Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
Automatikus távműködtetésű csapózár (pillangószelep) szítás, a szellemi fejlesztés. Fokozatosan elkészültek gyártmányszintre a különböző hidraulikus automaták, amelyeket aztán kísérleti üzemeltetésre beépítettünk. Ilyen szerelvény többek között az ún. túlfogyasztásgátló szerelvény, amely egyrészt a csőtörések káros következményeit küszöböli ki (nem engedi, hogy a mezőgazdasági terület elázzon csőtől és következtében), további funkciója az, hogy ha több vizet kívánnak kivenni a csőhálózaból, mint amennyi a tervezés által megengedett, a szerelvény lezárja azt a csőszakaszt, kiiktatja az üzemből. Az Ipari Szerelvény és Gépgyárral közösen kifejlesztett légtelenítő került beépítésre, elkészült továbbá a nyomásszabályozó a földbe épített vezetékek részére. Ami bemutatásra kerül, az most már tulajdonképpen a koncepció által meghatározott öntözőtelep az összes olyan szerelvényekkel, amelyek ennek az üzemelési koncepciónak a megvalósításához szükségesek: maga az automatikus mozgó gereb, ami az uszadékok kiszűrésére szolgál, a megfelelő légtelenítővel ellátott szivattyúk, szintosztó csőhálózat és a csőhálózaton elhelyezett bizonyos szabályozó berendezések. Ezek most már lehetővé teszik a felhasználó mezőgazdaság fő céljának elérését, hogy az egész telepen egyenletes vízszintosztást tudjunk biztosítani. A Mezőhéken kiépített automatizált kísérleti öntözőtelepről egy 1500 hektárnyi területet lehet öntözni, maga a rendszer 1000—2000 hektár közötti terület öntözésére készült. A jelenleginél jóval nagyobb teljesítményre is képes. * Gajárszki Győző előadását több hozzászólás követte: Bartha Ferenc, a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézetének tudományos munkatársa, Krasó György, a VIZITERV csoportvezetője, végül a kezelő és tulajdonos képviseletében Pálhidy Csaba (KÖTIVIZIG, Vízhasznosítási osztály) egészítette ki néhány gondolattal az előadást. Ebből idézünk részleteket: — Eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, hogy az esőztető öntözőfürtöknél olyan automatika megvalósítása célszerű, amely lehetővé teszi, hogy helyszíni felügyelet nélkül a szivattyútelep bezárt ajtó mellett a folyamatos üzemet biztosítani tudja. A magyar—szovjet együttműködés keretében a VIZITERV által tervezett automatika módosításával a VITUKI a Mezőhék—l.-es szivattyútelepen ismereteim szerint ilyen automatikát alakított ki. Ilyen automatikus üzemnek csak akkor van értelme, ha több szivattyútelep helyezkedik el, aránylag kis körzetben, és a szivattyútelepek felügyeletét egy központi diszpécser helyről el lehet végezni. Amennyiben a szivattyútelepek elszórtan, egymáshoz nagy távolságra helyezkednek el, a helyszíni felügyeletet, úgy gondolom, semmiképpen nem lehet nélkülözni. Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy ha helyszíni felügyelet van, érdemes-e a teljesen automatikus működtetésű szivattyútelepet kialakítani, amely költségeit tekintve igen drága megoldást jelent. Ilyen esetben sokkal jobbnak tartom, ha a kézi vezérlésnek egyes elemeit veszi át az automatika és a ritkán előforduló üzemelési problémák, állapotok kiküszöbölésére, továbbra is a kézivezérlést alkalmazzuk. Például az automatika nem gondoskodik az áramkimaradás utáni újraélesztésről, de egyszerű nyomásvezérléssel biztosítja, hogy folyamatos üzem mellett mindig a szükséges számú gépegységek működjenek. Egy automatika értékelésénél különbséget kell tennünk az automatika üzemképessége és az automatikus üzem üzembiztonsága között. Az öntözés vonatkozásában, de általában azt mondhatjuk, hogy csak az olyan automatika fogadható el ténylegesen automatikus üzeműnek, amely nemcsak üzemképes, hanem megfelelő üzembiztonsággal is rendelkezik. Ehhez az kell, hogy az automatikába beépített valamennyi elem, jelen esetben a hidraulikus elemek, a gépészeti elemek és az elektromos elemek olyan üzembiztosak legyenek, amelyek kizárják a berendezés gyakori meghibásodását. üzemelési szempontból az lenne a jó, hogy ha az esőztető fürtök automatikája a telepeken azonos lenne, mert ebben az esetben biztosítani lehetne a megfelelő műszerekkel és szakértelemmel rendelkező szervízbrigád létrehozását, Néhány automatikus öntözőfürt üzemeléséhez, hibaelhárításához, karbantartásához az üzemeltetést végző vállalatok a megfelelő szakembert jelenleg nehezen tudják biztosítani. Úgy érzem, — mondta hozzászólásának befejező részében a KÖTIVIZIG képviselője, — hogy a Mezőhék l-es öntözőfürt jelenleg olyan állapotban van, hogy itt a kutatást elsősorban az üzemeléssel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtésére kell irányítani. Az így összegyűjtött tapasztalatok alapján látok lehetőséget arra, hogy a többi esőztető öntözőfürtnél is továbbléphessünk. A nap programja az üzemelő öntözőtelep bemutatásával ért véget. A. E. 5
