Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
Vízműfejlesztési programok Megnevezés Vízműkapacitás Vízigény Elm. kap. kihaszn. Vízműkapacitás tervezett 1976. 1980. XII. 31. hiány ill. többlet átlag csúcsban átlagban % csúcsban % 1985. évi VI. ötéves terv 1985. évi koncepció 1990. évi koncepció terv tény Békéscsaba 18 000 29 000 26 000 —3 000 18 000 30 000 69 115 31 000 45 000 67 000 Gyula 10 000 15 000 15 000 — 9 553 18 300 64 110 15 040 20 000 28 000 Békés 1 880 3 500 2 960 —540 2 840 4 000 96 135 4 000 7 000 11 500 Orosháza 3 710 4 300 4 860 +560 4 020 5 000 83 103 6 900 9 000 14 000 Szarvas 3 640 3 640 3 800 + 160 2 550 4 000 67 105 4 900 5 500 10 000 Gyoma—Endrőd 1 120 3 000 2 520 —480 1 573 3 000 63 115 4 000 4 000 6 000 Szeghalom 1 872 3 000 1 920 —1 080 1 840 3 000 96 156 2 800 4 000 5 000 a legjelentősebb hozam és üzemi vízszint-csökkenések és erős a homokolás. A statikus vízkészlet kitermelése miatt megfontolandó a nagy területen szétszórt, helyi indítású, gazdaságtalanul üzemeltethető, gyakori felújítást igénylő kutak (26 db) folyamatos felszámolása és a kieső vízkészletnek az újkígyósi telep bővítésével való pótlása. A víz minősége is kedvezőtlen; gáztalanítást és komplex vízkezelést igényelne. Kisrét 7 kútja 990 m3/22 óra kapacitással csak csúcsban és közvetlenül hálózatra üzemel, elsősorban a konzervgyári szezon vízigény-növekményének kielégítésére. Az 1979 év decemberében üzembe helyezett makkosháti vízműnél 13 kút 3630 m3/22 óra vizet termel az 5000 m3/nap víz kezelésére kiépített vízműtelepre. A vízbeszerzési adottságok sajnos, itt is kedvezőtlenebbek a vártnál, így a tervezett 5000 m3-es víztermelő kapacitás várhatóan csak újabb 3 kút bekötésével lesz biztosítható. A telepen folyamatos klórgázadagolás, gáztalanítás és vastalanítás történik. Ez a vállalat legkorszerűbb, teljesen automatizált vízműtelepe. Az üzemeltetési tapasztalatok azonban arra mutatnak, hogy a vízbeszerzési kapacitás fenntartása a jövőben gondokat fog okozni és jelentős költségkihatású lesz. A hozamcsökkenés miatt eay kutat már selejtezni kellett. Az újkígyósi vízműtelep 28 db kútja problémamentes, megbízhatók az üzemi vízszintek és vízhozamok. A víztermelő kapacitása 17 000 m3/22 óra, vízkezelésre azonban csak 6000 m3 áll rendelkezésre. A kezelt és kezeletlen, erősen vasas víz keveredésekor, majd a városi hálózatban a gáztalanított makkosháti víz megjelenésével gyakoriak a vaskiválások, zavarosság, időszakos íz- és szagpanaszok. Határérték feletti a víz ammóniatartalma és oxigénfogyasztása is. A Békéscsabai vízmű üzemvitele diszpécserközpontból történik. Gondot a vandháti kutak jelzőkábel-hiánya, a tartalék aggregátorok szűkös teljesítőképessége, a vízellátó hálózat rekonstrukciós igénye, az ágazatvezetékek és szűk hálózati keresztmetszetek, a magánházak hidroforos nyomásfokozójának kapacitáshiánya okoznak. A vízszolgáltatás biztonságát veszélyezteti, hogy a 300-as régi kígyósi főnyomóvezetéket felújítási munkálatok miatt ki kellett iktatni. Felújításáig a 600-as szállítóvezeték esetleges meghibásodásával a város átmenetileg elveszíti vizének 60%-át. A VI. ötéves tervidőszakban az ellátási problémák növekedésével reálisan kell számolni, amennyiben nem történik meg a kígyósi telep átfogó komplex bővítése, a hálózat ütemes rekonstrukciója, illetve fejlesztése. Sürgető a 300-as vezeték ismételt üzembe helyezése is. Megállapítható, hogy az V. ötéves vízműfejlesztési előirányzatát a kiemelt településeinknél csak részben sikerült teljesíteni. (L. táblázatot). Kapacitástartalékokkal mindössze Orosháza és Szarvas rendelkezik, azonban a VI. ötéves tervidőszakban itt is kapacitásfejlesztésre lesz szükség, hogy az 1985-re várható igényeket biztonságosan