Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
Üdülési-pihenési feltételeket szolgáló tározótó Izsáki Kolon-tó, a Fülöpházai Kondor-tó, a Tatai Nagytó, a Kállósemjéni Mohos-tó Bátorliget visszamocsarasítása, a HNP-i Jusztusz és Feketerét mocsarasítása, a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület, fenntartása, a Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark vízrendezése, a parkba illő tó építése, a Bükki Természetvédelmi területen a Sebesvízi tározó, a Szilvásváradi Horotna-völgyi tó, a Sikfőkúti tó, a Pilisi Parkerdőben a Lepence patak rendezése, az Ócsai Természetvédelmi Területen az ősláp vízháztartási viszonyainak javítása stb. TÁJFEJLESZTÉS A rendezett tájnak — gazdasági értékén túl — nevelő és esztétikai hatása van, szellemi felfrissülést nyújthat az embernek. Esztétikai és érzelmi szempontból hasonló jelentőségű a víznek közérzetünkre gyakorolt hatása. A sima vízfelület nyugalmat sugároz, lelki harmóniát teremt, a fények és színek játéka gazdag színvilágot varázsol. Ugyanakkor a hullámzó, háborgó víz szorongást, belső feszültséget és megfékezhetetlen, félelmetes természeti erőt áraszt. A víznek tehát érzelmi hatása van. Ezért hazánkban a vízgazdálkodás műszaki-gazdasági többcélúságán túl, mind nagyobb jelentőségű lesz környezet- és tájformáló, végső soron emberformáló szerepe. Kezdeti, de követendő szép példák: Aggtelek és környéke vízrendezése, a Jósvafői „Tengerszem” rekonstrukciója, a Tiszalöki vízlépcső körüli terület (25 ha), a Tiszadobi emlékművek környéke, a Széchenyi meliorációs munkák stb. A nagyméretű, térségeket érintő vízügyi munkáknál már elengedhetetlen a műszaki és környezeti szemléletnek olyan ötvözése, amikor a műszaki céllal egyenrangú a környezetitermészeti és tájfejlesztési cél. A Kiskörei tározó tájba illesztése, tájformáló hatásának kibontakoztatása, a megváltozott vízháztartási viszonyok szabályozása bonyolultabb műszaki és ökológiai feladat, mint a mű megépítése volt. A Gabcikovo—Nagymaros vízlépcső rendszer környezeti (táji) hatásai, a vízháztartási viszonyok változásai körül (kedvező és kedvezőtlen) is vannak még eltérő vélemények. Kétségtelen, hogy ez sem klasszikus vízügyi-műs?aki probléma, inkább vízháztartási és környezeti vonatkozású. A hidromelioráció szempontjainak fokozott figyelembe vétele elősegíti, hogy a vízügyi beavatkozások ne csak a közvetlen elérendő műszaki-gazdasági célt, hanem a környezet védelmét, annak gazdagítását, sőt magasabb fokra emelését is szolgálják. A társadalom javára jobban hasznosulnak a vizek, csökken azok kártétele, jelentősen javul a környezet minősége. Egy mérsékelt életszínvonal-növekedés időszakában igen figyelemreméltó az életkörülmények ilyen jellegű javítása. Ha a hidromelioráció a mindennapi munka gyakorlatában Így érvényesül, akkor a vízgazdálkodás nemcsak kielégíti a vele szemben támasztott új igényeket, de a vízzel, mint természeti erőforrással hatékonyabban segíti a környezeti értékek növelését, és javítja a társadalmi közérzetet. Ezzel erősödik és tovább bővül a társadalom és víz kapcsolata. Dr. Papp Ferenc Vízügyi tevékenységgel létesített horgásztó 19
