Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
A felső-dunai vízlépcsőrendszer és a Középdunavöig\ji Vízügyi Igazgatóság A magyar—csehszlovák közös Dunaszakasz komplex hasznosításának kérdése több, mint harminc éve foglalkoztatja a szakembereket. A kutatások eredményeként elkészült komplex hasznosítási koncepció képezte alapját a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer előkészítő munkájának. Magyarország és Csehszlovákia a Vízlépcsőrendszer megvalósítására vonatkozó Államközi Szerződést 1977-ben kötötte meg, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1978-ban emelt törvényerőre. Az Egyezmény alapján a VIZITERV, mint generáltervező, elkészítette a magyar vonatkozású tervdokumentációt. A Vízlépcsőrendszer a hidraulikailag és energetikailag összefüggő rendszert alkotó üzemvízcsatornás Gabckovoi Vízlépcsőből és a folyami Nagymarosi Vízlépcsőből áll. A Nagymarosi Vízlépcső és kapcsolódó létesítményei az Egyezményes Terv szerint a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén épülnek meg. A Vízlépcsőrendszer duzzasztása által érintett magyar területek közül három öblözet tartozik a KÖVIZIG működési területéhez: a Duna jobb partján a Pilismaróti öblözet és a Visegrád—Dömösi öblözet, a bal parton pedig a Nagymaros—Ipoly öblözet, illetve az Ipoly. A beruházás részeként új árvízvédelmi töltés épül például Szob belterületének védelmére és az Ipoly mentén. A Vízlépcső építéséhez kapcsolódóan kotrási munkákat is végeznek. Hajózást érintő változások lesznek Dömösön, Pilismaróton, Szobon és Zebegényben. A Nagymarosi Vízlépcső építésének idején új ideiglenes kikötő és rakodó épül fel Nagymaroson és Visegrádon. A korántsem teljesnek mondható felsorolás is jelzi, hogy a következő 10— 15 éves időszakban a beruházás megvalósításával kapcsolatos feladatok igen sokrétűek. Mind a szakhatósági munkában, mind a kivitelezésben jelentős részt vállal a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság is. (Vízjogi engedélyek kiadása, szakvélemények készítése, adatszolgáltatások). Meg kell említeni, hogy az Igazgatóság dunabogdányi kőbányája szállítja a vízlépcsőhöz, illetve a partvédelemhez szükséges vízépítési terméskő nagy részét. Igazgatósági feladatkör a hajóút biztosítása is a Szob és Dunaföldvár között (1708—1560 fkm). A Nagymarosi Vízlépcső ma már nemcsak a rajzpapíron él; az elmúlt évben közelebb jutott a megvalósuláshoz. A Pilismaróti öblözet területének egy része a Nagymarosi Vízlépcső megépülése után víz alá kerül. Ezért az öblözet alatt húzódó, a részletes talajmechanikai feltárás szerint több, mint 50 millió m3-re becsült kavicskészlet kitermelésének lehetőségét is meg kell vizsgálni. A gazdaságosan kitermelhető kavics kikotrásához előreláthatóan több évre lesz szükség. Ennek I. ütemére — ami 3—4 év időszak kotrási munkáit jelenti — az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság a vízjogi létesítési engedélyt 1980-ban kiadta. Az ütem megvalósításához szükséges kisajátítások elvégzése után, 1980. novemberében megkezdődött a kivitelezés. Az I. ütem helye a Pilismaróti Hajóállomás fölötti terület, ahol a kitermelendő kavicsot csak 1—2 m vastag isza-Panoráma a Fellegvárból az építési segédtöltéssel 8 Az !. a. ütem
