Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
A Bükkös-patak megmentéséért Környezetvédelmi ifjúsági tábor Időtlen idők óta kanyarog a Bükköspatak a Dobogókő lábától a Dunához. Jó húsz kilométer út, amelyből 3,5 kilométer az a szakasz, amely Szentendrén halad keresztül. Vize szelíd, de azt mondják, nagy esőzések idején árad, és sodor mindent, ami az útjába kerül. Évszázadokon át fontos gazdasági szerepet töltött be a partjára települt lakosság életében. Erről a szerepéről már csak múlt időben beszélhetünk, pedig egy korabeli térkép szerint 1808- ban még hét vízimalom működött a patak mentén. Nem véletlen, hogy volt közöttük papírmalom is, hiszen együtt volt itt minden nyersanyag: a fa, és a vas- és magnéziumsóktól mentes tiszta víz. A mai idős emberek még emlékeznek az egykori virágzó öntözéses kertgazdaságokra. Az utóbbi évtizedekben a Bükköspatakot egyre jobban pusztítja az ember: ipari üzemek szennyvízcsatornája, szemétlerakodó, ócskavastelep, dögtemető lett belőle. A szennyezetség, az eliszapolódás nemcsak szemmel látható. Egy 1980. májusában készült laboratóriumi vizsgálat adatai szerint 1 liter patakvízben 2 mg nitrát és 30 db fekális fertőzést jelző kólibaktérium van. MEGMENTIK A VÖLGYET Mire ezek a sorok megjelennek, biztatóbb lesz a kép. Szentendre lakói, összefogtak a Bükkös-patak megmentésére. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága társadalmi munkában elkészítette a patak általános rendezési és organizációs tervét, ízbégen pedig a népfront körzeti bizottságának kezdeményezésére megkezdte munkáját egy környezetvédelmi ifjúsági építőtábor. Az első olyan építőtábor ez az országban, amelyet a Hazafias Népfront szervezett a környezet védelmére. A tábor első kéthetes turnusában a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium diákjai kezdték meg a munkát a nyári vakáció elején. A nyári építőtábor feladata idén annak az 1200 méteres szakasznak a megtisztítása, amely ízbégen folyik keresztül. A HNF Városi Bizottsága június 15-én népfrontgyűlésre hívta meg a szentendrei lakosokat a Lenin úti Általános iskolába, ahol Forrai Sándor, a HNF körzeti bizottságának titkára ismertette a patakvölgy rendezésével kapcsolatos elképzéseléseket és bemutatta a „Környezetvédelmi Ifjúsági Építőtábor” működését is. Forrai Sándor jelenleg az építőtábor vezetője. Szavakban és tettekben igazi lokálpatrióta: a Bükkös-patak megmentésére indított mozgalom egyik kezdeményezője volt. „Magánszorgalomból” már 1979-ben tanulmányban rendszerezte azokat a problémákat, amelyek a Bükkös-patak izbégi szakaszát érintik. Majd javaslatot készített a Bükkös-patak völgyének védetté nyilvánítására. Ez a javaslat aztán, — ahogy beszélgetésünk A hordalékfogó medence eliszapolódott, a partja szemétdomb során elmondja —, néhány száz bizonyító erejű fotó kíséretében „bekerült a hivatalos vérkeringésbe", megjárta a Hazafias Népfront legmagasabb fórumát, a kongresszust is. „NEM TÁGÍTOTTUNK ...” — Két éve kezdtünk hozzá a dologhoz, és meg kell mondanom, nem ment könnyen, — folytatja Forrai Sándor, — hiszen a jó szándékunkon, a tudásunkon kívül nem volt semmink. Nem tágítottunk. Az már sokat jelentett, hogy a múlt év januárjában a HNF Városi Bizottsága elhatározta egy környezetvédelmi bizottság felállítását. Ehhez egy átfogó környezetvédelmi munkatervre volt szükség, aminek az elkészítésébe többen is bekapcsolódtunk. A Bükköspatak rendezési és organizációs tervének elkészítésébe is sokan besegítettek: Csuvár László mérnök őrnagy, a HM Térképészeti Intézetétől, Sebők Zoltán, a Folyamszabályozó- és Kavicskotró Vállalat geodéta üzemmérnöke, Oltai Péter építészmérnök, Madarász József vízépítő mérnök, Aszalós Sándor mélyépítő üzemmérnök, a CSM-től ... A környezetvédelmi ifjúsági építőtáborhoz A patak szennyezett vizében a munkához kötelező a vegyvédelmi csizma 28
