Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
csőtöréskor azonnal a karsztba jusson. Kétségtelenül költséges megoldás, de a bizonytalanságot és szennyezési fenyegetettséget feloldja. Vizsgálódásunk általánosítható, — jórészt eddig is ismert — eredményei szerint a vízművállalatok felelősek a mindenkori egészséges vízszolgáltatásért. Ebből következően nekünk kell tenni a legtöbbet a vízminőség védelméért. Hatósági jogkörünk nincs, ezért közvetve fejthetjük ki vízvédelmi tevékenységünket, elsősorban a szennyező források, veszélyek felderítésében. Célszerű lenne azonban ha nemcsak utólag, de már a telepítések elhatározásánál döntő szerephez juthatnának a nyílt karsztos, vagy talajvizes vízgyűjtőknél, azaz a felelősség — hatás — és feladatkör egysége megteremtésre vár. Nem vitás, hogy a Vízmű érdekelt a nyílt karsztos vízgyűjtőn folyó, vagy tervezett telepítésekben, tevékenységekben. Fokozatosan el kell érni, hogy a vízművállalatok ne csak megfigyelő, hanem felügyelő szerepet tölthessenek be a vízminőség védelmében, a közvetlen beszivárgásos vízgyűjtőkön. A hatás- és feladatkörök bővítésében jelentős a hatóságok és a felügyeleti szervek szerepe. Pl. abban, hogy a vízművállalatok éves, ötéves terveinek átvizsgálásakor, a vízvédelmi munkák tevékenységénél vegyék figyelembe a vízminőség-védelmi tevékenységét is. Minden védőterületi és védőidomtervre érvényes lehet, hogy annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. De bármilyen védőidomterv minden szennyező forrást és okot nem tárhat fel. Nem szabad tehát a vízműtelepek vízkészletének és vízminőségének megóvására szolgáló védőidomtervet statikusnak tekinteni, vagy meglétét illetve hiányát fetisizálni. A kelet-bükki karsztvizek ivóvíz-felhasználása szempontjából, a meglevő szennyvízcsatornázás csak egyike — de nem jelentéktelen része, — a szennyező veszélyforrásoknak. Ennek megbízható megoldása és a szennyvízcsatornázásfejlesztés céltudatos irányítása viszont döntő mértékben biztosíthatja, hogy karsztvízkincsünkről a jövőben sem kell — és nem szabad — lemondanunk. Gulyás Zoltán Vörös Zászló a kiemelkedő munkáért Az V. ötéves tervidőszakban elért eredményei alapján a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlóval tüntette ki a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatot. Ebből az alkalomból rendezett ünnepségen, a Szolnoki Művelődési Központ Színháztermében mintegy 400 dolgozó képviselte a vállalat 2000 fős kollektíváját. Az ünnepségen megjelent Szabó Borbála, az MSZMP KB tagja, dr. Sáli Ferenc, a SZOT osztályvezetője, Szűcs János az MSZMP KB Szolnok megyei Bizottságának titkára, dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, Micsuch László, a MEDOSZ Országos Központ titkára, Tóth János, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának elnöke, Sándor László, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának titkára, Ulveczki Tibor a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese, Sándor János az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titkára, dr. Fenyvesi József a Szolnoki Városi Tanács elnöke, továbbá a vállalat működési területén levő megyék politikai, állami, társadalmi és gazdasági vezetői közül többen. Makrai Mihály, a vállalat igazgatója ünnepi beszédében szólt az elmúlt évek eredményeiről. Elmondta, hogy a 10 éve alapított, 5 megye területén tevékenykedő vállalat feladatait eredményesen oldotta meg: A regionális jellegű vízművek üzemeltetésével részt vállalt az ivóvíz- és iparivíz-szükségletek kielégítéséből, a mezőgazdaság számára biztosította az igényelt öntözővizet, építőipari tevékenységgel segítette a vízügyi ágazatba tartozó létesítmények kivitelezését, részt vett az ár- belvíz elleni védekezésben és az aszálykár-elhárításban. A vállalat az alapító levelében foglaltaknak maradéktalanul eleget téve dolgozott és munkájának eredményeként 10 év alatt hét alkalommal nyerte el a Kiváló Vállalati címet. A vállalat V. ötéves tervi eredményeiről néhány szemléletes adat: az előirányzott 1,6 milliárd forint termelési értéket sikerült túlteljesíteni. Figyelemre méltó, hogy amíg az 1975. évi termelési volumen 1980. év végére közel megkétszereződött, addig a vállalati létszám csupán 7%-kal növekedett. Az elmúlt tervidőszakban 420 ezer hektár területre biztosítottak öntözővizet közvetlenül, és 5,2 milliárd m3 öntözővíz kitermeléséről gondoskodtak. Ezzel a vízmennyiséggel a mezőgazdaság vízigényét maradéktalanul kielégítették. A lakosság vízigényének kielégítéséhez közel 45 millió m3 víz kitermelésével járultak hozzá és mintegy 50 millió m3 vizet szolgáltattak az ipari üzemek részére, a TRW dolgozói. Az építési szervezet a tervidőszakban 940 millió Ft értékű munka kivitelezéséről gondoskodott. Elvégeztek mintegy 3 millió m3 gépi földmunkát, beépítettek kb. 100 ezer m3 betont, lefektettek 74 km hosszúságú nyomócsövet és a szennyvizek elvezetéséhez pedig több mint 20 km hosszúságú csatorna megépítésével járultak hozzá. Az ünnepi beszédet követően dr. Sáli Ferenc, a SZOT osztályvezetője emelkedett szólásra. Méltatta a vállalat tevékenységét, eredményeit, az V. ötéves terv feladatainak teljesítése érdekében tett sikeres erőfeszítését, majd átadta Makrai Mihálynak, a vállalat igazgatójának a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlóját. Dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese gratulált a sikerekhez, a kitüntetésekhez és a kiváló munkát végzett dolgozóknak átadta az ezért járó kitüntetéseket. Elnöki elismerésben részesültek: a Szolnoki üzemigazgatóság munkaügyi csoportvezetője, a Debreceni üzemigazgatóság laborvezetője, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, a Gyulai üzemigazgatóság technológiai szerelője, a vállalat személyzeti élőadója, és még sokan mások, akik kiemelkedő munkát végeztek. 13