kielégíthessük. Egyre komolyabb gondot jelentenek a vízminőségi problémák, különösen a gáztalanítások másodlagos hatásaiként jelentkező gyakori zavarosság, összcsíra- és baktériumszám-növekedés. A magas — rétegeredetűnek tekinthető — ammóniatartalom a közegészségügyi érdekből növekvő gyakoriságú fertőtlelenítésekkel összefüggésben okoz íz- és szagártalmakat. Érzékelhető a 15—20 éves hálózatok korlátozott vízszállító képessége, fokozódó rekonstrukciós igénye. Ezzel fokozottan kell számolni a jövőben. Elengedhetetlen a gazdaságossági szempontok és üzemeltethetőség mérlegelése e művek fenntartásánál. Foglalkozni kell kiváltásukkal, kapacitáspótlásukkal az épülő új korszerű vízműtelepeken. Általános gond a tárolókapacitások hiánya, illetve szűkös volta, amely különösen csúcsfogyasztási időszakokban okoz nehézségeket. Tudomásul kell vennünk, hogy gázos vizet termelő és szolgáltató vízmüveink veszélyes üzemnek tekintendők és ez érvényes a vízhasználó háztartásokra is. Megfelelő körültekintéssel kell tehát a vízzel bánni, különösen annak tudatában, hogy a nagy vízműveknél nem lehetséges a gáztalanítás és vízkezelés komplex megoldása rövid távon. A meglevő kapacitások gazdaságosabb kihasználására az ipari vízgazdálkodás korszerűsítése biztosít lehetőtőséget. Szezonális jellegű élelmiszeripari üzemeknél ez rendkívül fontos a nyári csúcsok csökkentésére. Az elmondottakból kitűnik, hogy a helyi vízbeszerzési lehetőségekre kiépített vízmüveinknél a vízbeszerzési gondokon túl még számos probléma kulminál a következő években. Ezek megoldásának hiánya, illetve elhúzódása még megfelelő víztermelő kapacitások kiépítése esetén is veszélyezteti a vízszolgáltatás biztonságát. Felül kell vizsgálni és határozottan módosítani a korábbi, kényszerből született fejlesztési irányvonalunkat, amely gyakran a sorozatos kútfúrásokban merült ki azzal, hogy mindenáron vizet produkáljunk. Kiemelt településeink eljutottak a fejlődés olyan szintjére, amikor a vízművesítés hőskorában épített hálózatok teljesítőképességük határán vannak, rekonstrukciójuk már nem halasztható! Természetesen az anyagi lehetőségek nem teszik lehetővé még a kiemelt településeken sem a munka egyidőben történő elvégzését, így reálisan számolni kell azzal, hogy a gondok helyenként átmenetileg növekedni fognak. A regionális vízmű késése miatt különösen súlyos Gyoma, Endrőd és Szeghalom vízellátási helyzete. Felül kell vizsgálni korábbi elképzeléseinket és gyorsan megvalósítható, de viszonylag tartós (5—10 évre) alkalmas átmeneti megoldást kell találni. Az új helyzetben és Gyulán szerzett üzemi tapasztalatok birtokában ismét vizsgálandó a felszíni vízbeszerzés lehetősége a megye ÉNy-i részében akár csúcsvízműként, akár rész-, illetve teljes vízbázisként. Újra értékelnünk kell a felszín alatti vízbeszerzés lehetőségeit és az üzemi tapasztalatokat. Foglalkozni kell távolabbi területek vízbeszerzési adottságaival is. Szükségessé válhat több 5—10 km-es távvezeték építése is e térségben. Reális tényként kell számolnunk azzal is, hogy a regionális vízmű kiskapacitású kísérleti alapművei az eredeti elképzelésekkel ellentétben kényszerből, konkrét és sürgető igények jelentkezése miatt először É-on és esetleg felszíni vízbázisra épülnek ki. A megye központi agglomerációs övezetében a Maros-hordalékkúpra tervezett regionális vízműbe illeszkedő művek építésével kell megoldani Békéscsaba és Békés vízellátási gondjait. A megye VI. ötéves tanácsi fejlesztési terve értékelésünk és javaslataink figyelembevételével került összeállításra. A gyomai felszíni vízkivételi mű és a kígyósi vízműtelep bővítésének beruházási programja elkészült. Megkezdődött a hálózat rekonstrukciója a megyeszékhelyen és Szeghalomban. Obert Ferenc 7
