Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-07-01 / 7. szám

PUSKÁS TIVADAR BRIGÁD A GYERMEKEKÉRT Az Északmagyarországi Vízügyi Igaz­gatóság 1979. január elsejével létre­hozta a központi telephelyről irányított műszaki biztonsági szolgálatot, amely azóta önálló egységként üzemel. Nem­csak a szakmai irányítás tartozik már a hatáskörébe, hanem az effektiv javítá­sok elvégzése is. Mint Szabó József, a központi telep vezetője elmondotta, abban a szeren­csés helyzetben van, hogy a hírközlés­sel foglalkozó műszerészek túlnyomó többsége ügyes, talpraesett fiatalember, a maximális korhatár 40 év. Külön el­ismeréssel szólt a Puskás Tivadar szo­cialista brigádról: tagjai a megalakulás óta több olyan társadalmi munkát vál­laltak, amelyek elsősorban a gyermekek érdekeit szolgálják. Legutóbb a közle­kedési park építésében segédkeztek: ők tervezték, szerelték és helyezték üzem­be az iskolás gyermekeknek május 29-én, a Nemzetközi Gyermeknapon átadott Kresz-tanpálya híradástechnikai berendezéseit. — Hogyan került kapcsolatba a mű­szaki biztonsági szolgálat a közlekedési park építtetőivel? — A Miskolc Városi Tanács szervezé­sében épült ez a park, a városi és a megyei tanács biztosította az anyagia­kat. A Közlekedésbiztonsági Tanács ülé­sén azonban elhangzott egy felhívás, hegy az építkezéshez segítséget kérnek a vállalatoktól, a szövetkezetektől tár­sadalmi munkában — mondja a telep­vezető. — Gönczi Károly, a Puskás Tivadar szocialista brigád egyik tag­ja részt vesz a Közlekedésbiztonsági Tanács munkájában, jelen volt ezen az ülésen is, és felajánlotta a brigád se­gítségét, amennyiben a vállalat gaz­dasági vezetése és a brigád is egyetért a felajánlásával. A vállalat vezetőitől az engedélyt természetesen megkapták, a brigád pedig úgy döntött, hogy „ben­ne vannak a dologban". — Milyen munkát vállaltak? — Megtervezték a Kresz-tanpálya hírközlési rendszerét, ők választották ki, sőt meg is vásárolták Budapesten a hírközlési berendezéseket, a hangszóró­kat, az erősítőket, a kezelőberendezé­seket és beszerelték, üzembe helyezték azokat. A költségeket a városi tanács fedezte. De szeretném, ha a továbbiak­ról maga a brigádvezető beszélne, és meg is néznék a parkot. Átadásra kész . .. Merényi Gyula híradástechnikai mű­szerész, a Puskás Tivadar szocialista bri­gád vezetője kísér el az óriási közle­kedési parkba. Útközben elmondja, hogy öt évvel ezelőtt hét fővel alakult a brigád, most már tizenöten vannak, szakmunkások, technikusok, sőt üzem­mérnökük is van. Valamennyien vezeté­kes és vezeték nélküli hírközléssel fog­lalkoznak, valamint műszeres berende­zések javításával, karbantartásával, oly­kor tervezésévi is. Munkájuk kiterjed az igazgatóság egész működési területére Borsodban, Hevesben és Nógrádban. Tavalyi munkájuk alapján elnyerték a bronzkoszorús szocialista brigád címet, és nem is titkolja a brigádvezető, hogy idei munkájukkal az ezüstkoszorúra pá­lyáznak . . . A Kresz-tanpálya nagyméretű: a 24 hangszóró, illetve hangfal, ehhez a 800 méter légvezeték és az erősítő berende­zés a terepen mozgó gyermekek irányí­tását és felügyeletét szolgálja. A park bejáratánál van egy épület, a „figyelő helyiség", ahonnan hangszóró segítsé­gével ellenőrizni lehet a kerékpáros, a motoros közlekedést, sőt, a gyalogos közlekedést is tanuló iskolás gyerekeket. — Az ilyen jellegű munka nem az első a brigád életében. Pedig csak öt éve vagyunk együtt — mondja Merényi Gyula. — A gyermekekért tettük többek között, hogy a miskolci 11. számú ál­talános iskolával szocialista szerződést kötöttünk. Elvállaltuk, hogy szükség ese­tén megjavítjuk és rendszeresen kar­bantartjuk a hangósító és audovizuálís berendezéseket, és ezt most már több éve végezzük társadalmi munkában. A műszaki biztonsági szolgálat létrejötte után az új telepen a parkosítás nagy részét is mi végeztük. — Miért volt „szívügye" a brigádnak ez a Kresz-tanpálya? — Véleményem szerint a gyermekeket kicsi koruktól, de legalább iskolásko­ruktól fogva szervezetten tanítani kel­lene a közlekedési szabályokra, a jel­zések ismeretére. Nem lenne olyan sok gyermekbaleset országszerte . . . Szíve­sen segítettünk azért is, mert a mi bri­gádunkban mindenkinek van gyereke. Mint szülők is érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy a gyerekeink — és itt nem­csak a magunkéra gondolok — megta­nuljanak közlekedni. * Mire ezek a sorok megjelennek, a vakációzó gyerekek rég birtokukba vet­ték a Kresz-tanpályát: a Kresz sza­bályai szerint pedáloznak, motoroznak (csak kis motorral!), szórakozva közle­kedni tanulnak. Talán eszükbe sem jut már, hogy a lehetőséget a miskolci vállalatok, szövetkezetek dolgozói — többek között az ÉVIZIG híradástechni­kai szakemberei — teremtették meg .. . (Alföldi) Ketten a brigádból: balról Marosvári János és Merényi Gyula, a brigád vezetője 16

Next

/
Thumbnails
Contents