Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
Й vezetői tevékenység lényegét több oldalról is meg lehet közelíteni. Többsoros körmondatok is fogalmazhatók róla, vagy rövid pontokba foglalt felsorolások. Adódik ez a vezető kötelességeinek és jogainak sokrétűségéből, sok esetben bonyolult, szövevényes voltából. A vezetés súlypontjául, minden tevékenységet magába foglalva — az emberek, a beosztottak vezetése határozható meg. Ez a munka csak akkor lehet sikeres, ha a vezetőnek sikerül beosztotjai bizalmát és segítségét elnyerni. Sokat használják manapság egyes intézményeknél az alkotó légkör, alkotó műhely fogalmát, átplántálva ezen fogalmakat a művészeti világból a gazdasági élet egyes területeire. Ez nem véletlen. A művész is — legyen az festő, szobrász, vagy író — csak megfelelő légkörben képes nagy értékű művészeti alkotásokra. Érvényes ez a gazdasági élet intézményeire is. A vezető egyik fő feladata tehát olyan munkahelyi légkör megteremtése, melyben a beosztottak jól érzik magukat, szívesen dolgoznak, s élvezik alkotásuk örömét. Hosszan lehetne sorolni azokat a vezetői megnyilvánulásokat és intézkedéseket, amelyekkel a vezető a megfelelő alkotó légkört megteremtheti. Egynéhányat azért szükséges megemlíteni. Ilyenek: a vezető egyéniségéből eredő hatások (közvetlenség, őszinteség, határozottság, igazságosság, szervezőkészség, következetesség stb.), a munkavitel és az intézmény egységei közötti kapcsolatok szabályozottsága, a célkitűzésekkel és eredményekkel kapcsolatos információk folyamatossága és tartalma, az üzemi demokrácia fórumainak következetes és megfelelő működtetése, a bosztottak vélt és jogos sérelmeinek orvoslása, az időnként jelentkező feszültségek gyors feloldása, a fegyelmezés és elismerés összhangja stb. Talán nem szükségtelen — a teljesség igénye nélkül — még egy fontos vezetői megnyilvánulásról szólni. Ez pedig egyes kiélezett esetekben az egészséges, az ügyet mégis előrevivő kompromisszumok megkötésére való készség. Sok megtörtént eset bizonyíthatná, hogy bizonyos kompromisszumok sokkal többet használtak az intézmény céljainak, az alkotó légkör fenntartásának, mint az esetleges makacs vezetői magatartással meghozott megfellebbezhetetlen döntés. KÖRÜLMÉNYEK ÉS IGÉNYEK Hazánk felszabadulásától mostanáig, a vezetők és a vezetés iránti igények is sokat változtak. Az államosítás időszakának munkásigazgatóitól a szocialista tulajdon védelmét várták el elsősorban. A szocialista termelési viszonyok meghonosításával ők, az államosítások utáni munkásigazgatók nevezhetők a mai vezető apparátus előfutárainak. A szocializmus alapjainak lerakása, a fejlett szocializmus építése, — figyelembe véve a tudomány és a technika rohamos fejlődését, — egyre inkább szakmailag és politikailag képzett vezetők beállítását követelte meg. A mai vezetők többsége szakmailag, politikailag megfelelően képzett, többkevesebb középvezetői gyakorlattal rendelkezik. Azonban a mai vezetői tévékenység tartalmas és eredményes gyakorlásához ezenfelül szükséges az egyes segédtudományok vázlatos ismerete is. (Szociológia, pszichológia és szociálpszichológia.) Ugyanakkor bizonyos esetekben a vezetőnek közgazdásznak, jogásznak, pedagógusnak s diplomatának is lennie kell egy személyben. Mindezeken felül nem árt, ha beszéli az oroszt, illetve a nyugati nyelvek (angol, német, francia) egyikét. INFORMÁCIÓK ÉS EMBERI KAPCSOLATOK Van egy olyan mondás, amely szerint a munkahely az ember második otthona. Az ember általában szeret otthon lenni. Szabályok nélkül tudja, hogy mit, miért, hogyan és mikor kell tennie s amit tesz felszabadultan teszi. Az egy otthonban élők kis közösséget alkotnak, ahol mindenki megteszi a magáét. Az előzőek — átvitt értelemben — tulajdonképpen segítséget is adhatnának a vezetés módszereihez. Igaz a munkahely azért egy kissé más. A nagyobb méretek, az összefüggések bonyolultsága a jellemző, ahol a vezetői információké az elsőbbség. A vezetőnek ismereteket kell adnia a beosztottaknak, többek között a célkitűzésekről, a végrehajtás módjáról, határidejéről. Az információk lehetnek szabályozottak és