Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-01 / 10. szám
( A verseny után a vízparton (Fotó: Alföldi Erzsébet) Bakos Sándor r. őrnagy átadja a díjat az I. helyezett Hamrák Péternek a Bp. Spartacus versenyzőjének nyeit, a kész „termékeket" a közönség el is fogyasztotta, majd sor került az ünnepélyes díjkiosztásra. Az ajándéktárgyakat a Középtiszavidéki Intéző Bizottság biztosította. Ezt követően a helybeli művelődési ház és a helyi amatőr citerazenekar felváltva szórakoztatta a közönséget, majd a Jászsági Népiegyüttes színpompás műsora és végül táncmulatság következett. „JOBB, MINT A VELENCEI TÓ...” A Tározó abádszalóki öble és Tiszafüreden a Holt-Tisza térsége — meggyőződhettünk róla —, kiválóan alkalmas arra, hogy ezeken a területeken a vízi sportélet beinduljon. Ezen a nyáron beindult végre, és ebben szerepe van a SZOLNOKI VÍZÜGY SE-nek és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak. — A Kiskörei Vízlépcsőt 1973-ban helyezték üzembe, utána és azóta is minden évben jelentős összeget biztosítanak a tározó fejlesztésére, fenntartására — mondotta Nagy Illés, a KÖTIVIZIG igazgatóhelyettese, a SZOLNOKI VÍZÜGY SE elnöke. — Az egyesületünk működését biztositó bázisszervek a vízügyi ágazat intézményei és vállalatai, így érthető, hogy az egyesület a vízügyi ágazattal szembeni kötelességének tekinti, hogy a kiskörei tározót sportcélokra kezdeményezően hasznosítsa. Ezért hozott létre Tiszafüreden 1979-ben kihelyezett kajak-kenu szakosztályt, amely Márton Ferenc edző szorgos munkája nyomán, már olyan versenyzővel büszkélkedhet, mint Szemán Zoltán, aki a szolnoki és nyíregyházi úttörő olimpián is aranyérmet nyert. Az abádszalóki öböl, amely 14 km2 nagyságú összefüggő vízfelületével, 2—• 2,5 m-es vízmélységével a szakemberek szerint vitorlázásra alkalmasabb, mint a Velencei tó, ahol a nádasok megszaggatják a vízfelületet. A szélviszonyok is jók. Egy gyorsan kitörő vihar kevésbé valószínű itt, mint a Balatonon. Ezért hozta létre 1981. júliusától az egyesület Szabó István szakedző vezetésével a vitorlás szakosztályt. Másfél hónap alatt jóformán a semmiből jutottak el odáig, hogy ezt a mai vitorlásversenyt és széllovas bemutatót megrendezhették. A szakosztály telepe az abádszalóki öbölben horgonyzó „Délibáb” egykori személyhajó, amely valamikor a Tiszán közlekedett és itt vonult nyugalomba, továbbá a „Mecser" lakó- és „B” szertárhajókból áll. VADKEMPINGEK SZÁRAZON ÉS VIZEN A hazai és külföldi autós turisták már régen felfedezték a Kiskörei Vízlépcső tározójának halban, vadban, vízimadarakban gazdag, nyugalmas szép világát. Annál is inkább, mert a térképek mindenféle idegen nyelven hatalmas tónak jelzik a Tiszafüredtől Abádszalókig húzódó vízfelületet. Táboroztak itt már tavaly, tavaly előtt is, a hullámtérben zöldelő bokrok, fák alatt. Vadkempingben. Sőt, mélyen bent, például az abádszalóki öbölben is, a kisebb nagyobb szigeteken, ahol egyegy család „távol a világ zajától” Robinson életet él. Abádszalók — Kisköre közötti szakaszon 11 km hosszan nyúlik el a gát. Akkoriban amikor ott jártunk, legalább ötszázan sátoroztak a töltés oldalában vagy aljában, legális és nem legális helyeken. Ez utóbbiakért a rendőrség bírságolt. Sehol egy kemping, egy kút, amelyből inni lehetne, sehol egy büfé, egy illemhely. A „Mecser” lakóhajón csak 25 fő részére tudnak turista szállást biztosítani. A megoldás az lesz, ha elkészül a kemping Abádszalókon, melynek a helye — mintegy 500 személyre tervezve — már megvan a gát és a falu közötti területen. — Erre a kempingnek kijelölt helyre már kivezettük a vizet és a villanyt, — mondotta Pesti Tiborc, a nagyközség párttitkára. — Nagyon sok társadalmi munka van benne: értéke meghaladja az egymillió forintot. A helybeli lakosság, a szolnoki VÍZIG nagyon sokat segített, és hajlandók segíteni a továbbiakban is. Nem tervezünk luxus-kempinget, az a fontos, hogy az alapvető követelményeknek megfeleljen. Bízunk benne, hogy jövőre megnyílik a tábor, de számítunk a megyei idegenforgalmi szervek segítségére is, hiszen a nagyközségi tanácsnak egyedül mindenre nem futja ... Tervezik azt is, hogy csónak- és szélsikló kölcsönzőt is létesítenek Abádszalókon. A Csónakkölcsönző Vállalat jövő tavaszra megígérte, hogy megnyit egy kölcsönzőt. Lesz tehát kemping és csónakkölcsönző. A helybeli termelőszövetkezetnek van egy nagy gyümölcsöse. A téesz azt tervezi, hogy diáktábort létesít, ahol a diákok a munka mellett nagyszerűen nyaralhatnak is a víz partján. A nagyközség vezetői és a Vízügy SE szép tervei közé tartozik az is, hogy az öböl közelében épüljön egy úszómedence, mert bármilyen furcsán hangzik is, a 7,5—8 ezer lakosú tiszaparti Abádszalók gyerekei nem tudnak úszni. — Több kezdeményezésre lenne szükség a helyi vezetés részéről, — jegyezte meg a nehezen induló kemping ügyéről szólva Dr. Buhaly Zoltán orvos, az abádszalóki HNF (Hazafias Népfront) elnöke. Merészség, bátorság, kockázatvállalás — ezek hiányoznak. A népfrontgyűléseken útépítéshez, bármihez sokan ajánlkoznak társadalmi munkára, de az aktivitásukkal nem tudunk mit kezdeni. Nincs gazdája az ügynek. Valakinek mernie kellene megcsinálni ezt a kempinget, nem azt várni csak, hogy a helybeli lakosság segítsen társadalmi munkában „Fent” nem mozdulnak . . . Ha nincs a Szolnoki VÍZIG, a Vízügy SE, ennyire se jutottunk volna. Az abádszalóki vízi sportünnepség szép emlékét nem halványítják el ezek a gondok. Reméljük, hogy jövő nyáron már nem kell szállást keresgélnünk, szinte reménytelenül az öböl partján: csak megnyílik az a kemping, ahol letáborozhatunk. Eltűnnek a vadkempingek is, amelyek ma még a táborozásból adódó szeméttel, hulladékkal akaratlanul is szennyezik a szép természeti környezetet. Alföldi Erzsébet 13
