Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
Vízgazdálkodás az 1981. évi tavaszi BNV-n Az idei BNV jól tükrözte azt a műszaki fejlődést, mely az utóbbi időben világszerte bekövetkezett. Ezt a fejlődést érzékeltette a vízgazdálkodási kiállítás anyaga is, mely tizenöt vízügyi szerv műszaki újdonságait reprezentálta. A kiállítás keretében bemutatott műszaki termékek, gyártmányok olyan igényeket elégítenek ki, melyek fejlődő vízgazdálkodásunk különböző szakágazatai részéről máris jelentkeznek. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy ezeknek az új, korszerű eszközöknek, berendezéseknek széles körű alkalmazása nagyban elősegíti azoknak a vízgazdálkodási feladatoknak a megoldását, melyek az elkövetkezendő években megoldásra várnak. A VI. ötéves terv során az ágazat elsődleges feladata a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátásának fejlesztése és a vizek tisztaságának megóvása érdekében a csatornázás és szennyvíztisztítás fokozása. Ezt célozza a vízgazdálkodási feladatokra rendelkezésre álló mintegy 54-—57 milliárd forintnyi beruházás háromnegyede. Az elgondolások szerint a tervidőszak végére az ország lakosságának 83%-át kell egészséges, vezetékes vízzel ellátni, több mint 200 ezer lakást a közcsatomahálózatba bekapcsolni és napi 400 ezer m3-es szennyvíztisztító kapacitást megépíteni. A terv árvíz- és belvízvédelmi célokra mintegy 8 milliárd forintot irányoz elő. Ebből a korszerűen, biztonságosan kiépített töltések hossza mintegy 200 km-rel fog növekedni, és a kiemelt területeken számottevően javul majd a belvízlevezetés helyzete. A vízkészletek és az egyre növekvő vízigények közötti egyensúly megteremtése érdekében további tározók, regionális vízellátó művek megépítésére kerül sor. Elkezdődik a Csehszlovákiával közösen megépítésre kerülő Nagymaros—Gabcikovoi Vízlépcsőrendszer megvalósítása is. A VI. ötéves terv jelentős összeget irányoz elő a vízművek és a szennyvíztisztító berendezések műszerezettségének és automatizálásának fejlesztésére, ami az üzemviteli viszonyok javítása mellett energiamegakarítást is eredményez. A vízgazdálkodási kiállítást szemlélve örömmel állapíthattuk meg, hogy a kiállított termékek, eszközök jelentős része úgy szolgálja majd rendeltetését, hogy egyben hozzájárul az energiatakarékossági célkitűzések megvalósításához is. Ez igen jelentős eredménynek tekinthető, mivel a vízgazdálkodási ág jelenleg 0,6%-kal részesedik a népgazdaság energiafelhasználásában. Ez az arány a jelentős építőgép-állománnyal és a nagyszámú villamos meghajtású szivattyú üzemeltetésével magyarázható, ami indokolttá teszi mind a folyékony szénhidrogének, mind a villamos energia fehasználásának mérséklését. Az előzőekben röviden megemlített ágazati célkitűzések megvalósítása érdekében a vízgazdálkodás valamennyi területén égetően fontos feladat a hatékonyság fokozása és ennek érdekében a korszerű műszaki eljárások keresése, új módszerek,- eszközök kialakítása. Ez csak igen tervszerű fejlesztési elgondolások alapján, szívós munkával valósítható meg. A kiállítás ezt a céltudatos fejlesztést tükrözte, kifejezésre juttatva, hogy a vízügyi ágazat jelentős szellemi kapacitással rendelkezik és az új termékek nagy részének legyártását is meg tudja oldani. A kiállításon bemutatott termékek, műszaki újdonságok jelenős része természetesen nemcsak a hazai szakemberek körében váltott ki elismerést, hanem a külföld érdekődését is felkeltette. Bízvást remélhetjük, hogy a kiállított eszközöknek, berendezéseknek, műszereknek egy része ezekben a körökben is rövidesen vevőre talál és hozzájárul határainkon túl is a magyar vízgazdálkodás jó hírnevének további öregbítéséhez. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a kiállításon bemutatott termékek és gyártmányok közül az ágazati zsűrizés alapján az alábbiakat részesítette díjazásban : I. díjat kapott a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság által gyártott ROME nyesőláda és a hidraulikusan mozgatott rázárásos zsilip. II. díjban részesült a Veszprém megyei Vízmű — MÉLYÉPTERV által kialakított és gyártott
