Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-01 / 10. szám
MAGYAR ELNÖKÖT VÁLASZTOTTAK Nemzetközi vízgazdálkodási konferencia Párizsban A közelmúltban Párizsban több mint 80 ország küldöttségének részvételével nagyszabású nemzetközi hidrológiai és vízgazdálkodási konferenciát rendezett az UNESCO és a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A tanácskozásokon a magyar delegációt dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese vezette. A párizsi konferencián történtekről beszélgettünk a magyar küldöttség egyik tagjával, dr. Starosolszky Ödönnel, a VITUKI Vízépítési Intézetének igazgatójával. — Milyen céllal hívták össze a konferenciát? — Az UNESCO irányításával a Föld csaknem 120 állama vesz részt a Nemzetközi Hidrológiai Program (NHP) munkájában, amelynek az a célja, hogy a vízügyi tudományok területén végzett kutatásokat nemzetközileg koordinálja és biztosítsa a Föld vízkészletének gazdaságos hasznosítását. A Párizsban jelenlevő küldöttségek értékelték az NHP és a WMO operatív hidrológiai programjának eddigi előrehaladását és öszszeá11ítottáк az elkövetkező évtized munkáinak tervét. — Mit tartalmaznak a Nemzetközi Hidrológiai Programok, kérjük, szóljon erről kicsit részletesen. — Az UNESCO 1965-ben indította meg a Nemzetközi Hidrológiai Decenniumot, s annak eredményeit 1974-ben nemzetközi konferencia értékelte. Ekkor elhatározták, hogy hat évenként egyeztetik az ország és a nemzetközi szervezetek hidrológiai és vízgazdálkodási tevékenységét. Az ENSZ 1977-ben Mar del Platóban rendezett vízügyi konferenciáján tovább erősítették azt az óhajt, hogy a két szervezet, az UNESCO és a Meteorológiai Világszervezet, továbbra is fokozott erővel foglalkozzon a hidrológia és a vízgazdálkodás műszaki-tudományos feladataival. Az UNESCO új programot indított hármas célkitűzéssel. Feladatul tűzte ki a hidrológiai tudományok alapjainak fejlesztését, a fejlődő országok szakembereinek képzését és továbbképzését, s végül fontos feladatnak tekintette, hogy a tagországok érdeklődése fokozódjon a vízgazdálkodás iránt. A Meteorológiai Világszervezet célkitűzései között megtaláljuk egyebek között azt, hogy rendszerelmélet alapján fejlessze a hidrológiai adatgyűjtést és adatfeldolgozást és azokat előrejelzési és üzemirányítási célokra is alkalmazzák. A két szervezet szorosan együttműködik a vízkészletek feltárásának metodikájában is, amelyet három kontinensen nemzetközi mintaprojektek keretében mutatnak be. — Mi valósult meg az elképzelésekből? — A párizsi konferencia a titkárság beszámolója alapján úgy értékelte az eddig végzett munkát, hogy a célkitűzéseket a két szervezet a tagországok és más nemzetközi szervezetek segítségével szinte kivétel nélkül megvalósította. Az értékelésre jellemző volt, hogy a programok vitájához több mint 50 ország képviselője szólt hozzá, mondta el véleményét. Az eredmények ellenére mégis több, elsősorban fejlődő ország küldöttsége azon óhajának is hangot adott, hogy az új tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását és felhasználását gyorsítani kellene. — Melyek az elkövetkező 6 év legfontosabb feladatai? — Elsősorban a fejlődő országok határozott kívánságára — a tudomány továbbfejlesztése mellett — fokozott hangsúlyt kap az elkövetkező években a már meglevő eredmények gyakorlatban és a vízügyi feladatokban való alkalmazása. Ennek egyik jó példája a Meteorológiai Világszervezet egyik alprogramja az ún. Hidrológiai Többletfeladati Operatív Alprogram (HOMS), amelynek során a fejlett országokban kidolgozott