esetiek. Az előbbiek tulajdonképpen az intézmény írásos szabályzataiban, vezetői utasításaiban jelennek meg. Az eseti információk pedig a különféle értekezleteken jutnak érvényre, (üzemi demokrácia fórumai, szűkebb körű vezetői értekezletek.) Az információk mindkét formáját tekintve lényeges, hogy azok élők, világosak és meghatározott időhöz kötöttek legyenek. Fontos vezetői feladat a beosztottak önállóságának, kezdeményező készsége kibontakoztatásának biztosítása. Ennek a már korábban említett egészséges alkotó légkör kialakítása az előfeltétele. A célkitűzéseket csak következetes, fegyelmezett munkával lehet maradéktalanul megvalósítani. A következetes fegyelem betartatása a mai korszerű vezetés egyik alapvető követelménye. A fegyelmezésnél — a vétség súlyától függően — a fokozatosságot kell követni. Az eljárás előtt a vétség mellett meg kell ismerni a szabálytalanságot elkövető személyiségét, alkatát is. Vannak beosztottak, akiknél egy szóbeli figyelmeztetés is szigorú megrovással ér fel, s vannak mások, akiknél a szigorú megrovás is csak falra hányt borsó marad. A fegyelmezésnél nincs formula, a vétség súlyát s az elkövető személyiségét egyaránt figyelembe kell venni. A fegyelmezés mellett egy bizonyos idő után, — ha a besztott munkájában pozitív változás állt be — nem szabad elfeledkezni az elismerésről sem. Az intézmény szervezeti felépítése gúlájából egyértelműen adódik, hogy a vezető közvetlen, úgymond napi kapcsolatban csak helyetteseivel, a hozzá tartozó vezetőivel, valamint a pártós tömegszervezetek vezetőivel van. Természetesen ez korántsem ilyen egyértelmű. A vezetőnek mindenkor rendelkezésre kell állnia a hozzá — a szolgálati út betartásával — bejelentkezőknek, akik ügyes-bajos dolgaik megoldására végső választ, vagy döntést tőle várják. Gyakran előfordul, hogy közvetlen helyettes, vagy egységvezető távollétében a vezető egy középvezetővel tárgyal meg bizonyos kérdéseket. Ez esetben meg kell követelni, hogy az érintett középvezető a megbeszélés tárgyáról és eredményéről felettesének — mihelyt csak lehet — tájékoztatást adjon. Bár a dolgozókkal elsősorban az egyes egységek irányítói érintkeznek, az emberek szélesebb körével való érintkezésnek mégis megvannak a formái és időpontjai a vezető számára. Ezek a formák egyrészt szabályozottak, másrészt kötetlenek. A szabályozott formák tulajdonképpen az üzemi demokrácia egyes fórumai. A dolgozók szélesebb körével való találkozás nem szabályozott formája az egyes egységek időszakonkénti látogatásában realizálódik. Mindkét esetben hangsúlyozni kell a vezető valóságos érdeklődését és a kérdésekre, javaslatokra adott válasz fontosságát. Az egyes egységek látogatásakor — a feladatok végrehajtásának helyzetéről való tájékozódás mellett — személyes jellegű kérdésekről is ejtsünk szót. Érezzék a beosztottak, hogy a vezető tisztában van feladataikkal, elért eredményeikkel, gondjaikkal problémáikkal. Tárgyéven belül különös fontosságúak — az éves célkitűzések teljesítésének előmozdítását célzó — különféle vezetői értekezleten (igazgatói értekezlet, igazgatói tanácsülés stb.) hozott vezetői döntések. A döntések feladatok végrehajtására vonatkoznak, teljesítésük az intézmény éves eredménye szempontjából meghatározó, ezért a végrehajtás ellenőrzése különösen fontos. Azt szokták mondani, hogy a feladat meghatározás ellenőrzés nélkül nem ér semmit. Ez tényleg így is van. Mert nem arról van szó, hogy a beosztottak nem akarják végrehajtani a döntéseket, de szubjektív vagy objektív okok mindig előidézhetnek megtorpanásokat, s a végrehajtás lendülete lelassul, vagy átmenetileg megtörik. Az ellenőrzés feltárja a hibákat, így a vezető közbeavatkozása időben biztosítható. Kiemelt kérdések kapcsán, helyes, ha az ellenőrzés három fronton is megvalósul, nevezetesen a vezető illetékes helyettese, a feladat végrehajtásáért felelős középvezető s a vezetőhöz közvetlenül tartozó belső ellenőr frontján. ÉRTEKEZLETEK ÉS HATÁROZATOK A vezetői értekezletek kapcsán négy fontos tényezőt kell kiemelni: a megfelelő előkészítést, az optimális gyakori-14 A vezetni tevékenység
