkodást, a hazai turizmust, az üdülési és idegenforgalmi érdekeket együtt segítsék, a kedvező környezeti (környezet- és természetvédelmi) hatásokat pedig javítsák.

Az elérendő célokból adódóan fontos rendezési alapelv, hogy a tározótér területe egyértelműen vagy vízfelület, vagy szárazulat legyen. Ezek helyét és arányát a topográfiai adottságok és az üzemvízszint (üzemelési rend) határozzák meg, de kialakításoknál fontos tervezési szempont, hogy a tározó körüli községek mindegyikének legyen egy-egy olyan szigete, amely elsősorban kirándulási, pihenési célokat szolgál és a helyi vízi sport, evezés, széllovaglás feltételeit is kielégíti.

TOVÁBBI TERVEZÉSI SZEMPONTOK

1. A rendezés során a szó nemes értelmében kizárjuk az alföldi tájba nem illő természetidegen anyagokat (beton, kő stb.).

2. A tározótér rendezésével javítani kívánjuk a tározó hidraulikai és vízszinttartási viszonyait a mederben és a hullámtérben.

3. Az áramlási viszonyok befolyásolásakor arra törekszünk, hogy a víz minőségének védelme és javítása; fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai és esztétikai szempontból egyaránt kedvező legyen. Ezt legjobban olyan öblítőcsatornákkal lehet megoldani, amelyeknek maximális mérete: 40,0 m fenékszélessé-2