technológiákat bármely ország számára elérhetővé teszik. A két szervezet — ugyancsak a fejlődő országok igényeire tekintettel — különös figyelmet szentel a középfokú szakoktatásnak, új iskolák felállításának és az úgynevezett ,,vándorló" nemzetközi szemináriumok rendezésének. Az elkövetkező 6 év során fokozatosan áttérnek majd a hidrológiai tudományos műszaki témákról az ésszerű vízgazdálkodást elősegítő témákra, amelyek már kézzelfogható segítséget adnak a döntést hozóknak és a tervezőknek. Célkitűzés egyebek között a nagyközönség számára készülő propagandakiadványok növelése is. — Hogyan vesz részt hazánk a Nemzetközi Hidrológiai Program munkájában? — Hazánk már a Nemzetközi Hidrológiai Decennium kezdetén bekapcsolódott a világméretű együttműködésbe. Az első nagy szakrendezvényre például 1966-ban Budapesten került sor, és már ekkor megindulhatott a Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző tanfolyam. Az elmúlt 15 év alatt a VITUKI-ban kereken 200 szakembert képeztek tovább, akik jórészt a fejlődő országokból érkeztek hozzánk. A magyar vízügyi szakemberek 1975 óta részt vesznek a programok kidolgozásában, több fontos témának felelősei is. Mindezek mellett az oktatásban tovább folyik a már megkezdett munka. — Sokat hallunk a magyar vízgazdálkodás szakembereinek nemzetközi tekintélyéről. Párizsban újabb jelentős elismerést kapott a magyar vízügy. Mi történt? — Valóban, a nemzetközi szervezetekben — és itt most nemcsak a konferenciát rendező két szervre gondolok — általános elismerés kíséri a magyar szakértők munkáját. Hozzászólásaikat örömmel veszik, s a magyar jelölteknek tekintélyük van a különféle munkacsoportokban. így volt ez most Párizsban is, ahol a magyar küldöttség tagjai hozzászólásaikban ismertették a magyar vízgazdálkodás eredményeit, s a nemzetközi feladatokhoz kapcsolódó magyar javaslatokat. A nemzetközi konferenciát követően került sor a Kormányközi Tanács ülésére, amelyen az elkövetkező három évre megválasztották a tisztségviselőket, rögzítették az NHP következő lépéseit és meghatározták a rendezvények sorrendjét. A Kormányközi Tanácsról tudni kell, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Programban résztvevő 120 ország közül 30- nak a képviselőjét foglalja magába, azokat akiket az UNESCO közgyűlése megválaszt. Hazánkat az elmúlt év októberében tartott közgyűlésen választották a tanács tagjává. Figyelembe véve a magyar vízügyi szakemberek jó munkáját az előző konferenciákon és a különféle tanácskozásokon kifejtett magyar vízügyi tevékenységet, valamint a személyes érdemeket a Kormányközi Tanács elnökévé dr. Kovács Györgyöt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárát, a VITUKI főigazgatóját választották. A skandináv országok nevében a dán küldött javasolta dr. Kovács György megválasztását, s mint rámutatott, sokoldalú szakmai tevékenységével, külföldi országokban és az UNESCO-ban kifejtett munkálkodásával bizonyította rátermettségét. Ezután a Szovjetunió, Argentina, az USA, Hollandia, Szíria, Franciaország és Kína képviselőjének támogatásával közfelkiáltással választották elnökké dr. Kovács Györgyöt. Ezzel az NHP keretében folyó tevékenységet, az UNESCO Vízügyi Tudományos Osztálya segítségével három évig magyar szakember irányítja. Fontosnak tartok még egy magyar eseményt: sikert aratott a konferencián a VIZDOK Filmstúdió „Vizekről” — című, a magyar vízgazdálkodást bemutató filmje, amely 15 ország szakfilmjével együtt került bemutatásra — fejezte be a beszélgetést dr. Starosolszky Ödön. Szokács László 11
