Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-08-01 / 8. szám

Automatikus távműködtetésű csapózár (pillangószelep) szítás, a szellemi fejlesztés. Fokozatosan elkészültek gyárt­mányszintre a különböző hidraulikus automaták, amelyeket aztán kísérleti üzemeltetésre beépítettünk. Ilyen szerelvény többek között az ún. túlfogyasztásgátló szerelvény, amely egyrészt a csőtörések káros következményeit küszöböli ki (nem engedi, hogy a mezőgazdasági terület elázzon cső­től és következtében), további funkciója az, hogy ha több vizet kívánnak kivenni a csőhálózaból, mint amennyi a ter­vezés által megengedett, a szerelvény lezárja azt a cső­szakaszt, kiiktatja az üzemből. Az Ipari Szerelvény és Gép­gyárral közösen kifejlesztett légtelenítő került beépítésre, el­készült továbbá a nyomásszabályozó a földbe épített vezeté­kek részére. Ami bemutatásra kerül, az most már tulajdonképpen a koncepció által meghatározott öntözőtelep az összes olyan szerelvényekkel, amelyek ennek az üzemelési koncepciónak a megvalósításához szükségesek: maga az automatikus mozgó gereb, ami az uszadékok kiszűrésére szolgál, a megfelelő légtelenítővel ellátott szivattyúk, szintosztó csőhálózat és a csőhálózaton elhelyezett bizonyos szabályozó berendezések. Ezek most már lehetővé teszik a felhasználó mezőgazdaság fő céljának elérését, hogy az egész telepen egyenletes víz­­szintosztást tudjunk biztosítani. A Mezőhéken kiépített automatizált kísérleti öntözőtelep­ről egy 1500 hektárnyi területet lehet öntözni, maga a rend­szer 1000—2000 hektár közötti terület öntözésére készült. A jelenleginél jóval nagyobb teljesítményre is képes. * Gajárszki Győző előadását több hozzászólás követte: Bartha Ferenc, a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézetének tu­dományos munkatársa, Krasó György, a VIZITERV csoportve­zetője, végül a kezelő és tulajdonos képviseletében Pálhidy Csaba (KÖTIVIZIG, Vízhasznosítási osztály) egészítette ki néhány gondolattal az előadást. Ebből idézünk részleteket: — Eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, hogy az esőz­­tető öntözőfürtöknél olyan automatika megvalósítása cél­szerű, amely lehetővé teszi, hogy helyszíni felügyelet nélkül a szivattyútelep bezárt ajtó mellett a folyamatos üzemet biztosítani tudja. A magyar—szovjet együttműködés kereté­ben a VIZITERV által tervezett automatika módosításával a VITUKI a Mezőhék—l.-es szivattyútelepen ismereteim szerint ilyen automatikát alakított ki. Ilyen automatikus üzemnek csak akkor van értelme, ha több szivattyútelep helyezkedik el, aránylag kis körzetben, és a szivattyútelepek felügyeletét egy központi diszpécser helyről el lehet végezni. Amennyi­ben a szivattyútelepek elszórtan, egymáshoz nagy távolságra helyezkednek el, a helyszíni felügyeletet, úgy gondolom, semmiképpen nem lehet nélkülözni. Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy ha helyszíni felügyelet van, érdemes-e a telje­sen automatikus működtetésű szivattyútelepet kialakítani, amely költségeit tekintve igen drága megoldást jelent. Ilyen esetben sokkal jobbnak tartom, ha a kézi vezérlésnek egyes elemeit veszi át az automatika és a ritkán előforduló üzeme­lési problémák, állapotok kiküszöbölésére, továbbra is a kézivezérlést alkalmazzuk. Például az automatika nem gon­doskodik az áramkimaradás utáni újraélesztésről, de egyszerű nyomásvezérléssel biztosítja, hogy folyamatos üzem mellett mindig a szükséges számú gépegységek működjenek. Egy automatika értékelésénél különbséget kell tennünk az automatika üzemképessége és az automatikus üzem üzem­­biztonsága között. Az öntözés vonatkozásában, de általában azt mondhatjuk, hogy csak az olyan automatika fogadható el ténylegesen automatikus üzeműnek, amely nemcsak üzem­képes, hanem megfelelő üzembiztonsággal is rendelkezik. Ehhez az kell, hogy az automatikába beépített valamennyi elem, jelen esetben a hidraulikus elemek, a gépészeti elemek és az elektromos elemek olyan üzembiztosak legyenek, ame­lyek kizárják a berendezés gyakori meghibásodását. üzemelési szempontból az lenne a jó, hogy ha az esőz­­tető fürtök automatikája a telepeken azonos lenne, mert ebben az esetben biztosítani lehetne a megfelelő műsze­rekkel és szakértelemmel rendelkező szervízbrigád létrehozá­sát, Néhány automatikus öntözőfürt üzemeléséhez, hiba­­elhárításához, karbantartásához az üzemeltetést végző válla­latok a megfelelő szakembert jelenleg nehezen tudják biz­tosítani. Úgy érzem, — mondta hozzászólásának befejező részében a KÖTIVIZIG képviselője, — hogy a Mezőhék l-es öntöző­fürt jelenleg olyan állapotban van, hogy itt a kutatást első­sorban az üzemeléssel kapcsolatos tapasztalatok összegyűj­tésére kell irányítani. Az így összegyűjtött tapasztalatok alap­ján látok lehetőséget arra, hogy a többi esőztető öntözőfürt­nél is továbbléphessünk. A nap programja az üzemelő öntözőtelep bemutatásával ért véget. A. E. 5

Next

/
Thumbnails
Contents