Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
Hullámverés okozta parterózió □ déli parton Й Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program (BVFP) korszerűsítését — a Minisztertanács a Balatoni Rendezési Tervvel (BRT) egyidőben fogadta el és meghatározta a vízgazdálkodás-fejlesztés harmincéves programját. Akkor a VI. ötéves tervre 9,5 md forint jutott volna. Mivel gazdasági lehetőségeink a kívánatosnál szerényebbek lettek: a vízgazdálkodás VI. ötéyes pénzügyi lehetőségei a Balaton vízgyűjtőjén — a Tanácsok, a BIB, az OMFB támogatással együtt — csak 4,5 md Ft. A VI. ötéves tervi feladatok összeállításának legnagyobb nehézsége az volt, hogy a Minisztertanács 2015/1979. (VII. 5.) Mt. h. sz. határozatával jóváhagyott legfontosabb és legsürgősebb feladatokat a szerényebb keretekből is teljesítsük. A műszaki létesítmények megvalósításában — kihasználva a vízvédelem céljából a természeti adottságokat, — arra törekszünk, hogy a beruházott összeg hatékonysága vízminőség-védelmi szempontból minden korábbinál hatékonyabb legyen. A terv összeállításánál továbbra is figyelemmel voltunk a Magyar Tudományos Akadémia ajánlásaira, a több évtizedes tudományos kutatás megállapításaira, és a vízgazdálkodós korábbi eredményeire. A Balaton vízgazdálkodás-fejlesztése egy a korábbi eredményekre épülő folyamat. Az V. ötéves tervidőszakban például már kizártuk azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek a tó vízminőségét tovább rontották volna. (Ilyen volt a Dunából való vízpótlás és a Balaton vízgyűjtőn 116 000 ha öntözés). Ugyanakkor a Magyar Tudományos Aka- Bolatoni részlet (Siófok) démia Szakbizottsága mintegy 180 kutatási eredmény, tanulmány, műszaki terv, valamint a tó vízminőségének figyelembevételével kialakította a leghatékonyabb beavatkozások rendszerét. A legfontosabb tennivalókat 20 pontba foglalta (amelyből 12 vizes töltetű) és megvalósításra ajánlotta. Hosszú idő után a Balaton-fejlesztés vonatkozásában nézetazonosság született a tudományos, a műszaki, és a társadalmi közvéleményben. Nagy eredménynek tekinthető, hogy korábbi egyedi mérések és becslések helyett ötéves napi mérési adatsor van — a Zala fenékpusztai szelvényére —, vízhozamra, lebegő anyagra és tápanyagra. A tó területére heti, havi illetve a szükségesnek megfelelően kémiai, biológiai és bakteriológiai mérési adataink is vannak. Ezekből értékes megállapítások tehetők az egyes vízgyűjtőkről érkező éves tápanyag-menynyiségről. Ugyanakkor megismerhettük, pontosíthattuk az egyes medencék eltérő terhelését, és vízminőségét (Keszthelyi öböl, Szigligeti—Fonyódi—Szemesi medence és Siófoki öböl). Az értékek jól szemléltetik, hogy a terhelés és a vízminőség változása keletrőinyugatra holadva növekvő, illetve romló. Ezt mutatják a vízbiológiai jellemzők is különösen a klorofil-a növekedés. Külön szakbizottság állapította meg a tervidőszakban a vízgyűjtőt érő szennyvizek növekedését, amely mintegy 30%. Értékelte, hogy a fejlesztés és egyéb intézkedések hatására az egyes szennyező forrásokban milyen csökkenés vagy növekedés volt tapasztalható. összességében megállapítható, hogy a Balaton nyílt vize a Keszthelyi öböl és egyes parti sávok kivételével még jó minőségű. Biológiai szempontból tendenciózus romlás figyelhető IVÓVÍZELLÁTÁS: Az V. ötéves terv 24 000 m3/m kapacitásnövelést irányzott elő, ez; szemben 44 000 m3/nap fejlesztés val sült meg. így az üdülőövezetben m 140 000 m3 napi víztermelés lehetséges. A VI. ötéves tervidőszakban szerénye mértékű fejlesztésre kerül sor. Befejez dik a Nyugat-Balatoni Regionális Vízr II. és III. üteme — 25 000 m3/nap kap citásnövekedéssel és az Északkelet-Ba toni Regionális Vízmű IV. üteme 30 m3/nap kapacitással. A tervidőszak végén, a 168 000 m3/n mennyiséggel biztosítható lesz a növek számú üdülőnépesség zavartalan vizel Iá sa. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS CSATORNÁZ/ A biológiai fokozattal rendelkező szem víztisztító telepekben példátlan ütemű fejlesztés. A Balaton környéki szennyvízti tító kapacitás öt év alatt több mint mt kétszereződött, és ma már 50 000 m/3n kapacitás áll rendelkezésre. (Az alapterl lés — üdülési szezonon kívül — 25 000 naponta.) Országosan is egyedülálló, és az első tervidőszak amikor a vízellátás szennyvíztisztítás közötti „olló" ha mér kelten is, de zárult. Még a mostani te időszak első évében sor kerül az Alsóör: Almádi—Fűzfő térség szennyvizének rj vízgyűjtőre való elvezetésére a Séd | takon keresztül. Új beruházásként megkezdődik Bogi lelle-térség csatornázása, szennyvíztisz. telepének építése és szennyvizének más 1 gyűjtőre vezetése. Az előző tervidőszakról áthúzódó be házásként folytatódik Siófok térség csa názásának II. üteme, Balatonalmádi téi gének csatornázása, Keszthely szenny tisztító telepének bővítése. Előkészítő tei zési munkaként Keszthely térség csator zása és Balatonakarattya csatornázásá A partvédő müvek gyakran szenvedne A BALATONI VÍZGŐZ! PROGRAM VI meg. Nyílt vize bakteriálison is tiszta. A Balaton vízminőségéről tehát általánosan az egész tófelületre kiterjedően nem helyes beszélni, mert megtévesztő következtetésre juthatunk. Az eddigi értékes adatok ismeretében megalapozottabban alakíthattuk ki a beavatkozások prioritását.
