Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
г Szökőkút a Blaha Lujza téren — tervezője Fekete Dániel építé: Százhúsz diszkút és csobogó, húsz szökőkút díszíti fővárosunk tereit, parkjait. A legrégibb talán a Gül Baba-kút, még a török időkből, de alkotójának nevét, felállításának időpontját homály fedi. Feltételezhetjük, hogy Mátyás király idején, majd a százötven évig tartó török hódoltság alatt több szép ivókút, netán diszkút is volt Pesten és Budán, de ha voltak is, elpusztultak. A mohácsi vészt követő időktől kezdődően Buda és Pest sok elkeseredett ostromot élt át. A császáriak ötször kísérelték meg Buda és Pest visszafoglalását, de az ostrom csak a hatodik alkalommal, 1686- ban járt eredménnyel és mérhetetlen pusztítással. Nagy károkat okozott Budavár ostroma 1849-ben is, nem is szólva a második világháború pusztításairól. A háború alatt sok kút megsemmisült, ismeretlen helyre került, vagy később, a felszabadulás után a városrendezés során lebontották. így aztán érthető, hogy csak néhány műemléknek tekinthető díszkúttal büszkélkedhet fővárosunk. A múlt század elejéről való az Oroszlános-kút a Népligetben (Kasselik Fidel, 1830), a Nereidák-kútja, melyet 1835-ben a Pesti Tanács állíttatott a Ferenciek terére. A század végén a kutat Kőbányára szállították, ahol a második világháborúban megrongálódott. A hiányzó két nőalakot Győri Dezső újrafaragta, majd az eredetinek megfelelően restaurált kutat 1977-ben ismét felállították a Károlyi utcában. A Kapisztrán téren állt a múlt század közepén a Hébe-kút (alkotója ismeretlen), 1923-ban lebontották és csak 1969-ben állították fel újra az I. Úri utca 53. sz. magasságában. Az Engels téren áll Budapest legszebb díszkútja, a Danubius-kút. A szobrok a négy legnagyobb hazai folyó megszemélyesítői: a hatszögletű medencében két csészét tartó oszlop csúcsán álló, Neptunust idéző férfi a Dunát, a csésze alatt ülő női alakok a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezik. Ybl Miklós építész tervei szerint eredetileg a Kálvin térre készült, csak a háborús sérülések kijavítása és a szobrok újrafaragása után, forgalmi szempontok miatt került mai helyére, az Engels tér parkjába. Restaurálását szintén Győri Dezső végezte az 1952—56-os években. Évszázados kútjaink felsorolását nem folytatjuk — alig van mit számba venni. A század végi fellendülés, a millenniumi évek ünnepi hangulata kedvezett a tereket, parkokat díszítő kutak ügyének is a rohamosan nagyvárossá fejlődő Budapesten. 1904- ben a Corvin téren felállítják a Lajos-kutat, Holló Barnabás alkotását, a Várpalota Hunyadi-udvarában Stróbl Alajos Mátyáskútját, amely a királyt zugligeti vadászaton ábrázolja. Sorra épülnek a díszkutak a húszas, harmincas években, mint például a Pecz Samu-kút az I. Szilágyi Dezső téren, a kedves Danaidák-kútja a belvárosi Sütő-utcában, a Kazinczy-kút a Bécsi kai téren, a Korsós nő a Nagy Lajos téren, a Mária-kút a mai Dimitrov téren — ho csak néhányat említsünk. A Budapesti díszkutak, szökőkutak, cs< gók túlnyomó többsége a felszabadul után készült. Az 50-es évek elejéről ve például Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kis mc ráncos elnevezésű díszkútja a XIII. kerül Debrecen parkban, Boldogfai Farkas Se dór Özes-kútja a XX. kerületi Teremsz utcában, Mettky Ödön Női akt elnevezé díszkútja a XV. kerületi Törökszegfű téri Szondái Sándor Női akt gyerekkel ne díszkútja a Nagy Lajos király úton. Az ötvenes évek végén mindössze I köztéri kúttal gazdagodik a főváros: 191 ben felállítják Medgyessy Ferenc Macki kútját, majd egy évvel később Nagy Ge alkotását, a Teknősbékás kutat, aztán i hány évre szünetel az új díszkutak felá tásának amúgyis lassú folyamata. Szökőkút a Vérmezőn Diszkút a Városligetben — Kerényi Jenő szobrászművész alkotása Petőfi téri csobogó — tervez
