Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
tgiAűí Engedély nélkül épült horgásztelep Halászteleknél főcsatorna árvizkapujánál levő hármas zsilip. A VÉDETTSÉGÉRT A Délkelet-Alföld egyhangú agrár tájában hatalmas vonzereje van a Köröshullámterek keskeny zöld szalagjának. Sajnos a tavasztól őszig ideáramló több tízezres tömeg magatartását túlnyomórészt a természetben való viselkedés kultúrájának alacsony színvonala, a szabadosság és az állampolgári fegyelem lazasága jellemzi. Ez az alapvető tény szabja meg a Hármas-Körös védett szakasza táj- és természetvédelmi fejlesztésének irányvonalát. A látogatók zöme úgynevezett sporthorgász. A hozzátartozókat nem számítva kb. 15 ezerre tehető azoknak a száma, akik horgászás céljából érkeznek a Körösökhöz. Egyre többen vannak a hétvégi üdülők és a hobby-kert tulajdonosok is, akik elsősorban a holtágak partján vásárolt telkükön tartózkodnak és onnan keresik föl hoszszabb-rövidebb időre a hullámteret. A horgászok és az alkalmi kirándulók jelenlétének igen sok negatív környezeti hatása van. A huzamosabb időn keresztül horgásztanyán, hétvégi házakban, sátrakban tartózkodók körében elterjedt az alkoholfogyasztás és gyakoriak az ezzel járó rendzavarások. A sátorozók, vagy a helyszínen vágott gallyakból, fóliából készített tákolmányokban lakók „táborhelyei" körül sok a kommunális jellegű hulladék. A körültekintés nélkül rakott tüzek gyakran károsítják az élő fák törzsét és lombozatát. A szivornyák tápcsatornájában tucatszámra tartott motorcsónakokból kikerülő hulladékok üzemelési zavarokat okoznak. A gépkocsival érkezők nedves időben sem kímélik a töltést és az előteret, behajtanak a hullámtérre és a vízpartra és ott végzik el az ápolási, karbantartási munkákat. A hétvégi-ház építők az utóbbi egykét évtizedben oda nem illő építményeikkel hihetetlen tájrombolást végeztek. Ez sajnos — megfelelő típustervek és hatósági ellenőrzés híján — az engedéllyel rendelkező építőkre is vonatkozik. E tények arra figyelmeztetnek, hogy Sok ún. „sporthorgász” egyetlen lépést sem hajlandó tenni gépkocsi nélkül (Mesterszállás, 1980) a szép és értékes természeti környezet látogatásának, használatának kérdései nincsenek megfelelően rendezve. Megoldatlan többek között a gépjármű forgalom szabályozása, a hulladékok gyűjtése és elszállítása, a sportszerűen űzött turizmus és horgászat feltételeinek megteremtése, a rendszeres hatósági ellenőrzés, a védett terület szakszerű bemutatása, a gazdasági tevékenység gyakorlati összehangolása a természetvédelmi szempontokkal, az őrszemélyzet megszervezése .. . stb. A Körös völgy, amely az ország legnagyobb kiterjedésű megyei jelentőségű természetvédelmi területe, szerencsés helyzetben van, mert a rendeltetésszerű működés megvalósításához anyagiakkal is rendelkezik. Békés megye Tanácsa 250 ezer, Szolnok megye Tanácsa pedig 150 ezer forintot utal át évente a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság részére a kezelői teendőié fedezésére. Az előzőekből következik, hogy a Hármas-Körös hullámterének és környékének emberi eredetű terhelése, már jelenleg is nagyobb, mint amekkorát a terület elbír. Hiba lenne elhamarkodott propagandakampánnyal tovább növelni a látogatók számát. Az anyagi erőket egyelőre a fogadóképesség megteremtésére, a propagandára szánt energiát pedig nevelésre, illetve a klasszikus értelemben vett — ún. „bakancsos” — és kerékpáros turizmus elterjesztésére kell fordítani. Ez a fajta turizmus lenne a természetben való tartózkodás leginkább kívánatos formája. Ugyanezen okból szükséges a horgászat sport jellegének hangsúlyozása és a horgászok ösztönös természetszeretetére építve környezetvédelmi szemléletük formálása. Csak a gépjárműforgalom teljes kizárásával érhető el, hogy a hullámtér az iránta támasztott rekreációs igényeknek távlatokban is megfelelhessen. Ezért első és legfontosabb beruházásként mindazon helyre, ahol nagyobb számú látogató belépése várható, parkolóhelyet kell létesíteni. A természetvédelmi terület 65 km-es szakaszán 14 pihenőhellyel és információs táblával ellátott parkoló szükséges. Minden ilyen pontról legfeljebb 4—5 km-es gyalogos, vagy kerékpáros úttal a védett terület legtávolabbi pontja is megközelíthető. A turizmus föllendítését szolgálja majd néhány sátorverő hely kialakítása, valamint olcsó szálláshelyek megteremtése a Körös-menti községekben. Olyan tájéki pontokon pedig, ahol a körösi táj legszebb arcát fordítja felénk, faszerkezetű kilátótornyok épülnek. A természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatására, a Mezőtúr külterületén fekvő Peresi szivattyútelep épületében nyílik lehetőség. Tekintve a rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságát, az itt vázolt elképzelések évtizednyi munkát igényelnek akkor is, ha megvalósításukat más intézmények áldozatkészsége is segíti. A szép reményekkel induló Körös-völgyi természetvédelmi terület — amely Békés és Szolnok megyeiek jó értelemben vett, lelkes lokálpatriotizmusát dicséri — mindenesetre jó példa a vízügyi, a tanácsi és a társadalmi szervek gyümölcsöző összefogására. Kása Ferenc 11
