Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
MEQÉRI A BEFEKTETÉS Vízrendezés Csongrámegyében A Tisza-völgyének, de az országnak is legmélyebben fekvő területe Csongrád megye. Ezért itt a felesleges vizek gyors elvezetésének különös jelentősége van. A 70-es években sorozatosan sújtotta a megyét a belvíz, amelynek következtében a bel- és külterületek egyaránt súlyos és évenként növekvő károkat szenvedtek. Az 1975-ben okozott kár értéke például meghaladta az 1 milliárd forintot. Hovatovább a megoldatlan belvízi kérdések a mezőgazdaság fejlesztésének legfőbb akadályozói lettek. Egyre sürgetőbbé vált a vízrendezési művek egységes elveken alapuló, komplex, tervszerű fejlesztése. A megye szervei elhatározták, hogy a belvízrendezés végleges megoldása érdekében hosszú távú fejlesztési tervet készítenek. Erről, a Csongrád megyében folyó vízrendezésről tartottak országos sajtótájkoztatót Szegeden, az ATI VÍZIG kultúrtermében, amelyen dr. Simády Béla vízügyi igazgató és Szilágyi Ernő, a megyei tanács osztályvezetője a fejlesztési terv eddigi eredményeiről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság — a megyei tanács irányítása mellett — 1976-ban elkészítette Csongrád megye vízrendezési fejlesztési koncepcióját, amelyhez jelentős segítséget nyújtott az OVH. A koncepció kidolgozásában a vízrendezési és meliorációs kutatásokkal foglalkozó tudományos intézmények is közreműködtek és a vízrendezési tapasztalatokkal rendelkező területi, helyi szervek (mezőgazdasági nagyüzemek, vízi társulatok, AGROBER) széles körű társadalmi öszszefogással. A megyei terv kidolgozásához jó alapot adott a IV. ötéves tervidőszakban megvalósult Üjszegedi vízrendszer (Tisza-sziget térsége) fejlesztése, illetve komplex meliorációja. E tapasztalatok nyomán a terv vízgyűjtőkre bontva készült el, figyelembe véve a kül- és belterületek vízrendezési igényeit is. A koncepció alapelve a komplexitásra való törekvés volt. Ennek során a vízrendezéshez szorosan kapcsolódó egyéb szempontok, mint a vízhasznosítás és környezetvédelem, vagy a környezetformálás követelményei is érvényesülhettek. A mezőgazdaság hatékony fejlesztése érdekében egyéb meliorációs feladatok — mint például területrendezés, kémiai és fizikai talajjavítás — is kidolgozásra kerültek. A vízrendezési koncepció tervezete széles körben tervbírálatra került, majd a Csongrád megyei Tanács 1977. december 12-i ülésén 15 éves, 3 tervidőszakban történő megvalósításra elfogadta azt. Az elfogadott vízrendezési terv előirányozza, a belvízrendszerek tényleges teljesítőképességének mintegy kétszeresére történő növelését, a torkolati szivattyútelepek kapacitásának másodpercenként 26 m3-nyi bővítését és 13 millió m3 új tározókapacitás létrehozását. A vízrendezéssel összefüggő komplex üzemi meliorációt csaknem 240 ezer hektáron kívánják elvégezni. A belvízterületi vízrendezés fejlesztését elsősorban a megye 5 városára és a legveszélyeztetettebb 10 településére koncentrálják. A fejlesztési célkitűzések megvalósításának becsült költsége 1976-os árszinten több mint 3,9 millió forint volt. Az V. ötéves tervidőszakban a program végrehajtása megkezdődött. A legfontosabb célkitűzés az volt, hogy a munkák gyorsítása mellett az anyagi erőket a kiemelt térségek vízrendezésének megoldására fordítsák. A munka összehangolása és irányítása érdekében megalakult a vízrendezési koordinációs bizottság és annak meliorációs bizottsága. Ezekben a vízügyi és mezőgazdasági szakemberek együtt dolgoznak, s jórészt annak köszönhető, hogy két térségben beindult, s ma már jó ütemben halad a komplex fejlesztés. Gondokkal is meg kellett küzdeni a fejlesztés indulásakor, a megyében ugyanis nem volt megfelelő tervezői és kivitelezői kapacitás. Ennek megteremtését, fejlesztését is sikeresen megoldották. A melioráció tervezéséhez a szegedi AGROBER „nőtt fel”, a kivitelezési munkákat pedig a mezőgazdasági és vízügyi ágazat közösen oldja meg. A koncentrálás és a komplexitás érvényesítése széles körű tudományos és propaganda munkát igényelt, s ma már az érintett üzemek tudják és egyetértenek a térségi melioráció megvalósításával, a kidolgozott besorolással, sorrenddel. Elhangzott a tájékoztatón, hogy az V. ötéves tervben a Maros bal parti és a Tisza—Maros-szögi vízrendezések összehangolt fejlesztését kezdték meg. E területek vízrendezésére koncentrálódott az elmúlt 4 évben az erre a célra fordít-Dr. Simády Béla tájékoztatja az újságirókat ható megyei pénzügyi keretek 80 százaléka. A főművi, üzemközi és üzemi vízrendezési munkák tervszerűen, összehangoltan folynak. Az üzemi meliorációs munkák követelményrendszerét emelték, s ennek eredménye, hogy a beruházások komplex módon és rövidebb átfutási időben valósulnak meg. A belterületi vízrendezés központja Szeged, Hódmezővásárhely és Makó városok. A Maros bal parti munkálatokra 91 millió forintot fordítottak, amely a VI. ötéves terv során újabb 27 millió forintos beruházással folytatódik. A Tisza—Maroszugi belvízrender kiépítése az V. ötéves Deszk—Fehértói főcsatorna, Deszki Maros MgTsz komplex meliorációs munkájának kivitelezése 6
