Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
Kísérletek az Eszakdunántúli Vízügyi Igazgatóságnál Uj anyagok, korszerű technológiák Az Északdunóntúü Vízügyi Igazgatóság a folyószabályozás ágazati fejlesztési feladatainak kidolgozásában 1972 óta vesz részt, megszakítás nélkül. Munkájának legnagyobb része a Duna szigetközi szakaszának középvízi szabályozásához kapcsolódik, ahol jelentős, részben hosszirányú művek építése szükséges. A vízgazdálkodási ág V. ötéves műszaki fejlesztési terve — többek között — feladatként jelölte meg a folyószabályozási művek építési technológiájának fejlesztését, a kitermeléstől a beépítésig, figyelemmel a kőhelyettesítő anyagokra is. Előírta az élőmunka ráfordítási igény csökkentésére törekvést, a IV. ötéves tervidőszakban kidolgozott technológiák komplex gépesítését. A kőkitermelés és vízi úti szállítás gépesítési feladatai — az Igazgatóság szempontjából — alapvetően megoldottnak tekinthetők. Ezt a IV. ötéves tervidőszakban megépített dunaalmási kőrakodó és a még folyamatban levő dunabogdányi kőbánya, mint fő beszerzési hely — rekonstrukciója során eddig megvalósult fejlesztések biztosítják. Az uszályokból történő kőkirakás gépesítésére a 0,8—1,0 m3-es kanáltérfogatú kategóriában, a tőkés relációból beszerezhető típusok közül az NSZK-beli PEINER hidraulikus markolók mellett az szólt, hogy a gyártó cég vállalta a pótalkatrész, továbbá a magyarországi szervízellátás biztosítását. Természetesen a végső értékelésre csak hosszabb üzemi tapasztalatok után kerülhet sor. Az Igazgatóság folyószabályozási kőműépítési munkáinak csak az egyik Az elkészült köszórásburkolat része a közvetlenül az uszályból történő beépítés-kivitelezése. Viszonylag jelentős kísérletek folytak a parton mozgó gépekkel való kőműépítésre is. A technológiák kidolgozására 1979-ben, a kísérleti művek kivitelezésére 1980-ban került sor. MÜANYAGSZÜVET-SZÜRÖS KŐSZÓRÁS Régebbi keletű tapasztalat szerint, a kőszó rás-burkolatok tönkremenetelét gyakran a bevédett partszakasz talajszemcséinek kimosódása okozza. A kimosódás végeredményben a nem megfelelően kialakított szűrő-ágyazó réteg miatt lehetséges. A szűrőréteg vastagságát az altalaj szemösszetételétől függően kell megválasztani, s esetenként egy- vagy többrétegű méretezett szűrő lenne kívánatos. Ezzel szemben többnyire csak egyetlen homokos kavicsréteget építettek be. A probléma várhatóan teljes értékű megoldását a műanyagszövet-szűrő jelentheti, amelynek az építés közbeni károsodását megfelelő teherelosztó-védőréteg akadályozná meg. A VITUKI (szaktanácsadó: Farkas Magdolna) 1979-ben a műanyagszövet szűrőre készítendő kőszórás gépi technológiájának kidolgozásával, s azt követően kísérleti partszakasz megépítésével bízta meg az Igazgatóságot. A szűrő szerkezeti kialakítása a következő: — szűrőréteg: TERFIL II. tip. polipropilén szövet, — védőréteg: TEMIZOL egyszer tűzött, normál tip. műanyaghulladék lemez. (Mindkét anyagot a TEMAFORG V. gyártja és forgalmazza.) A javasolt technológiai módszerek egyike a hidraulikus markolóval, míg a másik a konténerekkel történő kőbeépítés volt. Miután a konténerek gazdasági okokból csak távlati fejlesztési célként tekinthetők reálisnak, ezért a mar-A kísérleti kőszórás szerkezeti kialakitása: TERFIL II. szűröszövet+TEMIZOL védőréteg-)-40 cm vtg. kőszórás 25
